Anyagi korlátok közül az anyagi szabadságig – a leggyakoribb hibák, amelyek a pénzügyi tudatosságunk útjában állnak

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér – erre a sokszor citált, unalomig ismert szólásra, bár mindenki helyesel, valójában csak kevesen tartják be, pedig a pénzügyi szabadsághoz vezető út egyik legfontosabb elemét jelenti. Mondani könnyű, betartani azonban nehéz ezt az elvet, elég például azt megnézni, mi történik, ha megemelik a fizetésünket: legtöbbünk az emelt összeggel többet költ, ahelyett, hogy félretenné azt. Pontosan ezt a fajta attitűdöt látja a pénzügyi szabadság egyik legnagyobb gátjának Csernok Miklós, a Kiszámoló blog szakértő szerzője, aki szerint a pénzügyi tudatosság eléréséhez alapvető, hogy értsünk a pénzügyekhez: ha bemegyünk egy pénzügyi intézménybe, tudjuk, milyen termékről beszélnek nekünk, és legyünk tudatában annak is, amiket nem mondanak el a termékekről, illetve mik azok hátulütői. És egyáltalán: mely pénzügyi termékekre van szükségünk, és melyekre nem.

Keveset teszünk félre

A pénzügyi tanácsadó szerint a magyar emberek többsége nem gondolkodik előre, és kevés pénzt takarít meg – márpedig a pénzügyi szabadsághoz, vagyis ahhoz, hogy ne aggódjunk pénzügyeink miatt, és több hónapnyi elegendő pénzünk legyen akkor is, ha nincs bevételünk, ez elengedhetetlen. Normális esetben 30-40 évet dolgozunk. Ez alatt az idő alatt szinte kizárt, hogy legalább egyszer ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy egy, netán több hónapig nem kapunk fizetést. Ha nincs elegendő félretett pénzünk – márpedig sok embernek egy havira elegendő sincs –, akkor komoly pénzügyi bajba kerülhetünk nagyon rövid idő alatt – indokolja Csernok Miklós a megtakarítás fontosságát.

Nemcsak a munka elvesztése okozhat gondot, ha nincsen megtakarításunk: kisebb váratlan kiadások is felmerülhetnek, amik komoly pénzügyi nehézséget okozhatnak. A váratlan kiadás neve folyamatosan változik: hívhatjuk elromlott hűtőnek vagy lerobbant autónak, beázott plafonnak, vagy éppen összetört mobiltelefonnak. Ezekre mindig fel kell készülni, márpedig az emberek többsége nem gondol arra, hogy bármikor váratlan kiadás miatt kell mélyen a zsebébe nyúlnia – hangsúlyozza Csernok Miklós.

De kevés a fizetésem

A pénzügyi tanácsadó szerint sokaknál tipikus érv az, hogy azért nem tesznek félre, mert alacsony a fizetésük. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: ha valaki elveszíti a munkáját, az új munkahelyen pedig 20 ezer forinttal kevesebbet fizetnének, akkor mi történne? Nagyjából semmi. 20 ezer forinttal kevesebbet költene, mint eddig, legalábbis a többség ezt meg tudná tenni – mondja a tanácsadó, aki hangsúlyozza: a költségeket sokféleképpen vissza lehet fogni, például úgy, hogy mindenből az olcsóbbikat vásároljuk meg a boltban. Így ki lehet jönni a pénzükből, bár tény, ez nem igaz mindenkire, de az emberek zömére igen.

Mi történik, ha 20 ezer forinttal többet keres az illető? 20 ezer forinttal többet költene – teszi hozzá Csernok Miklós, óriási csapdának nevezve azt, amikor az emberek elkezdenek többet keresni, azonnal elkezdenek többet is költeni, és nem veszik észre, hogy hiába keresnek többet, ugyanúgy nincs pénzük, mint akkor, amikor kevesebbet kerestek. Jellemző attitűd, hogy ha valakinek nő a fizetése/bevétele, akkor azonnal növekednek az igényei is.

