Ősfás andalgás, kakaóbab és Eiffel, Petőfi és a rózsakirály – tavaszi túraajánló hétvégére

Festetics-kastély: a legek parkja

Magyarország talán legismertebb, leglátogatottabb és legnagyobb barokk stílusú kastélya: 101 helyiségből áll, ebből 20 terem szolgál a 18. századi főúri élet bemutatására. A kastélyhoz tartozó park pedig a hazai történeti kertek közül az egyik legkülönlegesebb: kertépítészeti érdekességeivel és gazdag növénygyűjteményével egyedülálló értéket képvisel.

A fénykorában 42 hektárt felölelő, ma 8 hektáron elterülő terület nagy része kocsányos és kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, kis- és nagylevelű hárs, szádokfa, vadgesztenye, fekete fenyő, fekete dió otthonául szolgál. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették, ám a legidősebb fa egy 400 éves mocsári tölgy.

A kastélypark a viktoriánus korszak két meghatározó stílusjegyét ötvözi. Az épülethez közeli térben szabályos virágágyásokkal találkozunk, mely a francia parkok a mesterkélt, precízen nyírt növényzetből kialakított szimmetrikus formáit idézi. Az épülettől távolodva a határozott vonalakat felváltja az angolparkokra jellemző látkép: természetes összhatást keltő, pázsittal, kisebb-nagyobb facsoportokkal, bokrokkal borított nagyobb tér, melynek kötelező eleme a tó.

A Festetics-kastély felújított pálmaházának szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáinak és dézsás növényeinek „szanatóriumaként” szolgált. A pálmaházhoz tartozó a 2000 négyzetméteres sziklakert mellett kapott helyet a madárpark is: 40 különféle díszes tollazatú madár, fácánok, récék, ludak ejtik ámulatba a látogatókat. Bent, a pálmaházban májusban már virágzik a 150 fajból álló hibiszkuszállomány és a plumériák egy része is. Legteljesebb pompáját július végén éri el: ilyenkor több mint ezer tő mocsári hibiszkuszon nyílik ki egyenként 20-50 darab 20-40 centis átmérőjű virág. A ritkaságszámba menő virágcsodák mellett olyan haszonnövények is megtekinthetők itt, mint a kakaó, a cukornád vagy a kávé.

A színfalak mögött

A kastélykertek sokhektáros területének gondozása nem kis feladat. „Évente 4-500 ezer látogató érkezik, ami óriási terhelést jelent” – említi Pálinkás Róbert, a Festetics-kastély igazgatója. A látszólag természetes ligetben a látogatók számára szinte láthatatlanul folyik a karbantartó háttérmunka. Nyáron hetente kell nyírni, locsolni és tápoldatozni a gyepet. A gépek szinte egész éven át dolgoznak: gyepszellőztetés, lombfelszedés, árokkaszálás, ágaprítás és komposztálás, hóeltakarítás. Keszthelyen ehhez két apró, 15-25 lóerős John Deere traktort vesznek igénybe. Kis méretüknek köszönhetően ügyesen lavíroznak az ágyások és facsoportok közötti szűk tereken.

Sziráki Degenfeld-kastély: ha ősfás andalgásra vágyunk

A 1748-ban épült barokk kastély egykor a Degenfeld-család birtokában volt. A német-magyar származású Degenfeld-család neve sokak számára a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel fonódik össze. A nemesi család több kastéllyal is rendelkezett az országban, de ezek közül ma már csak egyet mondhatnak magukénak: a többi felújított épület szállóként (Szirákon), múzeumként (Baktalórántházán) és rendezvényközpontként (Tégláson) működik.

A sziráki Degenfeld-kastély ma négycsillagos szállodaként üzemel. Természetes ligetre emlékeztető angolparkja majdnem olyan hatalmas, mint a keszthelyi Festetics-kastélyé: csak az ősfás része kitesz öt hektárt. Aki kevésbé „mesterkélt”, mégis szépen kialakított és gondozott környezetre vágyik, annak ez a fajta parkstílus biztosan tetszeni fog.

