Az út mindenkié: a 10 legfontosabb dolog, amire autósnak és kerékpárosnak is figyelnie kell

Ismerős látvány a járdaszegély mellett rettegve osonó kerékpárosé és az őt idegesen előzgető autósoké? Vannak, akik centizve kerülik ki az életét féltő biciklist, mások egy-két keresetlen szóval hajtanák el az úttestről, annak ellenére, hogy a kerékpáros ugyanolyan, teljes jogú résztvevője a közlekedésnek, mint négykerekű társai.

Persze, ugyanennek a fordítottja is igaz, a zebrán nagy sebességgel átguruló, vagy a járdán a gyalogosok között szlalomozó bringás ugyanolyan rizikós, mint a centiző autósok. Különösen veszélyes lehet, ha egy fiatal, rutintalan vezető találkozik ilyen veszélyes manővereket végrehajtó kerékpárosokkal. Szerencsére ez utóbbi helyzetre ma már van megoldás: a Ford által életre hívott, kifejezetten fiatalok számára meghirdetett, ingyenes nyári vezetéstechnikai programja.

Nézzük, melyek azok a legfontosabb pontok, amit sokan – helytelenül – gondolnak a kerékpáros közlekedésről. A lenti tanácsok részben a Magyar Kerékpárosklub weboldaláról származnak.

1. A járdán oké a biciklizés

Sokan épp a fent is leírt jelentek elkerülése miatt hajtanak a gyalogosok között, abban a nyugodt tudatban, hogy így biztonságban vannak. Bár tény, hogy itt nem kell tartani az autósoktól, a helyzet az, hogy a KRESZ bizony nem engedélyezi a járdán való közlekedés, kizárólag akkor, ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Ez pedig nem azt jelenti, hogy azért, mert ott autók közlekednek. Ráadásul, aki a járdán szeretne haladni, ott legfeljebb 10 km/h sebességgel haladhat, de ezt is csak akkor, ha az úttesten nem lehetne biciklivel közlekedni.

A járdán száguldozó bringások elsősorban a gyalogosokat, a kapualjból kilépőket, a babakocsi mellől a kirakathoz szaladó gyerekeket veszélyeztetik, és persze meg saját magukat is, amikor a sarokhoz érve „utazó sebességgel” haladnak át a zebrán is, ahol a KRESZ értelmében le kellene szállni és áttolni a bringát a túloldalra.

2. A kerékpárút használata nem kötelező

Ez csak két kivételes esetben igaz: ha a kerékpárúttal párhuzamos úttesten kijelöltek külön kerékpársávot, illetve, ha a bicikliúton osztozni kell a gyalogosokkal is (szigorú szakmai nyelven: kijelölt gyalog- és kerékpárút), és az ott haladó gyalogosok mennyisége akadályozná kerékpárosok továbbhaladását. Ilyen esetben a bringások az úttesten is folytathatják az útjukat, minden más esetben azonban kötelező a kerékpárutat használni.

3. Egyirányú utcában lehet a forgalommal szemben biciklizni

Ez ebben a formában nem igaz, kizárólag olyan egyirányú utcába hajthat be a bringás szemből, ahol ezt külön kiegészítő tábla jelzi. Ezzel a gyakorlattal egyébként is érdemes vigyázni, mivel csupán néhány éves szabályról van szó, ezért sok autós nem szokott még hozzá és nem számít a biciklisek feltűnésére. Emiatt arra is számítani lehet, hogy esetleg beszólnak majd, akkor is, ha táblával jelölt utcában halad a bringás.

4. A sisak viszont kötelező

Ez is egy tévhit, a bukósisak viselése csak akkor kötelező, ha lakott területen kívül halad a kerékpáros, 40 km/h feletti sebességgel. Ettől függetlenül maximálisan ajánlott a városban is, mert egy kisebb sebességű esésnél is csúnya sérüléseket lehet szenvedni.

5. Biciklivel nincs sebességkorlátozás

Bár ahhoz, hogy a Magyarországon érvényes sebességi határokat valaki kerékpárral átlépje, rendkívül jó fizikai állapotra és versenybiciklire van szükség, ettől függetlenül a bringásokra ugyanúgy vonatkozik a sebességkorlátozás, mint az autósokra és motorosokra. Így, természetesen egy útkarbantartás vagy más ok miatt kihelyezett 20-30-as táblákkal jelzett sebességkorlátozásokat is be kell tartani!

6. Egymás mellett is mehetünk, ha nem jön senki

Tévedés, kerékpárral csak és kizárólag akkor szabad egymás mellett haladni, ha ez kerékpárúton történik és ott is csak akkor, ha erre táblával vagy más módon engedélyt ad a KRESZ.

7. Rendőr bringást nem szondáztat

Tény, hogy egy 2012-es KRESZ-módosítás szerint nincs zéró tolerancia a biciklizés és az alkoholfogyasztás tekintetében, a szabály betűje szerint kerékpárral akkor lehet közlekedni, ha „a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban” vagyunk. Ez ugye egyéneként eltérő, ráadásul még az egyes embereknél is függ attól, hogy éppen mennyit ettek előtte, mennyire fáradtak és hasonlók. A nem gép meghajtású járművek esetén 0,50-0,80 gramm/liter ezrelék közötti véralkohol-koncentráció nem minősül büntetendő mennyiségnek, illetve a kilélegzett levegőben 0,30-0,50 mg/l között marad az érték. Ezt azonban természetesen csak szondával lehet ellenőrizni, így senki se csodálkozzon, ha biciklivel is kiintik egy gyors ellenőrzésre. Ettől függetlenül mindenkinek azt ajánlanánk, hogy ha biciklizni indul, azt józanon tegye.

8. Biciklivel kutyát sétáltatni oké

Több szempontból is felelőtlen, aki így tesz, kezdve azzal, hogy nem tartja be a KRESZ-t. Ezen felül pedig vaskos balesetveszélyt vállal, hiszen a kutya a pórázával bármikor belegabalyodhat a biciklibe, illetve egy hirtelen mozdulattal leránthatja a gazdáját a nyeregből, nem beszélve a bicikli és a kutya között feszülő póráz által lekaszált gyalogosokról.

9. Nincs lámpám, de van prizmám!

Ez sajnos nem a helyes válasz, a kerékpáron ugyanis kötelező a megfelelő első és hátsó világítás! Hiába a gyárilag felszerelt prizma, az csak akkor működik, ha a szemből érkező valamivel megvilágítja. Egy gyalogos, rossz esetben egy másik kivilágítatlan biciklista számára láthatatlanok maradunk, ami egy ütközés esetén egyenlő a tragédiával.

10. A behajtani tilos tábla nem vonatkozik a biciklisekre

Bár sok lakótelepen kihelyezik a táblát, mégis látni bringásokat a panelházak között suhanni. Ettől függetlenül a „sima” behajtani tilos, illetve mindkét irányból behajtani tilos táblák ugyanúgy vonatkoznak a kerékpárosokra is, kizárólag akkor lehet ettől eltekinteni, ha a táblák alatt szerepel a „kivétel kerékpárral” kiegészítés.