A technológia adott, de a megszokásaink erősebbek

Az elmúlt négy évben a Mastercard Digitális Fizetési Index (DFI) mutatója 11 ponttal emelkedett Magyarországon, elérve a 62 pontos szintet a 100-ból. Ez a növekedés az elektronikus fizetések infrastruktúrájának, a pénzügyi ismeretek bővülésének és az elérhető megoldások egyre nagyobb népszerűségének köszönhető. Bár a készpénz továbbra is népszerű, dominanciája tovább csökken a készpénzmentes technológiák iránti bizalom növekedésével, és a mobilfizetési megoldások gyors elterjedésével együtt. Az infrastrukturális háttér szilárdul, ám a fogyasztók tudásszintje és a digitális fizetési megoldások tényleges használata közötti szakadék jelentős, itt van tér a fejlődésre.

Stabil alapok

Az index három fő pillére közül az infrastruktúra kiépítettsége és fejlettsége nyújtja a legszilárdabb alapot a bővüléshez: erősödése a készpénzmentes fizetések bővítésére épül. A hazai kártyaelfogadó, úgynevezett “POS” terminálhálózat 2018 óta 73 százalékkal nőtt, 2020-ban körülbelül harmadannyi fizikai terminál alkotta a magyar kártyaelfogadó-hálózatot, mint ma. Igaz, a növekedés üteme idén mérséklődött.

Az ország terminalizációs rátája jelenleg 46 százalék, ami arra utal, hogy a hazai vállalkozások majdnem fele még mindig nem tudja a kártyás fizetéseket elfogadni. Nem igazán használnak még terminálokat a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozók: szépségszalonok, magántanárok és szakemberek (például víz- és villanyszerelők). Nekik vonzó megoldás lehet az úgynevezett a SoftPOS (Telefonterminál) technológia, amely NFC-képes okostelefonokat alakít át fizetési terminállá.

Mindezek mellett az infrastrukturális fejlődés támogatására a Magyar Nemzeti Bank az azonnali fizetési rendszer (AFR 2.0) kiterjesztésével ösztönzi a QR-kódos és fizetésikérelem-alapú megoldások használatát is.

AZ MNB-nek egyébként nemcsak itt van szerepe: általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályozók és az Európai Unió is olyan irányelveket valósítanak meg, amelyek lehetővé teszik a készpénzmentes fizetést a fogyasztóknak és vállalkozásoknak is, sőt, ösztönzik azok használatát.

A kulcs az edukáció

A DFI „Tudás” pillérében a mutató stagnálást mutat, 2023-ban 54 ponton állt. A fogyasztók digitális fizetésekkel kapcsolatos tájékozottsága elmarad a rendelkezésre álló infrastruktúra szintjétől. A piacon tapasztalható technológiai fejlődés sokszor meghaladja a felhasználók ismereteit és digitális érettségét, különösen az alacsonyabb jövedelmű, kevésbé képzett fogyasztók, valamint az idősebb korosztály körében.

Ők gyakran nehezen igazodnak el az új technológiák között, amelyek szinte évente újabb és újabb formát öltenek. Sokan nem ismerik eléggé az újabb fizetési megoldásokat, mint amilyen a QR-kódos fizetés, vagy éppen keverik a lehetőségeket, a különböző, cégek által bevezetett márkanevek miatt.

Emiatt kiemelt fontosságú a célzott pénzügyi oktatás, hogy a digitális szakadékot csökkenteni lehessen, és a teljes társadalom számára elérhetővé váljanak az új fizetési módok. Az idősebb korosztály esetében különösen a csalások elleni védelem erősítése lehet prioritás.

A készpénz árnyéka

A digitális fizetések használatának pillére 2023-ban 54 pontot ért el, ami kétpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A mobiltárcákkal való fizetés gyors elterjedése jelentős hatással van a készpénzmentes megoldások népszerűsítésére. Az elmúlt évben a magyar fogyasztók körében a mobiltárcás fizetések használata 6 százalékkal nőtt, miközben a kártyás tranzakciók aránya meghaladja a készpénzfelvételt: a digitális vásárlások volumene 62 százalékot képvisel az ATM-es pénzfelvételekhez képest.

Ezzel szemben a lakosság jelentős része továbbra is ragaszkodik a készpénzhez, részben azért, mert sokan készpénzben kapják jövedelmüket. A készpénzes fizetést az idősebb generáció (50–69 éves válaszadók) részesíti leginkább előnyben. A felmérések szerint a magyarok mindössze 20 százaléka költi el jövedelmét kizárólag digitálisan, amiből jól látszik, hogy a meglévő infrastruktúra ellenére még mindig van hová fejlődni a készpénzmentes fizetési szokások elterjesztésében.

Érdekesség, hogy a magyarok nem igazán bíznak az azonnali részletfizetési megoldásokban – melyeket itthon jellemzően hitelkártyák mellé kínálnak a pénzintézetek –, sem a kriptovalutás fizetésben, pedig ma már van olyan nagy, Magyarországon is elérhető webáruház, ahol lehet például bitcoinnal fizetni.

Talán itt érdemes kitérni a digitális fizetéssel – is – együtt járó biztonsági kockázatokra, óvintézkedésekre és az azokkal kapcsolatos tudásra: 2023-ban a meglévő biztonsági intézkedések, köztük a hitelesítési módszerek ismerete a legmagasabb pontszámot (60) érte el a „Tájékozottság” összetevő mutatói közül, ami arra utal, hogy a felhasználók viszonylag jól ismerik a digitális biztonság egyes tényezőit. A megkérdezett felhasználók 76 százaléka állította, hogy ismeri az olyan bevett biztonsági intézkedéseket, mint amilyen a szöveges üzeneteken keresztüli értesítés, a PIN-kód; és tisztában vannak vele, hogy érdemes azokat – a jelszavakkal együtt – rendszeresen változtatni. A legkevésbé ismert funkciók közé tartozik például a külföldi számlahasználat korlátozása, vagy – talán kissé meglepő módon – a biometrikus azonosítás. Ez megerősíti, hogy ezen a területen is nagyon fontos a felvilágosítás, főleg, mivel a digitális bankoláshoz, fizetéshez kapcsolódó csalások egyre szaporodnak.

Bár Magyarország digitális fizetési infrastruktúrája egyre szélesebb körben elérhető, a mikrokereskedőket és az egyéni vállalkozókat célzó megoldásoknál további fejlődésre van szükség. Az úgynevezett kártyaadat-tokenizáció (a kártyák digitalizálása) és a SoftPOS megoldások elterjesztése hozzájárulhat a digitális fizetések általános biztonságának és kényelmének növeléséhez. Az AFR 2.0 bevezetése előremozdíthatja a fizetési kérelmek és a QR-kódos fizetések terjedését, ami hosszú távon növelheti a készpénzmentes tranzakciók arányát.

A jelentés szerint a pénzügyi oktatás és az infrastrukturális fejlesztések szoros együttműködése kulcsfontosságú, hogy Magyarországon a digitális fizetések valódi alternatívát nyújthassanak a készpénzzel szemben. A középtávú cél a készpénzmentes megoldások további térnyerése és a digitális szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés biztosítása, amely hosszú távon hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

A tartalom a Mastercard megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.