A sinrin joku kifejezést 1982-ben Akijama Tomohide akkori erdészeti és halászati miniszter találta ki marketingcéllal, ám később Japánban és a világ több pontján egyre több kutató is vizsgálni kezdte az erdők élettani és pszichológiai hatását az egészségre, az immunrendszer működésére.

Az emberek régóta élvezik az erdei túrákat, de itt nem a teljesítmény, a társak vagy a fotózás miatt megyünk az erdőbe, hanem megpróbálunk tudatosan jelen lenni, és az öt érzékszervünk aktivizálásával kapcsolódni a természethez. Az erdőterápia célja, hogy csökkentse a mesterséges, városi környezet kiváltotta túlingereltséget, és elősegítse a relaxációt. Bizonyos légző- és jógagyakorlatok megakadályozzák, hogy csak a gondolatainkra koncentráljunk, és visszairányítják figyelmünket a testünkre, így segítve vissza azt a természetes állapotába.

Egyre távolabb a természettől

A japán Csibai Egyetem professzora, Mijazaki Josifumi véleménye szerint azért van az erdő, illetve a természet ilyen regeneráló hatással ránk, mert az emberi szervezet az evolúció során, azaz 300 ezer éven át alkalmazkodott a természethez.

Az 1800-as években a Föld népességének csak a 3 százaléka élt városban, 1900-ra ez a szám közel 14 százalékra emelkedett, 2016-ban pedig már 54 százalék volt. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a bolygó lakosságának közel 75 százaléka lesz városlakó.

A stressz

Az utóbbi években a stresszhez köthető betegségek globális méretű társadalmi problémává váltak. A depresszió és a feszültség kezelése az Európai Unió országainak évi 170 milliárd eurójába kerül, míg az Egyesült Államokban közel azonos összeget, 210 milliárd dollárt költenek rá.

A városi élet, az épített környezet észrevétlenül túlterheli a szervezetet ingerekkel, folyamatosan stresszes állapotban tart minket, ami gyengíti, lassítja az immunrendszert, így kevésbé tudunk megküzdeni a betegségekkel. Kutatók felismerték, hogy a stressz során a szervezetünkben a mellékvese termeli az antistresszhormonként is ismert kortizolt. Így ezekben a helyzetekben a kortizolszintünk folyamatosan magasabb, ebből kifolyólag megnő az egészségügyi problémák kockázata.

Mijazaki Josifumi és kollégája, Juzoung Lee a kutatásaik során bebizonyították, hogy egy kétórás erdei séta azonos idejű városi sétához képest 12,4 százalékkal csökkenti a kortizolszintet, 7 százalékkal a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, 1,4 százalékkal a vérnyomást és 5,8 százalékkal a szívfrekvenciát.

Olvassa tovább Csinálos János erdőfürdő szakértő cikkét a 2019/4-es HVG Extra Pszichológia magazinban, melyben a lelki ellenálló képességgel foglalkozunk. Most megrendelheti nyomtatott formában vagy ekönyvként is.

Nézze meg előfizetési ajánlatainkat, amelyekben HVG Könyvet kap a HVG Extra Pszichológia magazin mellé.