Műsorváltozás! - Miért tévéztünk eddig, és mostantól miért fogunk?

Amikor Magyarországon a XX. század ötvenes éveiben elindult a televíziós műsorszórás, még csak elvétve láthattak a magyarok tévékészüléket (az első sorozatban gyártott magyar tévére, az Orion AT501-re 1959-ig kellett várni). Nem volt szokatlan, hogy akár az egész utca vagy tömbház népe összegyűlt, ha valamelyik háztartásba érkezett egy-egy tévé, amelyen kicsik és nagyok együtt nézték, ami épp műsoron volt. Híradó, színházi vagy sportközvetítés egyre ment, a kor emberei földbe gyökerezett lábbal bámulták a mai szemmel megmosolyogtatóan kicsi, fekete-fehér képernyőket.

Idővel persze megjöttek a színes készülékek is, ám sok háztartásban erre akár a nyolcvanas évek végéig is várni kellett. Ezzel alaposan le voltunk maradva a világtól, az első színestévét ugyanis már 1929-ben bemutatták. A színes műsorszóráshoz használt szabvány pedig 1940-ben jött létre az amerikai CBS tévétársaságnál, érdekesség, hogy ez egy budapesti születésű mérnöknek, Peter C. Goldmarknak volt köszönhető. A XX. század végére a tévé világszerte a legnagyobb hatású, legnagyobb tömeget elérő médiummá vált.

A kilencvenes évek végén az addigi, úgynevezett katódsugárcsöves – “dobozos” – tévéket elkezdték felváltani a lapos képernyővel szerelt változatok. Az első fecskéket még plazmatévének hívták, és elképesztően sok pénzbe kerültek: emlékezetes, hogy egy budapesti bevásárlóközpont egy autót adott ajándékba azoknak, akik az ezredforduló környékén kifizették az ötmilliós árat. A technológia további fejlődésével azonban megérkeztek a LED-kijelzők, a lapostévék pedig méregdrága státuszszimbólumból hétköznapi elektronikai cikkekké váltak.

A tévé ma már több, mint egy képernyő, amit bámulhatunk

A technológia fejlődését persze a műsorkínálat változása is követte. A tévéket eleinte főleg a hírek, hírjellegű tartalmak, illetve voltaképpen szinte állóképek fogyasztására használták. 1936-ban a berlini olimpiát közvetítették világszerte, 1938-ban pedig az Empire State Building tetejéről sugároztak képsorokat. Az igazi tévés kultúra kialakulására azonban a második világháború végéig várni kellett. Az ötvenes években már az Egyesült Államokban megkezdődött a szappanoperák világhódítása, hiszen az újdonsült tévétulajdonosoknak nyújtani kellett valamilyen tartalmat, amit nézhettek a szép új készülékükön.

A hatvanas években már megjelentek a tévés vetélkedők, amelyek már összekötötték a tévé előtt ülőket a stúdióban játszó emberekkel. Később ezeket a napjainkban is rendkívül népszerű – közönségszavazással kiegészített – tehetségkutatók járatták a csúcsra. Mindezzel együtt természetesen rohamosan fejlődött a sorozatok világa is, olyannyira, hogy ma már szinte nagyobb presztízs egy sztárnak egy komolyabb sorozatban szerepelni, mint egy kasszasiker mozifilmben. A digitális technológia fejlődésével pedig napjainkra már eljutottunk oda, hogy akár a tévén keresztül is fogyaszthatunk olyan interaktív tartalmakat, mint a Black Mirror című sci-fi disztópia vagy a túlélőguru Bear Grylls műsorának interaktív epizódjai, ahol a nézők választásától függően alakul a történet.

Technikai, de a felhasználói élmény tekintetében is az igazi áttörést az úgynevezett okostévék megjelenése hozta, ezzel a tévékészülékek végérvényesen maguk mögött hagyták azt a korszakot, amikor a tévétulajdonos csak passzív néző lehetett. Az okostévékben ugyanis már a telefonjainkhoz vagy táblagépeinkhez hasonló szoftverek futnak, így azokra lehetőség van különféle applikációkat, alkalmazásokat is telepíteni, de az internetes böngészéshez, youtube-ozáshoz is használhatóak. Emellett, napjainkban természetesen már alapvetőnek számít, hogy a tévén keresztül, egyetlen gombnyomással elindíthassuk a kedvenc streaming-szolgáltatónk alkalmazását is, a Netflix-től az HBO GO-n át az Amazon Prime-ig.