„Persze nincs azzal baj, ha valaki megengedi magának, hogy a csúcsmodellt vegye a mobiltelefonok közül. Vegye meg, ha magas a jövedelme és nincs hitele. A baj az, ha valaki úgy teszi ezt, ha máról holnapra él” – tette hozzá a szakértő.

Korlátok vs. pénzügyi szabadság

Sokan impulzív vásárlók, és nem a szükségleteiket, hanem a vágyaikat helyezik előtérbe, ami különösen veszélyes a bankszámlára. A pénzügyi tanácsadó szerint ők gyakran megmagyarázzák maguknak, hogy a legdrágább telefonra, tévére, autóra van szükségük. „Semmi baj nincs a vágyakkal, ha keres annyit az illető, hogy ezeket megengedhesse magának”.

Az sem ritka, hogy valaki úgy vesz fel hitelt, hogy nincs megtakarítása és máról holnapra él. A szakértő hangsúlyozza, ez a hitel és adósság egy saját maga által kreált börtön, ami tele van félelemmel: félelemmel a holnaptól, a pénzügyek összeomlásától, a munka elvesztésétől.

A pénzügyi szabadság ennek az ellentéte: az az állapot, amikor nem kell aggódni a pénzügyek miatt. Nem kell aggódnod, ha nincsen munkád fél évig, vagy ha bármi történik veled, mert van megtakarításod és nincsenek kötelezettségeid – magyarázza Csernok Miklós.

Sokan azt mondják, hogy ha több pénzük lenne, akkor nem lennének gondjaik. Ez is egy olyan feltevés, ami az átlagemberek többségére nem igaz. Ott vannak például a lottónyertesek, akiknek váratlanul több százmillió, netán milliárd pottyan az ölükbe, és egyik napról a másikra ömlik a nyakukba a gazdagság. Sokan közülük néhány év alatt tönkremennek: elapadnak a milliók, becsődölnek az átgondolatlan befektetéseik. Mivel ők feltehetőleg a nyeremény előtt sem foglalkoztak pénzügyeikkel, a pénzügyi kultúra és a tudatosság hiányában oda jutottak, mint a lottónyeremény előtt, sőt lehet, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerültek.

Többet érünk, mint gondolnánk

Nagyon keveseknek adatik meg, hogy milliárdosok lehetnek lottónyeremény révén, ezért a többség számára a legtöbb, amit tehet, hogy megtanul bánni a fizetésével, és a munkával töltött negyven évből megtanulni kihozni a legtöbbet, hogy közben szabadon élhessen: ne legyen krónikus szorongása a pénzügyek miatti állandó stressztől és nyugdíjas korára se legyenek anyagi gondjai.

Csernok Miklós több tanáccsal is szolgál azoknak, akik fejlődni szeretnének pénzügyeik kezelésében. Az egyik legegyszerűbb módszer az, ha minden kiadásunkat (a legapróbbakat is) fillérre pontosan vezetjük. Feltehetőleg világossá válik számunkra, hogy többet költünk, mint gondolnánk. Ahelyett pedig, hogy pénzügyi terv nélkül, a számlák és a bevételek között evickéljünk hónapról hónapra, készítsünk 5 éves tervet, és jelöljük ki, hova szeretnénk eljutni, akár pénzügyi értelemben.

Ha többet szeretnénk keresni, akkor hozzuk ki magunkból a legtöbbet, és higgyük el, hogy több van bennünk, mint gondolnánk. Képezzük magunkat folyamatosan: tanuljunk nyelveket, új szakmát, hogy keresettebbek legyünk a munkaerő-piacon és magasabb fizetést kérhessünk.

A megoldások egyszerűek, mint a faék – mondja Csernok Miklós. Alapelv, hogy ne költsünk többet, mint szükséges. Fontos az is, hogy felmérjük pénzügyi helyzetünket, illetve, ha vannak, szabaduljunk meg adósságainktól. Kezdjünk el vésztartalékot képezni, megtakarítást felhalmozni és okosan befektetni – ezek a pénzügyi szabadság első lépései.

A tartalom az OTP Bank Nyrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.