Erre a betegségre is hatással lehet, ha túlsúlyos

Az aranyér korai tünetek esetén még jól kezelhető, ám elhanyagolt állapotban már csak műtéti beavatkozással gyógyítható. Szerencsére manapság már egyre többen tisztában vannak vele, hogy melyek a hajlamosító tényezők, milyen szokások vagy épp fizikai kondíciók válthatják ki. Az aranyér kialakulásának egyik leggyakoribb oka a túlsúly, ami szorosan összefügg a 21. századi ember életmódjával.

Túlsúly, elhízás és aranyér: több az összefüggés, mint gondolná

A KSH adatai alapján a túlsúlyosak és az elhízottak arányát tekintve Magyarország a 4. helyet foglalja el az EU-ban. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha a jelentősebb súlyfelesleggel küzdő elhízottak arányát vizsgáljuk: egyedül Máltán magasabb az elhízottak aránya, mint Magyarországon, és a magyarországi érték az uniós átlagnál 48%-kal magasabb. A férfiak 65%-a tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, a nők esetében ez valamivel kevesebb, 52%. Az életkor előrehaladtával emelkedik a túlsúlyosak aránya az adott csoportban: a 15–17 évesek 16%-a, a 65 éveseknél idősebbeknek pedig már 72%-a tekinthető túlsúlyosnak.

A túlsúly számos krónikus betegség kiváltója lehet, ezek közül talán a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések a legismertebbek, de nem feledkezhetünk el az ízületeket érintő károsodásokról sem. Ebbe a sorba illeszthető be az aranyérbetegség is, hiszen a túlsúllyal fokozott nyomás nehezedik a kismedencei és végbéltáji vénarendszerre. Ez a plusz nyomás pedig elősegítheti az aranyérbetegség kialakulását: de milyen egyéb okok vezethetnek ide, amelyek összefüggésben állnak a túlsúllyal?

Az első és legfontosabb a táplálkozás. Túlsúly esetében ennek megreformálása és az ehhez kapcsolódó szokások átalakítása az első lépés. Ahhoz, hogy elkerüljük az aranyér kialakulását, le kell mondanunk a szénhidrátdús ételek fogyasztásáról, és egyre több rostos tápanyag beviteléről kell gondoskodnunk. Természetesen nem törvényszerű, hogy minden túlsúlyos ember küzd az aranyér tüneteivel, ha azonban az illető ülő vagy épp jelentősebb fizikai megterheléssel járó munkát végez, esetleg mozgásszegény életet él, gyakrabban fordulhat elő. Ilyen esetekben gyakori a székrekedés is, amely a betegség egyik hajlamosító tényezőjeként ismert.

Az íróasztaltól átültem a kanapéra és vissza

„Azt hiszem, a covid alatti lezárások idején kezdődhetett” – emlékszik vissza Bianka. A 33 éves HR-szakember élete – ahogy akkor mindenkié – egyik pillanatról a másikra változott meg. „Sosem voltam az az élsportoló típus, a hétköznapi teendők során igyekeztem néha sétálni, egy-egy jógaórára is eljártam, de amikor elkezdődtek a lezárások, egyik pillanatról a másikra ez a kis mozgás is eltűnt az életemből”. Ahogy felidézi a néhány éve történt eseményeket, megjegyzi azt is, hogy a súlygyarapodásához nemcsak a mozgásszegény életmód járult hozzá, hanem az étkezi szokásai is. „Reggel munkába menet rendszerint menet közben ettem valamilyen péksüteményt, ebédre gyakran rendeltem junk foodot, hazafelé éhesen pedig minden felesleges dolgot összevásároltam a boltban, amit aztán vacsorára meg is ettem. A teljes home office idején ez csak tovább romlott: volt, amikor unalmamban ettem, volt, amikor a saját szorongásom csökkentésére, és mivel attól féltem, hogy bármikor bezárhatnak a boltok is, rengeteg étel volt otthon. Ezen felül sokkal egyszerűbb volt továbbra is házhoz rendelni az ebédet vagy épp a vacsorát, amit vagy a laptop előtt ülve az íróasztalomnál, vagy a TV előtt a kanapén ettem meg. Egy év alatt 18 kg-ot híztam”.

Első tünetek, kezelés és a megoldás

A fiatal nőnek sosem voltak emésztési problémái, így elsőként az egyre gyakrabban előforduló székrekedés miatt kezdett el gyanakodni. „Éreztem, hogy valami nincs rendben, de elintéztem azzal, hogy itthon vagyok, alig mozgok valamit, biztosan ez borította fel az anyagcserémet. Aztán a tünetek erősödésével már egyre biztosabb voltam abban, hogy itt valami más probléma is van. Persze ez nem egyik napról a másikra történt: ha tudtam volna, hogy aranyerem kezd kialakulni, akkor már a legkisebb tünet észlelésekor léptem volna”.

Bianka az aranyér kezelését akkor kezdte el, amikor az aranyeres csomók már olyannyira megduzzadtak a végbéltájékon, hogy kézzel is tapinthatók voltak. „Nagyon kellemetlen és fájdalmas napok következtek: a háziorvosom tanácsára otthon tudtam kezelni gyógyszerekkel, kenőccsel, kúppal és ülőfürdővel. Idővel enyhültek a tüneteim, erről e-mailben beszámoltam neki és megköszöntem a segítségét is. A válaszlevélben az orvosom pedig elmondta, hogy változtatnom kéne az életmódomon”.

Tippek, amelyeket mindenkinek érdemes megfogadnia

Ha túlsúllyal küzd az ember, érdemes az életmódunkon változtatni, de nem hirtelen, csak lépésről lépésre. Vizsgáljuk meg a táplálkozási szokásainkat: milyen típusú tápanyagból mennyit fogyasztunk. Érdemes minél kevesebb finomított szénhidrátot fogyasztani: részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, és kerüljük a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket. Igyunk sok, min. 2-2,5 liter folyadékot, különösen nyáron ügyeljünk erre! Emellett figyeljünk a magas rosttartalmú ételek fogyasztására is: zöldségek, gyümölcsök, frissen préselt zöldséglevek, kis mennyiségben gyümölcslé. Ha lehet, kerüljük az alkoholt, és a kávéfogyasztást is mérsékeljük: előbbi sok kalóriát tartalmaz, utóbbi pedig erős vízhajtó hatású lehet.

Az étkezési szokások átalakítása mellett vezessünk be rendszeres testmozgást: nemcsak azért, hogy a bevitt kalóriákat elégessük és fokozatosan formába lendüljünk, hanem azért is, mert serkenti a bélműködést és a szöveti regenerációt. Különösen fontos ez azok számára, akik ülőmunkát végeznek: napi 30-40 perc mozgás hosszú távon növeli az állóképességet, jó hatással van az immunrendszer működésére és segít az aranyér, de a különböző krónikus betegségek megelőzésében is.

„A háziorvosom tanácsára diétázni kezdtem, az ételrendelés helyett pedig elkezdtem magamnak főzni, és egy applikációban vezettem azt, hogy mikor, mit eszem” – meséli Bianka. „Szép fokozatosan a mozgás is a mindennapjaim részévé vált: rendszeresen járok különböző saját súlyos edzésekre, és hétvégente gyakran indulunk hosszabb gyalogos vagy biciklitúrákra is. Ma már tudom, hogy ha ezekre odafigyelek, akkor nem kell többet szembesülnöm az aranyérrel kapcsolatos kellemetlenségekkel, de abban is biztos vagyok, hogy ezekkel a változtatásokkal az egészségemen és az életminőségemen is hosszabb távon tudok javítani”.