Ennél azonban jóval többet tudnak az okostévék, ami különösen jól jön a mostanihoz hasonló karanténhelyzet során, de akkor is, ha valaki a járványtól függetlenül dolgozik home office-ban. Az olyan újító funkciók, mint például a Samsung Neo QLED tévéjének távoli kapcsolata lehetővé teszi, hogy akár a nappaliból belépjünk az irodai számítógépre és a tévén keresztül dolgozzunk a benti gépen tárolt fájlokkal, vagy használjuk a belső levelezést. Ráadásul a Samsung DEX nevű megoldásával már számítógépre sincs szükség, okostelefonunkat ugyanis egyetlen gombnyomással a tévéhez – vagy egy SMART monitorhoz – csatlakoztathatjuk, amelyen keresztül egy DEX- vagy egy Windows-alapú virtuális számítógépen dolgozhatunk. De említhetnénk a készülékbe beépített Google Duo hozzáférést is, amelynek köszönhetően, a tévé távirányítója segítségével indíthatunk csoportos videóbeszélgetéseket, akár egy munkahelyi meetingről, akár egy virtuális családi találkozóról van szó.

A mai tévéknek azonban nemcsak a munka és a filmnézés terén kell helytállnia, hiszen már a felnőttek között is rengetegen vannak, akik videójátékokkal kapcsolódnak ki. A Samsung Neo QLED tévéjét tervező mérnökök rájuk is gondoltak: az úgynevezett Szuper ultraszéles játék nézet képes kezelni a kifejezetten videójátékok által használt 21:9 és 32:9 képarányokat is, páratlan élményt nyújtva ezáltal. A különálló Játéksáv funkció pedig további lehetőségeket és akár valós idejű teljesítmény-információkat is meg tud jeleníteni, hogy igazán az igényeinkre szabhassuk a játék környezetét. Szintén a gamerek – és a nagyfelbontású filmek, sorozatok rajongói – fognak örülni a Motion Xcelerator Turbo+ funkciónak is, amely a 4K felbontás mellé elképesztő, 120 Hz képernyőfrissítést is hoz, soha nem látott mozgástisztaságot lehetővé téve ezáltal. A grafikai megjelenítő azonban tartogat még néhány trükköt, mint a Freesync Prémium Pro funkció, amely a tévé grafikai processzorának (GPU) képkockasebességét optimalizálja az aktív szinkronizálás nevű módszernek köszönhetően, amelynek eredményeként megszűnik a képernyő szakadozása, az úgynevezett “screen tearing” jelenség a dinamikus mozgások megjelenítése során.

Egy valamirevaló okostévé ma már nem érkezhet virtuális asszisztens nélkül, nincs ez másként a Samsung Neo QLED tévéje esetén sem: a dél-koreai gyártó saját asszisztense Bixby mellett az Amazon Alexája is ott lapul a rendkívül vékony készülékházban, és csak arra vár, hogy a felhasználó kérdéseket tegyen fel a számára.

A notórius “tévészörfözők” üdvözölni fogják, hogy a legújabb Samsung okostévén már nemcsak marketingszöveg az osztott képernyő, hanem ténylegesen használható valóság, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre akár négy különböző csatorna műsorát nézzük, vagy különféle applikációkat, például egy üzenetküldőt is kitehetünk a képernyőre, ha ismerőseinkkel szeretnénk kitárgyalni a legfrissebb sorozatepizódot vagy az élőben zajló meccs eseményeit.

Ami pedig az intelligens otthon központját illeti: a Samsung Neo QLED tévéje nemcsak a legmodernebb, de a régebbi okoseszközöket is szinte automatikusan felismeri, így egyetlen helyről vezérelhetjük akár a klímaberendezést, a világítást, a különféle háztartási eszközöket vagy épp a biztonsági kamerákat is, amelyeket ugyanúgy kezelhetünk, mintha csak egy Samsung okostávirányítót használnánk.

A Samsungnál gondoltak azokra is, akiknek a hallása, a látása vagy más ok miatt segítségre van szükségük: a jelnyelven beszélőket a Jelnyelv Zoom funkció segíti, amely automatikusan felismeri és kinagyítja a jelnyelvi tolmácsot, ha ilyen szakember látható a képernyőn, de a látássérült felhasználók ezt a funkciót más képterületek kinagyítására is használhatják. Szintén a gyengénlátókat támogatja a Színcsere funkció, melynek segítségével megfordíthatók a színek a menüben, így a fehér háttér helyett feketén olvashatóak a fehérre cserélt betűk, így könnyebben lesznek olvashatóak. Mindez megkönnyíti a TV menüjének használatát.

A Többcsatornás audio kimenet több egyidejű hangcsatlakozást is lehetővé tesz, hogy akár fülhallgatóval, akár Bluetooth-csatlakozással felszerelt hallókészülékkel együtt tudjon működni a készülék, így a családban mindenki a neki megfelelő hangerőn követheti a műsorokat. A Samsung SeeColors alkalmazása a színtévesztőket segíti abban, hogy optimalizálja számukra a képen megjelenő színeket – a minél precízebb finomhangolás érdekében a felhasználók megadhatják betegségük súlyossági fokát. Természetesen ezekhez a funkciókhoz is ugyanúgy rendelhetők gyors elérési gombok, így minden egyes alkalommal szinte azonnal a megfelelő profilra szabható a tévézés.