Így hat a pornó a vágyainkra
A felnőttfilmek beépültek a hétköznapjainkba, észrevétlen kötődést, függőséget kialakítva, kiváltképp a férfiak esetében. Vajon megismerik-e az új generációk a szerelmet, a vágyat a valós emberek iránt?
A felnőttfilmek beépültek a hétköznapjainkba, észrevétlen kötődést, függőséget kialakítva, kiváltképp a férfiak esetében. Vajon megismerik-e az új generációk a szerelmet, a vágyat a valós emberek iránt?
Így hangzik 11 tévhit közül a 4. a népszerű pszichológus L. Stipkovits Erika pszichológus legújabb, Nagyszülők a kispadon című könyvében, melyben nagyszülők, szülők és unokák egymásra hatásának eredt a nyomába.
A kreativitás nélkülözhetetlen kelléke a szellemi fejlődésnek. Joshua Wolf Shenk amerikai író megfigyelései azt bizonyítják, hogy kreativitásunk mozgatórugóját megtalálhatjuk egy alkotótársban, a kreatív „párunkban”.
A gyerekkori stressznek, szorongásnak és pszichoszomatikus tüneteknek a szülők és gyerekek közti bensőséges kapcsolattal lehet leghatásosabban elejét venni – hangsúlyozták a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének előadói. A színpadra lépő szakemberek ezen túl beszéltek még a csendterápiáról, a szülői önismeret fontosságáról, és arról, hogy miért épp iskolába indulás előtt fáj a gyerek hasa.
Természetesen érezzük, hogy ez jó dolog, ám áldásos hatása sokkal több – befonja egész életünket.
A gyerekeknél egyre gyakrabban és egyre korábban jelentkeznek a stressz okozta, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő testi tünetek. Ezeket nem könnyű felismerni, különösen, ha a szülők maguk is rohannak, feszültek, és a saját mindennapi problémáikkal küzdenek.
Az idei Design Hét Budapest fesztiválon az érdeklődők a HVG Extra Pszichológia címlapjaival is találkozhatnak: külön kiállítás nyílik belőlük.
Kevesebb lenne a zaklatás és az internetfüggőség, ha a szülők többet beszélgetnének a gyerekeikkel, és maguk is jó példával járnának elől a kütyük használatában – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei, Domonkos Katalin pedagógus és Szondy Máté pszichológus. A kerekasztalon egyebek mellett szó esett a digitális „én” elismerés utáni vágyáról, a sexting helyéről a párkapcsolatokban és arról, hogy a szülők mit osszanak meg a gyerekeikről az interneten.
Immár szerves része mindennapjainknak az online önfeltárás: fontosságát és pszichológiai jóllétünkre gyakorolt hatásait semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Lánytestvére van? Ön az idősebb? Netán középső gyerek? Az utóbbi évek vizsgálatai bizonyították, hogy nemcsak a szülő-gyermek viszony befolyásolja döntően a felnőttkori párkapcsolatok alakulását, hanem a testvérkapcsolatok gyerekkori történései is.
Egymás üzeneteinek, cseteléseinek olvasása, nyomozás a másik után – az internet lehetőségei a párokat is kísértésbe viszik. Kötődési stílusunktól is függ, hogy hol szabunk megálljt. És bizony, a következményekkel sem árt tisztában lenni.
A természet jótékony hatással bír.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
Nagy előny egy párkapcsolatban, ha a felek már efféle bizalomcsomaggal érkeznek, de persze nem garantálja a boldogságot – hiszen az ember legalább ugyanannyi elismerésre vágyik, mint amit azelőtt megkapott.
Sok szülő nem is gondolja, hogy többet árt, mint használ, amikor gyermekét piedesztálra emeli.
A testvérkapcsolatokat középpontba állító kutatások egyértelművé teszik, hogy az édestestvérek közötti viszony egyedi, sőt „varázslatos”. De mi van azokkal a testvérekkel, akik nem vér szerint kapcsolódnak egymáshoz? Egyáltalán lehet-e, tudnak-e úgy kötődni egymáshoz, mint a közös szülők gyerekei?
„Ezeket a terheket nem szabad egyedül cipelni” – hívja fel a figyelmet a Nők gyermek nélkül című interjúkötet szerzője, Tanács Eszter, aki 18 érintettet és a téma szakértőit szólaltatta meg nemrég megjelent könyvében. A pszichológiát tanuló, a HVG könyvszerkesztőjeként dolgozó szerzővel egyebek mellett beszélgettünk a legerősebb tabukról és arról, mit tanulhat a környezet a gyermektelen nőktől.
Egyszerűbb és nehezebb, mint gondolná.
Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.