A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási „ígéreteinek”.
Magyar Péter felemelkedése miatt a miniszterelnök nyomás alá került. Ez árt az önképének, ezért lap tudósítója szerint a továbbiakban a magyar kormány még jobban hangoztatni fogja, hogy mennyire fontos tényező a nemzetközi porondon, aztán jönnek a még durvább lejárató kampányok.
Baranyi Krisztina az önkormányzati választáson legyőzte nemcsak a Fideszt, hanem az ellenzéki politikusok által felkért, ellene indult volt tanácsadóját, a kerület egykori polgármesterét is, Gegesy Ferencet. Emellett többséget szerzett a képviselő-testületben, hiába indult rá az MSZP és a DK, az összes egyéni körzetben a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület képviselői győztek. A választási sikert helyi politikusokkal elemeztük.
A pedofil bűncselekmények nem az a téma, amin nagyokat kacagunk. A Duma Aktuál standuposai is sokkal inkább elgondolkodtató, mint szórakoztató fejezetet szentelnek a témának, és gyerekkori traumáikat is feltárják.
Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.
A Bostonban 1974-ben játszódó történet valós eseményeken, az afroamerikai és fehér tanulók szegregációjának megszüntetésén alapul, majd gyilkosságokba és bosszúhadjáratba torkollik Dennis Lehane legutóbbi, magyarul Apró irgalmak címen megjelent regényében. A világhírű szerző új kötetét és Lehane írói útját Horeczky Krisztina mutatja be.
A Fidesz agytrösztje, az MCC tulajdonába került Modul magánegyetem rektora szerint a tulajdonosváltás nem befolyásolja, hogy mit tanítanak az intézmény falai között, ám többeknek az a véleménye, hogy megváltozott a légkör, írja az osztrák lap.
Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.
Abszurdba fordult a budapesti főpolgármester-választás: a jogszabályok megszegése vagy épp azok életszerűtlen alkalmazása együttesen tette lehetetlenné, hogy érvényesüljön a választói akarat.
Ha annyira a haszon számít, hogy magyarázhatják meg azt a közgazdászok, hogy művészet létezik, amióta csak emberek élnek, és hogy mindig is létezni fog? Abszurdnak hangzik a kérdés, de amikor komoly válaszokat kezdtek el keresni rá, sok mindent megtudtunk arról, hogyan kellene a művészeket fizetni, mi az állam szerepe, és miért van szükség arra is, hogy sokan úgy dobják bele magukat a művészetbe, hogy igazán jók nem lesznek benne.
Nemcsak Orbánék mottótrollkodásáról ír a világsajtó, hanem arról is, hogy elakadhat Ukrajna EU-csatlakozásának ügye a magyar elnökség alatt. A The Times, a Süddeutsche Zeitung és a Handelsblatt az EU-s vezető tisztségek körüli kavarásokról ír. A Der Standard az európai szélsőjobb térnyerésével foglalkozik. Slavoj Zizek szerint az újfasizmus kísértete járja be Európát. Az európai szövetségeseknek minden okuk megvan, hogy féljenek Donald Trump visszatérésétől, írja a The Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Guardian egyik szerkesztője a PopuList nevű adatbázist vette alapul és kategorizálta az európai jobboldal szereplőit. Köztük Orbán Viktort is.
Az új oktatásvezetés 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra kiterjesztette a méréseket, ráadásul már nem csak 2, hanem akár 6 tárgyból is tesztet írnak a diákok. Emiatt három nap kimarad a tanításból, az eredmények viszont alig értelmezhetők.
A Financial Times külpolitikai elemzője Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Donald Trump politikáját elemezte a demokráciához fűződő viszony összefüggésében. Íme, az eredmény.
Alapjaiban határozza meg a mesterséges intelligencia az újságírás jövőjét. A tartalomgyártást nem szabad átengedni algoritmusoknak, de okosan felhasználva rengeteget segíthet a tényfeltárásban és -ellenőrzésben. Ha végignézzük a technológia fejlődését, láthatjuk, milyen lesz az újságírók munkája a mesterséges intelligenciával, mit nyerhetünk és veszíthetünk a következő évtizedben.
A zöldtechológiáknak is köszönhető növekvő ipari felhasználás miatt kialakult globális ezüstdeficit egyre magasabbra löki a nemesfém árát.
Eminens eredet, megjósolt, majdnem nulla hibapontos jelen. A popbiznisz hatalmasra növő zenekara monumentális budapesti show-jával a héten beállítja Azahriah országos stadioncsúcsát. Első koncertjét már megtartotta a Puskás Arénában – kritikánk a cikkben –, ma és holnap jön a második és a harmadik.
A 99. életévében elhunyt Bíró András Szófiában született, bejárta a fél világot, volt kommunista aktivista, osztályidegen, újságíró, ENSZ-diplomata Kenyában, Mexikóban parasztokat tanított ipari halászatra, hazatérve pedig jogvédő civil szervezetekkel dolgozott, az Autonómia Alapítványnál végzett munkáját Alternatív Nobel-díjjal ismerték el 1995-ben. A HVG 1996-ban készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra. A két kérdező: Lindner András és Horváth Zoltán.
