Hulladékudvarok: már ezt is ingyen leadhatjuk
Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat.
A MOHU már több száz hulladékudvart működtet alvállalkozóin keresztül Magyarország egész területén. Ezek olyan helyek, ahol a háztartásokban keletkezett hulladékokat – például papírt, műanyagot, üveget, használt sütőolajat, gumiabroncsot, textilt, fát, festéket, tisztítószereket, de akár elemet, akkumulátort, elektronikai és elektromos berendezéseket, lomot is – elkülönítve adhatjuk le. Sokak emlékezetében él, amikor a hulladékgyűjtés még abból állt, hogy kidobtunk mindent egy kukába, a nagyobb háztartási hulladékot pedig elvittük valamilyen nagyobb gyűjtőbe. Ez ma már szerencsére jóval szofisztikáltabban zajlik, köszönhetően hazánkban elsősorban a MOHU-nak, amely több száz hulladékudvar üzemeltetésére kötött alvállalkozói szerződéseket.
Amikor még kockásfüzetben vezették a hulladékot
A MOHU megjelenése előtt rendkívül szétaprózódott volt a hazai hulladékgazdálkodási rendszer, és ez igaz a hulladékudvarokra is. Több száz szabályosan és jól működő hulladékudvar működött már akkor is, velük természetesen továbbra is együtt dolgozunk, de alapvetően az „ahány ház, annyi szokás” rendszere volt jellemző – magyarázta a HVG BrandLabnek Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője. Nem túlzás a korábbi “rendszert” káoszos jelzővel illetni: kis túlzással szinte minden településen mást és mást hívtak hulladékudvarnak. A szabályosan, jól működő példák mellett előfordult olyan település, ahol az önkormányzat tetszőlegesen kinevezett egy telket, és a lakók oda hordták mindenféle ellenőrzés nélkül a hulladékot. Volt, ahol valaki adott összegért megengedte, hogy a telkére szelektálás nélkül lerakják a hulladékot, de arra is volt példa, hogy az évtizedes szokás alapján a város egy részén összegyűlt illegális hulladékhalmot hívták a helyiek tévesen „hulladékudvarnak” – vázolta a korábbi rendszertelen gyakorlatot a szakember.
A teljesen szabálytalan és veszélyes gyakorlatnak köszönhetően ráadásul az ellenőrizetlen, rosszul tárolt hulladékokból rendkívül sok káros anyag juthatott a környezetbe. A szelektálás szinte lehetetlen küldetés volt, mert a hulladék keveredett, összeszennyeződött, például a régi kidobott ruhákra ráömlött az otthagyott festék. A helyzetet ellehetetlenítette az is, hogy sok helyen nem volt megfelelő adminisztráció. A MOHU létesítménygazdálkodási vezetője felidézte, hogy a 2020-as években még mindig előfordult, hogy kockásfüzetbe vezették ezeket a hulladékokat, rosszabb esetben pedig egyáltalán nem vezették, hogy miket tárolnak ott. Ez amellett, hogy környezetszennyező, pazarló is, mert elveszik a hulladékban lévő érték.
Ehhez képest a mostani kifejezetten szofisztikált, modern és környezettudatos rendszer. A MOHU kimondott célja, hogy a lakóknak az egész országban biztosítsa, hogy bevigyék az otthonukban megjelenő, szelektív kukába már nem férő, vagy oda nem helyezhető hulladékaikat a hulladékudvarokba. Ezeket ott adminisztrálja, biztonságosan tárolja az üzemeltető, majd elszállítják a megfelelő helyre. Így kerül vissza a körforgásba a hulladékban lévő érték, és így óvjuk meg környezetünket.
Az új hulladékleadási és -gyűjtési rendszer meglehetősen népszerű a lakosság körében. Az első hulladékudvart tavaly májusban nyitotta meg a MOHU Esztergomban. “Akkora az érdeklődés, hogy meg kellett növelnünk a nyitvatartást, ami mindenképpen jó jel” – mondja Czermann-Tóth Gyula, aki hozzátette, az önkormányzatok is érdeklődnek, és folyamatosan, egyre több településsel egyeztetnek. Karcagon, Fóton, Komáromban és Veresegyházon már a közeljövőben is nyílnak majd új udvarok. A 2024-es évben 1,4 millió látogatója volt a hulladékudvaroknak összesen, melyek közül a legnagyobb látogatottságot a nagyobb településeken tapasztalták. “Folyamatosan építünk még újakat a következő években. Folyamatosan egyeztetünk az önkormányzatokkal, illetve újabb és újabb települések keresnek meg minket” – tette hozzá Czermann-Tóth Gyula.
