CMS Budapest
CMS Budapest
Tetszett a cikk?

Nem kell megvárni, amíg egy adós már nem tudja fizetni a hiteleit, van lehetőség elkerülni e helyzet kialakulását, amit az új uniós előírások átvétele is segíthet. Ezzel azért is fontos tisztában lenni, mert a jelen állás szerint 2021 közepéig tartó hitelmoratórium végét követően szinte bizonyosan a csődök és felszámolások elszaporodására lehet számítani. Cikkünkben a legfontosabb megelőző intézkedésekről a CMS Budapest szakjogászai beszélnek.

A mostani koronavírusos helyzet megmutatta, miért is fontos felkészülni arra, ha valakinek megrendül a fizetőképessége. Abban, hogy milyen megelőző intézkedéseket érdemes tenni, sokat segíthet az Európai Unió direktívája. Ez alapján ugyan legkésőbb 2021 júniusáig hatályba kell léptetni az EU összes tagországában a preventív szabályokat, a Covid-helyzetre tekintettel azonban ezt többen már meg is tették – hívja fel a figyelmet dr. Papp Erika.

Ez a direktíva azért rendkívül fontos, mert bár az unióban a csőd- és felszámolási szabályok tagországonként változnak és azok között csak nagyon kevés a hasonlóság, ez az első olyan jogszabály e területen, amely egységes előírásokat ír elő. Persze azért teljesen ez sem harmonizálja a fizetésképtelenségi szabályozást, hiszen „csak” egy úgynevezett keretdirektíva, ami azt jelenti, hogy vannak olyan pontjai, amelyek átvételét az EU a tagországok döntésére bízta.

dr. Papp Erika
©

A direktíva lényege, hogy a hitelfelvevőnek már a fizetésképtelenné válás előtt is van lehetősége arra, hogy leüljön a hitelezőjével tárgyalni, restrukturálja az adósságait, eközben pedig, amennyiben erre szükség van, kapjon egy fizetési moratóriumot. Ezt lehet az adós összes hitelezőjére vagy az adós által megválasztott szűkebb körre is kérni. A direktíva tehát nem írja elő azt, hogy az adósnak már konkrétan fizetésképtelennek kell lennie, ezt megelőzően is kérhet fizetési moratóriumot, azzal a céllal, hogy végrehajthasson egy szerkezetátalakítást.

dr. Papp Erika a CMS Budapest vezető partnere és a közép-kelet-európai régióban a CMS pénzügyi csoportjának vezetője. Rendszeresen nyújt tanácsot pénzügyi tranzakciókkal és szabályozási projektekkel kapcsolatban Közép-Kelet-Európa szerte, elismert szakértőnek számít többek között a restrukturálás és fizetésképtelenség területén.

Érdemes áttanulmányozni

Ez az új szabály a mostani nehéz időszakban nagyon jól fog jönni, hiszen arra számítunk, hogy a hitelmoratóriumi időszak lejárta, azaz a jelen várakozások szerint 2021 június végét követően lesz egy csődhullám a magyar gazdaságban is, hasonlóan az EU többi országához – hangsúlyozza dr. Papp Erika. Ha tehát van egy olyan adós, aki előre látja, hogy nem fogja tudni törleszteni a hitelét a moratórium lejártakor, annak érdemes az új szabályozást áttanulmányoznia, hogy levegővételhez juthassanak és ne kelljen csődbe vagy felszámolásba menekülniük.

A moratórium időtartama a direktíva alapján lehet 4 hónap, de az egyes tagállamok ennél hosszabb időtartamot is megállapíthatnak. A moratórium maximális időtartama 1 év lehet.

Kérdés, mekkora kört érint ez a lehetőség? E tekintetben irányadó lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint eddig a vállalatok több mint 70 százaléka élt a moratóriummal – emlékeztet dr. Kovács Sándor. Az elsősorban a vállalati hitelezés terén tanácsot adó CMS Budapest tapasztalata nagyjából egybevág a fenti számokkal. Jellemző, hogy a nagyobb, tőkeerős csoportok kevésbé kértek a moratóriumból. De ennél is nagyobb a szektoriális szórás: talán nem szorul különösebb magyarázatra, hogy például a budapesti szállodák nagyobb arányban választották a nemfizetést, mint a raktárak vagy más logisztikai épületek tulajdonosai.

