Akik közösen alkottak: Marie és Pierre Curie 

Munkásságuk | A radioaktivitás úttörő kutatói; Pierre egyszeres, Marie kétszeres Nobel-díjas.

Hatásuk egymásra | A fizikát tanuló Marie Sklodowskának laboratóriumi helyre volt szüksége Párizsban, ezért mutatta be Józef Kowalski egy fizikus ismerősének, Pierre Curie-nek. Találkozásuk idején Pierre és Marie is a természettudománynak akarta szentelni az életét, mindketten ragaszkodtak a függetlenségükhöz. Az akkor 35 éves Pierre Curie a szüleivel lakott, mert úgy vélte, egy nő csak akadályozná munkája elvégzésében – olvasható Joshua Wolf Shenk Kreatív párosok című könyvében.

Mindezt viszont felülírta megismerkedése Marie-val. Hamar udvarolni kezdett az akkor 24 éves lánynak, aki azonban hazaköltözött a családjához Lengyelországba. Nem tudta elképzelni, hogy nem lengyel férfival kösse össze az életét. Pierre-nek végül mégis sikerült meggyőznie Marie-t, hogy térjen vissza Párizsba. Továbbra is külön éltek, de egyre jobban megismerték egymást, és felfedezték a közös érdeklődési területet. Pierre mindenre hajlandó lett volna azért, hogy együtt éljenek, még azt is felajánlotta Marie-nak, hogy elköltözik vele Lengyelországba. Végül egy évvel a megismerkedésük után Marie bejelentette a szüleinek, hogy összeházasodnak.

Életük a házasságkötés után sem fonódott össze teljesen. Külön kutatásokon dolgoztak: Pierre a kristályok növekedését, Marie pedig az edzett acél mágnességét vizsgálta. Amikor Marie a doktori disszertációjához keresett témát, Pierre még mindig csak tanácsokat adott. Segített Marie-nak átnézni a szakirodalmat, és műszereket épített a kutatásaihoz.

Joshua Wolf Shenk szerint amikor aztán Marie felfedezte a radioaktivitást, és nekiállt új elemeket keresni, Pierre mindent félbehagyott, és beállt Marie mellé. Több hónapnyi fáradságos munkával beazonosítottak egy új elemet, amit polóniumnak neveztek el. Fél évvel később újabb elemre bukkantak: ennek a rádium elnevezést adták. Attól kezdve nem lehetett megállapítani, mi volt Marie illetve Pierre része a következő nyolc év munkájában. Közösen írták laboratóriumi jegyzeteiket, és közösen tették közzé tudományos publikációikat. A polóniummal kapcsolatban az alábbiakat írták: „Ha ennek az új fémnek a léte bebizonyosodik, azt ajánljuk, hogy egyikünk szülőföldjéről polóniumnak nevezzék el” – olvasható Joshua Wolf Shenk könyvében.

Valószínűleg egymástól függetlenül dolgoztak volna, ha kutatásaik egyformán fontosnak bizonyulnak, így azonban biztos alapokon nyugvó tudományos kutatócsoportot alkottak. „A munka volt az életünk – írta Marie –, és úgy éreztük, teljes életet élünk.”

A háttérből irányító feleség: Alma Reville és Alfred Hitchcock

Munkásságuk | Hitchcock a XX. század egyik legnagyobb angol filmrendezője volt. Felesége, Alma Reville eredetileg rendezőnek készült, később a Hitchcock-filmek megkerülhetetlen társforgatókönyvírója és tanácsadója lett.

Hatásuk egymásra | Ha egy sztár túlzottan hatalmasnak mutatkozik, az sokszor súlyos bizonytalanságot rejt. Épp ezért társul olyasvalakivel, aki csöndesen magabiztos, és aki képes eloszlatni a kételyeit. Ilyen volt a Hitchcock házaspár kapcsolata is: a Lady Hitchcockként ismert Alma Reville, aki a házasságkötésük után is megőrizte lánykori nevét, gyakorlatilag igazgatóként egyengette férje filmes karrierjét. Hitchcock filmjeivel kapcsolatban mindig a feleségéé, Almáé volt „az utolsó szó” – írja Donald Spoto, a filmrendező egyik életrajzírója. „Az igazat megvallva – mondta egyik nyilatkozatában Elsie Randolph, a házaspárhoz közel álló színész – Hitchcock úgy ugrált, ahogy a felesége fütyült.”

Mindeközben közismert tény volt, hogy Hitchcock milyen keményen, sőt sokszor kegyetlenül bánt színésznőivel. Kiválasztott színésznőit elszigetelte és elbizonytalanította, hogy aztán a meggyötört lelkű nők színészi alakítását használja filmjeiben. Egyesek szerint e módszer ellen Almának sem volt különösebb kifogása.

Alma Reville már filmdramaturgként dolgozott egy londoni stúdióban, amikor 1921-ben, huszonévesen megismerkedett az akkor még kezdő Hitchcockkal. Sokáig észre sem vette a férfit, aki pedig nem mert közeledni a magasabb pozícióban dolgozó nőhöz. 1923-ban aztán Hitchcock rendezőasszisztensi munkát kapott egy filmben, ekkor ajánlotta fel Reville-nek, hogy dolgozzon vele. Alma kevesellte a fizetést, és faképnél hagyta a férfit, aki viszont utánarohant, és jobb ajánlatot tett. Ezzel az epizóddal kezdődött a több mint fél évszázadig tartó kapcsolat.