A hulladékudvarok népszerűségéhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy használatuk egyszerű. Szolgáltatásaikat bárki használhatja, aki rendelkezik érvényes lakcímkártyával. Hulladékszállítási díj befizetését igazoló feladóvevény vagy egyéb igazoló dokumentum bemutatása nem szükséges. Nincs területi megkötés sem: bármelyik hulladékudvar igénybe vehető az országban lakcímkártya felmutatásával.
Majdnem minden leadható – mutatjuk, mi nem
Azoknak, akiket az tart vissza, hogy nem tudják, hol vannak hulladékudvarok, ahova elvihetnék saját háztartási szemetüket, jó hírünk van. A MOHU térképes keresőjén megnézheti, hogy melyik van a legközelebb. Ezen a listán pedig megtalálható a közel 300 üzemelő hulladékudvar, azok pontos elérhetősége és nyitvatartása, továbbá arról is információt lehet szerezni, hogy az adott hulladékudvarban mit lehet leadni. Fontos, hogy mindig nézzük meg az adott udvar weboldalát, hogy hol mit lehet leadni, merthogy nem minden hulladékudvar fogad el minden típusú hulladékot. Ez különösen fontos akkor, ha nagy mennyiségű hulladékot szeretne valaki beszállítani, mert bizonyos hulladékok esetében ingatlanonként napi és éves beszállítható mennyiség van, ami az egy háztartásban keletkező hulladékmennyiséghez igazodva került megállapításra. A MOHU létesítménygazdálkodási vezetője azt mondja, a cél az, hogy az esztergomihoz hasonlóan a lehető legtöbb anyagot, mintegy 30-40 féle hulladékot le lehessen adni ezekben az udvarokban, de sajnos a hulladékudvarok jelenlegi méretei nem minden esetben teszik ezt lehetővé. A MOHU tízmilliárdos értékben ruház be a hálózat fejlesztésébe. Mindezzel együtt természetesen vannak olyan hulladékok, amiket nem lehet leadni az udvarokban: ilyenek például régi fegyverek, benzin vagy gyógyszerek.
A nagy kérdés: ingyenes, vagy sem?
A hulladékudvar-szolgáltatás majdnem minden esetben ingyenes: jelenleg egyetlen kivétel az ingyenesség alól az építési-bontási hulladék, amely egyes udvarokban díjköteles lehet.
Mi lesz a leadott hulladékkal?
A beérkező hulladékot a legtöbb esetben le kell mérni, mielőtt letennénk a kijelölt tárolókba, kiválogatva. Alapvetően minden hulladékudvar mérése kötelező a hulladékudvarokban, ennek teljesítése pedig az üzemeltető feladata. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a nagyméretű, vagy átvételi limittel érintett hulladékok mérése már az átvétel pillanatában megtörténik, míg más típusú hulladékok (például üveg, csomagolás, papír vagy sütőolaj) mérését a nap végén az üzemeltető végzi el – derült ki a MOHU létesítménygazdálkodási vezetőjének tájékoztatásából.
Bár a hulladékleadást alapvetően egyedül kell megoldanunk az udvarokban, ha valamilyen okból elakadunk és segítségre van szükségünk, azt is kaphatunk: mindenhol van legalább egy munkatárs, akinek feladata, hogy elmondja, hol, mit, hogyan lehet elhelyezni. Ugyanakkor, a hulladékok lerakodásában a kezelőszemélyzet nem tud segítséget nyújtani.
A mérlegelt és a tárolókba elhelyezett hulladék a tárolókból hulladékfajtától függően kerül további előkezelésre, onnan hasznosításra vagy közvetlenül hasznosításra, ártalmatlanításra. Egy online, központi rendszerben adminisztrálják a legfontosabb információkat az adott hulladékokról, így például azok típusát, mennyiségét, beszállítás időpontját. Ez biztosítja azt, hogy a lehető legnagyobb mennyiség hasznosítói iparhoz kerüljön. A nem hasznosítható hulladék pedig lerakóba vagy égetőbe kerül – magyarázta Czermann-Tóth Gyula.
A tartalom a MOHU megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