A kamatok „ketyegnek”

A fizetési moratórium fő célja, hogy átmeneti könnyebbséget adjon azoknak, akik erre rászorulnak. A március közepe előtt keletkezett adósságok törlesztésére 2019 végéig meghirdetett moratórium kompromisszumos megoldásként még mindenkire kiterjedt. Magyarul, aki nem akart, annak nem kellett fizetnie, de a kamatok azért „ketyegnek”, igaz, legalább nem tőkésednek. Ebből fakadóan, aki nem szorul rá a moratóriumra, de a tartozásának a kamata magas, annak rendszerint megérte törlesztenie. Tipikus példa erre a vállalatoknál a rulírozó hitelek. Itt nem az a cél, hogy a tartozás évekig fennálljon, ezért rendszerint a kamatláb is magasabb. Ezt az ügyfelek is felismerték, a fenti esetekben az átlagosnál nagyobb a moratóriumból kimaradók száma. Azon vállalatok közül, amelyek nem a fenti okból maradtak ki, sokan alkut kötöttek a bankkal.

dr. Kovács Sándor
©

A bankok nyilvánvalóan annak örülnek, ha a kihelyezett hitelek alatt folyamatos a visszafizetés – mutat rá dr. Kovács Sándor. Ez a magatartás talán abban érhető tetten, hogy a hitelintézetek nagy része igyekezett megkönnyíteni az ügyfelei számára a moratóriumból való kimaradást: szinte mindenki készített erre formanyomtatványt, sokan ezt az ügyfeleiknek is megküldték. Ugyanakkor a CMS Budapest Jogi Iroda munkatársai személyes tapasztalata, hogy a projekt- vagy nagyvállalati hiteleket felvettekkel a banki kapcsolattartók a legtöbb esetben egyesével leültek és megbeszélték, hogy milyen lépéseket tegyenek. Ahol az adósnak nem volt szüksége a moratóriumra, gyakran kompromisszumos megoldásként abban maradtak, hogy például az ügyfél csak kamatot fizet, vagy a bank lemondott valamilyen korábbi szerződésszegéshez fűződő jogairól, esetleg enyhítettek valamilyen pénzügyi kikötést, cserébe az ügyfél vállalta, hogy tőkét is fizet. Ilyen esetekben a hitelezőknek mindig a kölcsönösséget hangsúlyoztuk – mondja dr. Kovács Sándor. Vagyis fontos, hogy a hitelfelvevő is kapjon valamit. A hitelfelvevők figyelmét pedig arra hívták fel, hogy ha megállapodott a bankkal, nem „kérezkedhet vissza” a moratórium hatálya alá.

Együtt sikerülhet

Kérdés, mire lehet számítani a moratórium lejártát követően, az hogyan hathat a bankokra és az ügyfelekre? Dr. Kovács Sándor szerint a bankokra nézve a moratórium lejárata elsősorban akkor jelenthetne magas kockázatot, ha túl optimistán állnának a jövőhöz, és a nemteljesítő hitelek prognosztizálható, ugrásszerű növekedése felkészületlenül érné őket. A CMS Budapestnél azonban úgy ítélik meg, nem ez a helyzet. Hiszen egyrészt a bankok jelentős céltartalékot képeztek (az idei első félévben körülbelül 250 milliárd forintot), másrészt a személyes tapasztalatuk az, hogy a bankok az ügyfeleikkel együttműködve már hónapok óta készítik elő, vagy már hajtják is végre azokat a szerződésmódosításokat, amelyekkel igyekeznek fenntartani a fizetőképességüket. Ez a közös gondolkozás, együttműködés, amely a bajban lévő ügyfelek érdekeit is a legjobban szolgálhatja, ha időben lépnek jobb eséllyel találnak majd közösen megoldást.