Miután a család Amerikába költözött 1939-ben, Reville neve egyre ritkábban szerepelt a stáblistákon. Stephen Rebello életrajzíró szerint talán néhány visszautasított forgatókönyv vette el az önbizalmát, és ezért fordult a hagyományosabb támogató feleség- és anyaszerep felé. Ennek ellenére olvasta és átírta a forgatókönyveket, az övé volt a végső szó a szereposztást illetően, és együtt nézte a megvágott filmeket a férjével.

Hitchcock az életben a megszokások rabja volt. Minden nap délután öt órakor abbahagyta a munkát, és hazavitette magát a sofőrjével, hogy együtt vacsorázhasson a feleségével. Kapcsolatukban a szenvedély a filmek és az ételek területén volt jelen. A rendező sokszor hangoztatta, hogy csak egyszer volt köztük szexuális kapcsolat, amikor megfogant a lányuk, Patricia.

Amikor 1979-ben Hitchcock megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját, a következőket mondta: név szerint négy embernek szeretném megköszönni a munkám során nekem nyújtott szeretetet és támogatást. Az első egy dramaturg, a második egy forgatókönyvíró, a harmadik a lányom anyja, a negyedik pedig a világ legnagyszerűbb szakácsa. És őket mind Alma Reville-nek hívják.

Megadni a legnagyobb szabadságot: Bulyovszky Lilla és Gyula

Munkásságuk | Szilágyi Lilla a XIX. század első magyar színpadi világsztárja volt, akit egykor Európa-szerte elismertek, ám itthon a sikereit fanyalogva fogadta a kritika. Férje, Bulyovszky Gyula az 1848-as forradalmat követő napok népgyűléseinek ismert szónoka volt, később tárcaíróként, publicistaként szerzett magának rangot.

Hatásuk egymásra | A kolozsvári születésű, színházi dinasztiából származó Szilágyi Lilla 15 évesen ismerkedett meg Bulyovszky Gyulával az Ellenzéki Kör 1848-as farsangi bálján, majd nem sokkal később össze is házasodtak. A férj aggódott ugyan, hogy a színházi karriert elsőrendű célnak tekintő Lilla nem talál majd boldogságot a házasságban, de a féltékenysége mégsem volt szokványos. Csupán annyit kért a feleségétől, hogy esetleges félrelépéseit őszintén vallja be – derül ki Nyáry Krisztián Igazi hősök című könyvéből.

A házaspár mindenben támogatta egymást, nyitott kapcsolatban éltek, vagyis nem titkolták egymás elől a flörtjeiket, de a legszorosabb érzelmi viszony és bizalom maradt meg köztük mindvégig. Bulyovszky Lilla egész életében páratlanul nagy szabadságot élvezett a férje mellett. Egymásra gyakorolt hatásuk talán ebben érhető a leginkább tetten. A színésznő a fiuk születése után gyorsan visszatért a színpadra, és egyre komolyabb szerepeket kapott. Ám hiába szerződtette a Nemzeti Színház 1851-ben, a kor divatos színésznői mellett nem jutott elég lehetőséghez.

Végül külföldön próbált szerencsét, holott Gyulai Pál igyekezett meggyőzni arról, hogy csak az anyanyelvén lehet sikeres színésznő. Először Párizsba ment, ahol kedvenc írója, az idősebb Dumas vette pártfogásába, majd amikor rájött, hogy a francia nyelvet nem képes tökéletesen elsajátítani, Németországba utazott. Ott néhány hónap alatt végigjárta a fontos színházakat, és végül a szász udvari színház ajánlatát fogadta el, ahol hatalmas sikert aratott Stuart Mária szerepében. A lelkes német kritikákról mélyen hallgattak a magyar lapok, holott Bulyovszky Lilla hamarosan a német nyelvű színjátszás elismert sztárja lett Európában. Többek között II. Lajos bajor király is nagy rajongója volt, sőt udvarolni is próbált neki, de közeledését a színésznő elhárította.

A negyvenes évei elején csendesedtek a művésznő sikerei, és 15 év után, 1875-ben települt vissza férjéhez Magyarországra – olvasható a Színészkönyvtárban lévő életrajzában. Hiába volt elismert sztár, hiába szerette a közönség itthon is, a kritikusok nem tudták neki megbocsátani a külföldi karriert – írja Nyáry Krisztián. Sikeres fellépéseiről lesajnálón beszéltek a lapok, így végül – a támadásoktól megviselve – 45 évesen visszavonult.

1883-ban meghalt „hűtlenül is hív” férje, aki mindvégig kitartott mellette. Bulyovszky Lilla mecénásként hatalmas összegeket adott árvaházaknak, iskoláknak, és férje emlékére megalapította a Bulyovszky-díjat, amelyet a Kisfaludy Társaság osztott fiatal íróknak.

Hidas Judit cikke eredetileg a HVG Extra Business 2017/2-es számában jelent meg.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!