
Ilyen a Z-generáció álommunkahelye
Néhány év, és új belépőkkel bővül a munkaerő-piac: ők a Z-generáció. A „bedrótozott nemzedékként” is ismert, 1995 után született fiataloknak a vérükben van a médiatechnológia ismerete, bámulatosan gyorsan szívják magukba a tudást, és mindennek utánanéznek – ez alól pedig jövőbeli munkaadójuk sem jelent kivételt. Cikkünkből kiderül, milyen a számukra ideális munkakörnyezet; ön pedig felmérheti, hogy vállalata vajon készen áll-e a munkavállalók új generációjának elkötelezésére.
Rugalmas munkaidő, virtuális csapatmunka, projektszemlélet
A Randstad 2015-ös felmérése szerint a 18-25 év közöttiek mindössze 16%-a igényli, hogy rendszeresen irodában dolgozzon – ennek egyik oka az lehet, hogy sokkal közvetlenebbül kommunikálnak online, mint személyesen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szeretnek csapatban dolgozni, sőt: fontos számukra a közösség, egész egyszerűen csak arról van szó, hogy szívesebben dolgoznak egy virtuális team tagjaként. Ez a közösség-központú hozzáállás kihat arra is, milyen típusú szervezet mellett kötelezik el magukat szívesen; sokkal vonzóbb számukra egy innovatív környezet, mint a hagyományos hierarchikus berendezkedés.
„Emellett a munkaadói oldalon komoly fejtörést okoz a generáció hosszú távú elkötelezése is, hiszen a Z-generáció erősen projektszemléletű, ami mellett a lehetőségek szó szerinti határtalansága is befolyásolja döntéseiket. Számukra nem probléma egyik munkahelyről a másikra váltani, még akkor sem, ha ez lakhelyváltással is jár – legyen szó másik városról vagy akár országról” – hangsúlyozza Blaski Judit a HVG HR Center ügyvezetője.
Az önálló tanulás generációja
A Z-generációnak nemcsak a csapatmunka fontos: legalább ekkora szerepet játszik munkahely-választásukban az is, hogy a kínált pozíció betöltésével hogyan tudják megtartani az egyensúlyt munka és magánélet között.
Nagyon gyorsan tanulnak, és szeretik saját maguk felfedezni az újdonságokat. Munkaadóként tehát szem előtt kell tartanunk, hogy az önképzéshez szükséges eszközök és anyagok könnyen hozzáférhetőek legyenek számukra.
Önállóságuk nemcsak a tanulási módszerekben nyilvánul meg. Legtöbbjüknek kiemelkedően fontos a perspektíva, az előrelépési lehetőség – sokan terveznek közülük saját vállalkozást is.
„Lelki szemeik előtt olyan példaképek lebegnek, akik valós, elérhető személyek. Youtuberek, start-up cégek vezetői, akik magukat alkották meg, maguk erejéből lettek elismertek” – hívja fel a figyelmet a korosztályos sajátosságra Börcsök Gyöngyi. A klinikai szakpszichológus hozzáteszi azt is, hogy a Z-generációs fiatalok szinte mindent megkapnak szüleiktől, amit szeretnének. Ugyanakkor hatalmas elvárások is nehezednek rájuk, miközben önmegvalósítási vágyuk a szüleik elnyúlt munkanapjait, túlóráit látva egyre csak erősödik.
A pénz beszél… Vagy mégsem?
Míg az X-generáció számára a kereset, az Y számára pedig a társas kapcsolatok kialakítása volt fókuszban munkakereséskor, addig a Z-generáció lojalitása nagyban az ideális munkakörnyezettől függ.
Tisztában vannak a legfrissebb technológiai újításokkal, amelyek segítségével a rendelkezésükre álló, hatalmas információ-mennyiségből könnyedén kiszűrik a számukra releváns tudásanyagot. Ez természetesen álláskereséskor sincs másként: jelentkezés előtt (vagy a fejvadász megkeresése után) részletesen utánanéznek, hogy az adott cég megfelel-e igényeiknek, elvárásaiknak.
És hogy mik ezek az elvárások? Az ideális munkahely – a kreativitás és a személyes fejlődés támogatása mellett – a társadalmi szerepvállalásban is aktív, és hangsúlyos CSR-programmal rendelkezik: a legújabb generáció számára ugyanis nagyon fontos, hogy úgy érezzék, munkájukkal a világot is jobbá tehetik.
Készüljünk rá időben!
A fentiekből is látható, hogy a munkaadóknak nem lesz könnyű dolguk, amikor a legfiatalabb generáció néhány év múlva belép a munkaerő-piacra. Korántsem lehetetlen azonban őket megszerezni és megtartani – csak időben kell elkezdeni a felkészülést.
„Fontos például, hogy már a toborzási eszközök megválasztásakor figyelembe vegyük a generáció sajátos médiahasználati szokásait, illetve ennek következményeit” – hangsúlyozza Guld Ádám, média-kommunikációs szakember.
A fiatalok számára ugyanis természetes, hogy folyamatosan impulzusok érik őket, így az óriási médiazajban nehéz megragadni a figyelmüket, és még nagyobb kihívást jelent megtartani azt. Ebből kifolyólag nagyobb valószínűséggel érnek célba náluk azok az üzenetek, amelyek szokatlanok és meglepőek, ugyanakkor könnyen fogyaszthatóak és humorosak is. Mivel elsősorban a rövid, szórakoztató, vizuális tartalmakat preferálják (főként a videókat), ezek segítségével könnyebben irányíthatjuk a figyelmüket a cégünkre, mint ha egy hagyományos, nagyobb volumenű bemutatkozó kampánnyal próbálkoznánk. Guld szerint a korcsoport hasonló jelentőséget tulajdonít az interaktivitásnak és az őszinte, hiteles kommunikációs stílusnak is, melyek tovább erősíthetik a fiatal munkavállalók érdeklődését, illetve majdani elköteleződését.

Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.