Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
A munkanélküliség 4,6 százalékra nőtt.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
A nemek közötti arány javítását, a jelenleg “alulreprezentált nem” esetében legalább 40 százalékos kvótát írná elő 2026-ra a kormány a nyílt részvénytársaságok vezető és ellenőrző testületeinél egy uniós irányelvre hivatkozva, miközben a törvényjavaslat indoklásában Brüsszelnek üzenve gendereznek egy kövéret.
Csak az Európai Gazdasági Térségből, azaz az Európai Unióból, Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből lehet majd behozni dolgozókat.
A magyar gazdaságnak szüksége van vendégmunkásokra, de sok cég úgy bánik velük, mint a robotokkal. Miközben egyre erősebb a verseny a régiós országok körében a harmadik országokból érkező munkavállalók iránt.
Szinte biztosan hatalmasat fog esni a dolgozó magyarok száma a következő két évtizedben, a legjobb megoldás az lehetne, ha a munka minőségét és hozzáadott értékét próbálná megnövelni az állam.
Nem enyhül a munkaerőpiac feszessége, ezért a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol, arra számítva, hogy jól jöhet majd, ha végre beindul a gazdaság. Ez növeli a kapun belüli (rejtett) munkanélküliséget az ING elemzője szerint.
A vállalatok 35 százaléka bővíteni készül jelenlegi munkaerőkeretét. Ilyen optimizmusra legutóbb 2022 első negyedévében volt példa a Manpower felmérése szerint.
Milyen a magyar munkaerő minősége, hogyan változtak a munkavállalói preferenciák, és mire panaszkodnak a munkaadók a fiatalabb generációval kapcsolatban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki az elmúlt időszakban nemcsak vállalkozóként ért el jelentős sikereket, hanem a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) meghatározó alakjává is vált.
Egy felmérés szerint a magyarok átlagban még 60 éves koruk előtt nyugdíjba mennének, ehhez képest a megkérdezettek harmada szerint 70 lesz nyugdíjkorhatár, mire odajut. Megint csak közel egyharmad arra számít, a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fog.
Ez rámutat, hogy bizonyos szakmákban a magyar felsőoktatás nem tud elég diplomást képezni, illetve a munkaadók nem tudják megfelelő bérekkel megakadályozni a hazai szakemberek elvándorlását.
4,4 százalék a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság nőtt, de elsősorban csak a nők körében.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
Az ING vezető elemzője szerint, mivel a nők munkanélküliségi rátája dinamikusabban csökken, vélhetően elsősorban ők térnek vissza a munka világába, és talán megélhetési problémák vezérelhetik a családok kétkeresősre történő visszaállását. Az inaktívak száma pedig áprilisban a népességfogyás hatására csökkent.
A február–áprilisi időszakban nagyjából ugyanannyi férfi dolgozott, mint egy évvel korábban, nőknél a foglalkoztatottak száma több tízezerrel nőtt. A külföldön dolgozók száma is megugrott. Közben egy év alatt 27 ezerrel több lett a munkanélküli.
Ahogy korábban a 30 év alattiak, úgy most az idősebbek számára is támogatási programot indít a kormány uniós pénzből. A támogatásokat a vállalkozások igényelhetik.
A 600 kirgiz vendégmunkás kirúgása azért különös, mert alapesetben épp a vendégmunkásoktól a legnehezebb megválni, mivel munkaszerződéseik határozott időre és feltételekre szólnak. A kirgizek valószínűleg mehetnek haza, a vendégmunkáspiac nem rugalmas, aligha tudja felszívni őket. Viszont jó eséllyel meg kell kapniuk a teljes időre járó fizetésüket. A dél-koreai akkugyártó a leépítés után sem képes rendes fizetésemelést adni a saját dolgozóinak. Közülük is leépíthet, ugyanis a cég úgy kapott a kormánytól munkahelyteremtési támogatást, hogy nem kellett munkahelyszámot vállalnia.
A fiatalok már nem fogadják el a szigorú munkamorált Kínában, nem rendelik alá az egész életüket a cégnek. Saját kárán tanulta ezt meg a kínai Google, a Baidu kommunikációs igazgatója, aki dicsőítette “a kínai munkamorált”, szembeállítva azt a nyugati “dekadenciával”.
A minisztérium levezette, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincs sok vendégmunkás, ám közben kiderült, hogy a tavalyi éves KSH-statisztikához képest 30 ezerrel többen vannak. És majdnem kétszer annyian, mint ahány tartózkodási engedélyt elvileg ki lehetne adni.