„Legszokatlanabb fafajunk a japánakác, amely sajátságos külleme miatt az egész országban egyedi. A kora is tiszteletre méltó, 160 éves” – árulja el a kastély igazgatója, Király Katalin. A park legidősebb fája ennél is sokkal öregebb. A közel 300 éves magas kőris messze kimagaslik a környezetéből. De impozáns méretűre nőtt a kocsányos tölgy és barkócaberkenye is. A park teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll, a Bükki Nemzeti Park fennhatóságába tartozik. De a tulajdonosok gondoltak a vendégek szórakoztatására is: megfelelően elkülönítve lovagló-, tenisz-, teke- és lőpályát is kialakítottak azok számára, akik nemcsak sétálni vágynak a hűs fák alatt.

Teljes embert követel

Bár egészen erdeinek hat a környezet, még Szirákon is kemény munka a park állapotának fenntartása. Heti 40 órát, azaz egy teljes munkaidős állást követel az 5 hektáros terület gondozása is – tudjuk meg Szirákon, a kastély igazgatónőjétől, Király Katalintól. Az ősfás ligetben csak a gyepet három kézi fűnyíró, két fűkasza és egy kis, 12 lóerős fűnyíró traktor gondozza. Így a nagyobb és a szűkebb terek, valamint a nagy dőlésszögű, nehezen hozzáférhető terep is karbantartható.

Luby-család: kis kastély nagy rózsakerttel

Kevésbé ismertek, de annál izgalmasabbak lehetnek a kisebb kastélyok, mint például a Luby Kastélymúzeum Szabolcs-Szatmár megyében. Nagyarban, egy Tisza-parti kistelepülésen található ez a 19. századi klasszicista kastély.

Az emeletes kastélyt a Petőfi Sándorhoz fűződő barátságáról ismert Luby Zsigmond fia, Géza építette 16 éves menyasszonya számára, és ő maga tervezte a parkot körbevevő rózsakeretet is. Az Antik Rózsák Kertjében ma is 60-70 korabeli rózsafaj virágzik, ami azért is nagy szó, mert a 19. században az egész világon nem létezett 500-600 rózsafélénél több. Vagyis a virágszerető tulajdonos az akkor ismert különlegességek egy tizedét összegyűjtötte kertjében. Emiatt Luby Gézát „rózsakirálynak” nevezték.

A kastély mai tulajdonosa is osztozik Luby szenvedélyében. Egy mintegy 400 fajtából álló, 25 ezer tövet számláló törzstenyészetet tart fenn a kéthektáros területen. A csinos, szabályosan elrendezett rózsakert egy kör alakú, szobros-csobogós szökőkút körül létesült. Lugasok, pergolák, sövények övezik. A törzsállománynak csak részét helyezték el itt, mintegy 2500-3000 tövet. 20 perc alatt végigsétálható lenne, ha nem érezné a látogató minduntalan, hogy meg kell állnia, vagy le kel ülnie egy kicsit nézelődni és szimatolni. Az első bimbók májusban nyílnak, és modern fajták egész nyáron át ontják az illatukat. Az „antik” rózsák természetesen kisebb virágzattal és rövidebb ideig pompáznak, de jelenlétük a génmegőrzés és nemesítés szempontjából nagyon fontos. A kastély specialitása, hogy interaktív, oktató programokba vonja be az érkező csoportokat.

 

Génmegőrzés a hátsó udvarban

A rózsafajták száma ma már a 75 ezret közelíti, de a nemesítők vissza-visszanyúlnak az eredeti fajtákhoz, hogy azok egy értékes tulajdonságát átemeljék, vagy pusztán azért, hogy „heterózishatást” érjenek el. Ilyenkor az utód kívánatos tulajdonságai mindkét szülői vonalét felülmúlják. A rózsa nemesítése nagy tudást és sziszifuszi munkát igényel. Kézzel gyűjtik be az apanövényekről a pollent, porozzák be az anyanövényeket, majd gyűjtik be a termést, és nevelnek a magokból rózsát. 3-5 évbe is beletelik, mire kiderül, hogy színre, formára és betegség-ellenállóságra is megfelelő genetikát kapott-e a nemesítő. A Luby-kastélyban őrzött és nemesített „klasszikus” rózsák ma már igazi ritkaságnak számítanak. Honlapjukon 4-6 ezer forintért árusítják egy-egy példányukat.

Szebb, tisztább és rendezettebb zöldterületek, kertek és parkok létesíthetők és tarthatók fenn a KITE Zrt. által forgalmazott John Deere fűnyíró és gyepápoló gépek, valamint kommunális traktorok segítségével. A professzionális felhasználóknak, vállalkozásoknak szánt prémium minőségű John Deere gépekről és eszközökről itt tud tájékozódni.