„A Covid-19 kitörése utáni élet soha nem lesz ugyanaz, mint korábban” – hangzik el nap mint nap. Az élet minden területére persze aligha helytálló a mondás, a munka világát azonban biztosan alaposan felforgatta a pandémia. A vírus gyakorlatilag legitimálta a hosszú ideig nettó semmittevéssel egyenértékűnek tartott távmunkát, menőbb nevén a home office-t.
Azzal, hogy a vírus otthonra, de legalábbis a jól bevált irodától távolra kényszerítette az irodista – és más tevékenységeket végző – munkaerőt, látványosan megdőlt a „ha nincs a szemem előtt, biztosan lóg” főnöki attitűd. Felmérések sokaságából derült ki, hogy a bár a távmunka alatt kétségtelen csorbát szenvedett a cégek egy részénél szigorúan előírt dress code, ez (is) nagyon komoly jótékony hatást gyakorolt a munkavégzés hatékonyságára.
A home-office első napjait nyilván áthatotta, sőt, talán uralta is a szabadság/szabadulás élménye, az, hogy „nincs a sarkamban állandóan a főnök”, nem nézik, mennyi ideig tart egy kávé, vagy ebéd elfogyasztása, nem kell hallgatni a munkatársak (részben magán)telefonjait, és mindenek előtt, hogy nem kell kiskosztümben, öltönyben ott feszíteni minden reggel.
Mi lett más, mi lett jobb a távmunkával?
Röviden: sokminden. Bővebben: az irodai jelenlét során talán soha nem tapasztalt hatékonyság-növekedés, a munkavállalók jó részének javult a mentális állapota, eltűnt a munkahelyi konfliktusok jelentős része (vagy legalábbis a közvetlen lehetőség a veszekedésre), szabad szemmel is láthatóan megnyúlt a cég szempontjából aktív/hasznos időszak, erősödött a munkatársak közötti bizalom („ha nem látom, akkor is megcsinálja a munkát”). A lista nyilván nem teljes, de már ennyi is bőven hozza a pozitív „szaldót” a home office javára.
Ráadásul a céges ügyekkel való foglalkozás időtartama látványosan megnőtt. Amíg ugyanis az irodai verzióban a dolgozó a gépe kikapcsolásával „eldobta a klaviatúrát”, a távmunkában akár vacsorafőzés vagy takarítás közepette is beül(het) a gépbe, ha eszébe jut valamilyen céges munka egy apró részletének megoldása.
Nyilván nem marad ezentúl is mindenki otthon a teljes munkaidő alatt, a járvány lecsengése, esetleges eltűnése után a home office-ba „kényszerült” dolgozók egy része visszatér az irodákba, munkahelyekre. Az azonban egészen biztosra vehető, hogy nem mindenki és nem ugyanolyan formában, mint a pandémia előtt.
Bebizonyosodott egyrészt, hogy a dolgozó egyáltalán nem lóg a teljes munkaideje alatt, ha otthon dolgozik, és az is, hogy a nem konkrét céges munkával töltött idő sem tekinthető kifejezetten a munka elkerülésének. Sokkal inkább - az irodákban talán nehezebben vagy egyáltalán nem kivitelezhető - lazításnak, feltöltődésnek, pitstop-pihenésnek, amik nyomán sokkal hatékonyabb a munkavégzés.
Visszatérnek(-e) a dolgozók tömegei, de hogyan?
A cégeknek egyelőre kiszámíthatatlan összegeket kell az egészségügyi biztonságra fordítaniuk ahhoz, hogy visszatereljék az összes, vagy majdnem az összes dolgozót az irodába. Biztosítani kell ugyanis a távolságtartást, amihez a korábbinál sokkal szellősebb terekre van szükség, ergo nagyobb területeket kell vásárolni, bérelni.
Célszerű biztosítani a személyes teret, amihez a munkatársak ugyancsak hozzászokhattak a home office-ban, s talán kevéssé reális elvárás, hogy egy mozdulattal lemondjanak róla. Érdemes bevezetni, vagy erősíteni az érintésmentes technológiákat, eddig nem látott extrém higiéniai beruházásokat kell megvalósítani. Jelentősen sűríteni kell az orvosi ellenőrzéseket is.
A tartós távmunkához persze ugyancsak költeni kell a cégnek, vagy legalábbis figyelni kell egy sor olyan szempontra is, amik a céges környezetben „háznál voltak”.
Ilyen például, hogy biztosítani kell, de legalábbis célszerű valamilyen módon hozzájárulni, hogy a stabil kapcsolattartás technikai feltételei betonbiztosan rendelkezésre álljanak. Azaz a távdolgozó alkalmazott rendelkezzen megbízható infrastruktúrával, jól működő internettel, számítógéppel, mobiltelefonnal, hogy ezek semmiképpen se akadályozzák a biztos kapcsolattartást.
Nagyon fontos e mellett a céges adatok nagyon megbízható védelme, az otthoni munkavégzéssel ugyanis ezek távol kerül(het)nek a központtól, a számítógépes suporttól.
Ráadásul a tartósan jól működő távmunkához foglalkozni kell azzal is, hogy a munka és a magánélet általában azért egy térben zajlik, tehát időről-időre megoldást kell találni azokra a szituációkra, amikor egy e-meetingbe besétál a néhány éves utód, a négylábú házikedvenc, vagy az éppen ugyancsak home office-ban dolgozó, de éppen „szolgálaton kívül” lévő feleség/férj és a bekapcsolt mikrofon mellett egészen magánjellegű beszélgetést kezdeményezne.
Ugyancsak célszerű gátat vetni a munkaidő végtelen kiterjesztésének is, mert ki tudja, milyen hatással lenne a családi életre a folyamatos online lét – azaz törekedni kell a magánélet és a munka különválasztására is.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Cisco Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
