Több évfolyam tudásában máig mérhető, jelentős hiányt okozott a koronavírus-járvány időszaka, sőt valószínűleg ők egész életükben hordozzák majd ezt a hátrányt, az oktatásirányítás pedig nem tesz semmit a felzárkóztatásért. Az iskolákat felkészületlenül érte a bezárás, és nem sok mindent tanult a közoktatás a karantén alatt.
Hogyan változtathatunk az életmódunkon anélkül, hogy néhány hét alatt feladnánk? Miért káros, ha végletekben gondolkozunk? Belefér a kiegyensúlyozott táplálkozásba a sütemény? Miként segíthet a környezet abban, hogy változtassunk rossz szokásainkon? Erről beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában, amelyben a HaverVagy! közösséget is bemutatjuk.
Elképesztő eladási visszaesés és drámai árfolyamcsökkenés: három hónap alatt 800 milliárd dollárral a felére esett a Tesla piaci értéke, csak márciusban 20 százalékos a bukás. A vagyonának nagy részét Tesla-részvényekben tartó Elon Musk tényleg kezdhet aggódni? Hiszen hiteleinek fedezetét is ezek a részvények adják.
Hiába ígért családi adóparadicsomot Orbán Viktor, és hiába hirdeti a Fidesz ezernyi jó hírét, a magyar választók 56 százaléka kormányváltást akar – derül ki a hétvégén zárult legfrissebb közvélemény-kutatásból. A Medián adatai szerint a kispártok közül csak a Mi Hazánknak van komoly esélye a parlamentbe jutásra.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Március 9-én mutatja be a Radnóti Színház az Angyalok Amerikában első részét. Tony Kushner drámaírót meglepte, hogy újra színpadra állítják Budapesten az AIDS-krízis idején, a Reagan-érában játszódó darabját, amelyben majdnem minden szereplő meleg. Miért nem tűrte meg Al Pacino Kushnert a forgatáson? Tart-e az amerikai LMBTQ-közösség Donald Trumptól? Interjú Steven Spielberg állandó forgatókönyvírójával.
Petróczi András mindenkit megtévesztett, amikor kétségbeesetten nyilatkozott a médiában. A ma 25 éve történt, megdöbbentő gyilkosságot szenvtelenül mesélte el újra és újra, majd a tárgyalóteremben már azt mondta, nagyon szerette az édesanyját. Védője szerint a sajtóban azzal is szították a közhangulatot, hogy a színésznő fiatalkori fotóját mutogatták, amin még csinos volt. Petróczi valódi motivációi valószínűleg örökre rejtve maradnak, ami tény, hogy felbujtóként súlyosabb ítéletet kapott, mint maga a gyilkos.
Az eddiginél is több pénzt öntene a többgyerekes anyákra a kormány, bár az eddigi családtámogatások sikere átmenetinek bizonyult, és a 2021-es termékenységi csúcs után minden idők legalacsonyabb születésszámát regisztrálták tavaly. Az ok nemcsak a szülőképes korban lévő nők számának csökkenése, hanem a gyerekvállalási kedv apadása is.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Alfred Redl ezredest az elmúlt több mint 100 évben sok mindennek tartották, volt ő a legförtelmesebb hazaárulás megtestesítője, a hírszerző szolgálatok játszmájában homoszexualitásával zsarolt áldozat, vagy ahogyan Szabó István ábrázolja filmjében, az Osztrák–Magyar Monarchia önnön nemzeti gyökereitől elidegenedett hivatalnoki karának jellegzetes figurája, aki a megfelelés érdekében előbb a múltját, majd a családját és a barátait, végül önmagát árulja el. De ki volt Redl ezredes valójában, és milyen magyarországi szála volt a nevével fémjelzett kémbotránynak?
A Nemzeti Lovas Stratégia kidolgozása után a fideszes Horváth László kormánybiztosként nem kisebb feladatot kapott Orbán Viktortól, mint a kábítószer-kereskedelem felszámolását. Ez ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint a Fidesz-kormány korábbi célkitűzése, hogy 2020-ra drogmentessé teszi Magyarországot. Még jó, hogy a miniszterelnök sem gondolja komolyan, de közeleg a választási kampány.
A Donald Trump külpolitikai irányváltásához alkalmazkodó Európa a nyomás alatt olyan határozott lehet, amilyennek rég lennie kellene, különben nagyhatalmi erőközpontok szorításában találja magát. Aki ebből kimarad, mint az orbáni Magyarország, az lemarad, s nem a centrumban, hanem a periférián köt ki. Európában pénzügyi tabukat kell ledönteni a fegyverkezés finanszírozásához.
Többszöri sikertelen próbálkozás után találtak rá Tiborcz Istvánra a volt tévészékház eddigi tulajdonosai, akik a műemléki kötöttségek és a Vatikáni Bankkal folyó jogvitáik miatt nem tudták azt eladni. A történtek legnagyobb vesztese a városállam bankja lehet.
Az amerikai szövetségi apparátus, a külföldi segélyek és a NATO után Donald Trump azt a világkereskedelmi rendszert igyekszik szétverni, amin a második világháború utáni jólét alapul – és ami eddig gátat szabott az elnök által most csúcsra járatott önzésnek. Még ha Washingtonnak van is oka panaszra a globális kereskedelmet illetően, a viszonosvámok bevezetése a globális önmérséklet korának vet véget.
A világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb testmozgása a gyaloglás: ideális azoknak, akik annyira elfoglaltak, hogy nem tudnak amolyan igazi sporttevékenységre időt szakítani. Egyébként még fogyni is lehet tőle, bár ahhoz azért másra is figyelni kell.
Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.
Még alig két hónaposak, illetve meg sem születtek, de máris világhírűek: ők a béta generáció, amelynek tagjai már olyan világban nőnek fel, ahol a mesterséges intelligencia tényleg a mindennapok része lesz, és korántsem ez az egyetlen kihívás. Kérdés, mennyire lehet általánosítani a nemzedékekről, és mennyire állják meg a helyüket a vad előrejelzések.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
A kormány az oktatási rendszeren kívül alakítaná át az oktatást, ehhez Orbán Viktor visszahívta Palkovics Lászlót, méghozzá egy kormányzati kulcspozícióba. A magyar kormány beszűkült gondolkozásában maradt a 17. században kitalált gyáripar, a cél pedig az, hogy az iskolából kikerülő fiatalok a miniszterelnök világgazdasági vízióját valósítsák meg.
Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.