Ami pedig azt illeti, hogy a kormány kezdeményezésére a fizetési moratórium bizonyos csoportok számára fél évvel, 2021. június 30-ig meghosszabbodik, dr. Kovács Sándor elmondta, mint mindig, az ördög most is a részletekben rejlik. A vállalkozásoknál például a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenési feltétel esetén könyvelési „trükkökre” kerülhet sor. Illetve kérdéses még, hogy milyen időszakokat kell majd összehasonlítani. A fentiek olyan részletkérdések, amelyekre a jogszabály valószínűleg választ ad majd.

dr. Kovács Sándor a CMS pénzügyi csoportjának szenior ügyvédje. Tapasztalattal rendelkezik pénzügyi szabályozási ügyekben, projektfinanszírozási tranzakciókban, szindikált finanszírozási ügyekben és pénzügyi intézmények peres képviseletében. Szintén jártas restrukturálással kapcsolatos jogi tanácsadás nyújtásában.

Sokkal érdekesebb kérdés, hogy pontosan mit jelent majd a belengetett 6 hónapos felmondási tilalom. Ez elvileg minden hitelre vonatkozik majd, amelyet a járvány kitörése előtt vettek fel. Valószínűtlen, hogy ez egy abszolút tilalom lesz. Hiszen, ha például az adós csalárd módon a fedezet csökkentésén, elvonásán ügyködik, akkor nehéz elvárni, hogy a bank semmit se tegyen. De nemfizetés esetén is, ha a bank nem mondhatja fel a kölcsönt, akkor a moratórium alá nem eső adós helyzete nagyban hasonlít majd a moratórium hatálya alatt lévőkére. A fentieken túl, mindenekelőtt azt kell majd tisztázni, hogy ez a félév egyfajta haladékot, vagy teljes feloldozást jelent-e majd, azaz a bank a félév lejártával szankcionálhatja-e az előző 6 hónap alatt felmerült szerződésszegő magatartást, tehát felmondhatja-e a hitelt – mutatott rá dr. Kovács Sándor.

Érdekes, hogy az MNB adatai alapján nem nőtt különösebben a nemteljesítő hitelek aránya: ide azok tartoznak, amelyeket legalább 90 napig nem törlesztettek – hívja fel a figyelmet dr. Török Eszter. 2019-ben a nem teljesítő hitelek aránya 4 százalék volt, specifikusan a bedőlt vállalati hiteleké 4,2, míg a bedőlt háztartási hiteleké 6,8 százalék. Az összesített arány 2020 közepére maradt 4 százalék, némi változás azonban történt a megoszlásban: a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 4,8 százalékra nőtt, a háztartási hiteleké pedig 6,6 százalékra csökkent.

dr. Török Eszter
©

Azt dr. Török Eszter szerint a hitelmoratórium működési mechanizmusa miatt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy hány hitel vált volna nemteljesítővé, ha nincs ez a fizetési könnyítés. Mivel a hitelmoratóriumot nem kell külön igényelni, azt a bankok az adós ellenkező kérése hiányában automatikusan beállítják. Ezért nehéz megítélni, hogy a moratórium által érintett adósok között milyen arányban vannak, akik kérelmezték volna a moratóriumot a Covid által okozott gazdasági nehézségeik miatt (ha erre szükség lett volna), vagy nemfizető adóssá váltak volna.

Házon belüli megoldások

A bankok természetes igénye, hogy ha nem látnak esélyt a nemteljesítő hiteleik visszafizetésére, akkor azt értékesítik, hogy ha nem is a teljes összeget, de legalább annak egy részét viszontlássák. A nemteljesítő hitelek értékesítésének legfőbb indoka az úgynevezett prudenciális szabályoknak, valamint a nemzetközi és helyi szabályozó hatóságok elvárásának való azon megfelelés, hogy a bankok leépítsék a kockázatos és a nem főtevékenységükhöz kapcsolódó eszközeiket. A magas kockázatú hitelek arányának csökkentésével a bankok tőkét (és így lehetőséget) szabadítanak fel új, reményeik szerint nyereséget termelő hitelek kihelyezéséhez. Ugyanakkor egy adott bank értékesítési étvágya nagyban függ attól is, hogy rendelkezik-e esetleg saját követeléskezelő céggel. Az OTP Bank esetében például feltételezhetőan a saját követeléskezelő cég (az OTP Faktoring) megléte indokolhatja, hogy „házon belül” oldják meg a problémás követelések kezelését.

