Négy éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában

A hagyományos motorú autók eladásai pedig alig egy százalékra zsugorodnak az évtized végére az Ernst & Young friss tanulmánya szerint.

  • hvg.hu hvg.hu
Négy éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában

Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát – derül ki az Ernst & Young (EY) nemzetközi elemzéséből. Hozzáteszik azt is, hogy a váltás nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban és Kínában is három évvel hamarabb fog lezajlani a korábban vártnál.

Előrejelzéseik szerint az USA-ban és Kínában 2032-re haladják meg más járművek értékesítési számait az elektromos és konnektoros hibridek, és úgy számolnak, hogy 2040-re a belső égésű autók forgalma a globális eladások kevesebb mint 1 százalékára csökken. A Wall Street Journal múlt héten írt arról, hogy tavaly összesen 7,8 millió elektromos és plug-in kelt el a világpiacon, ami 68 százalékos növekedést jelent, és először volt 10 százalék körül a globális eladásokban az elektromosított modellek aránya.

Az EY elemzése szerint ugyanakkor Európában az autóeladások általában visszaesnek, ennek nyomán az elektromos járművekre való átállás is nehézségekbe ütközik, ha az energiaválság továbbra is fennáll.

László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője szerint a folyamat része lesz, hogy a villanyautók egyik jellegzetessége a kisebb szervizigény miatt a kereskedők hosszabb távon alacsonyabb bevételekkel számolhatnak, ami az inflációval együtt tovább emelheti az új járművek árát. Emiatt a szektornak számos országban szüksége lehet állami támogatásra ahhoz, hogy megtartsák a lendületet vagy felgyorsítsák az elektromos autók elterjedését – tette hozzá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?