Érdekes ugyanakkor, hogy e tranzakciók száma 2020 elejére a koronavírustól függetlenül is fokozatosan csökkent, mivel a 2015 és 2019 között lezárt jelentős volumenű nemteljesítő hitelügyletek hatására jelentősen visszaesett a nemteljesítő hitelportfóliók állománya – jegyezte meg dr. Török Eszter. Megítélése szerint a magyarországi lakossági nemteljesítő piac jelenleg kivár. Feltételezhető, hogy a nagy tranzakciók helyett egyelőre csak kisebb portfoliók, illetve az egyedi vállalati követelések értékesítése várható a piacon a következő hónapokban.

dr. Török Eszter a CMS szenior ügyvédje, a pénzügyi csoport munkáját támogatja. Eszter amellett, hogy magyar ügyvéd, képesítéssel rendelkezik Angliában és Walesben. Kiemelt tapasztalattal bír finanszírozási szerződések elkészítésében és letárgyalásában, különböző M&A ügyletek tanácsadásában, valamint átszervezésekkel, felszámolásokkal kapcsolatos tanácsadásban.

A fizetési moratórium miatt nagy a bizonytalanság az adósok valós törlesztési képességének és hajlandóságának megítélésére vonatkozóan, nem lehet tudni, hogy a moratórium megszűntével milyen mértékben fog berobbanni a nemteljesítő követelések aránya. A fizetési moratórium 2021 közepéig történő részleges meghosszabbítása miatt a nemteljesítő hitelek „valódi” aránya előreláthatóan csak 2021 második félévében fog visszaállni és így jelentősebb portfolióértékesítésre inkább 2021 vége felé lehet számítani.

Mit hozhat a jövő?

A jelenlegi magyar jogszabály a csőd- és felszámolási eljárás 1991-ben vált hatályossá – emlékeztet dr. Papp Erika. Nem túl hosszú és nem túl részletes, azonban terjedelmes szakirodalom, bírósági döntések és felszámolói gyakorlat övezi, sok mindenre lehet tehát választ találni. Többször módosították a jogszabályt, ezért is lenne érdemes a CMS Budapest Jogi Iroda munkatársa szerint egy egységes újraszabályozásban gondolkodni. Persze kérdés, hogy van-e ennek értelme épp a mostani covidos időszakban, amikor a bajba jutott adósok számára fontos a stabilitás. Egy teljesen új jogszabály bevezetésével felbolydulna a piac, még egy nagyon jól megírt jogszabály esetén is bizonytalanná válhatna a jogértelmezés és -alkalmazás. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez esetben lenne egy modern fizetésképtelenségi jogszabályunk. Nehéz eldönteni, hogy mi lenne a jobb, mindenesetre üdvözítő, hogy a szerkezetátalakítási direktívát legkésőbb jövő év júniusig nálunk is át kell ültetni a jogrendbe és ez előnyös lehet az adósainknak – véli dr. Papp Erika.

 A tartalom a CMS Budapest megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.  

CMS Budapest

Már Ön is aláírhat a világ másik végéről: tények és tévhitek az e-aláírásról

Bár napjainkban a digitalizáció alapvetően szabja át a munkaköröket és a munkahelyi folyamatokat, a digitális aláírások és elektronikus szerződések még mindig sok vállalat számára jelentenek szürke foltot. Holott a digitális szerződéskötés fontosabb, mint valaha – a COVID-19 alatti időszakban óriási lett az igény arra, hogy a cégek úgy köthessenek szerződéseket, hogy a szerződő felek távol vannak egymástól, de a folyamat a jövőben is egyre nagyobb szerepet fog játszani az üzleti életben. A digitális aláírások nehézségeiről, lehetőségeiről és megoldásairól dr. Petrányi Dórával és dr. Horváth Katalinnal, a CMS Budapest szakembereivel beszélgettünk.

A szabadság ára: a rendszerváltás és a hétköznapok - Drótvágó sorozat 5. rész.

A szabadság ára: a rendszerváltás és a hétköznapok - Drótvágó sorozat 5. rész.

Koronavírusos a lengyel elnök

Koronavírusos a lengyel elnök

A spanyol miniszterelnök szerint 3 millió fertőzött van az országukban

A spanyol miniszterelnök szerint 3 millió fertőzött van az országukban