Néhány hete, június 1-jén 41 vádlott ült a vádlottak padján a diósdi kettős emberölés és más bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárás első fokú ítélethirdetésénél. A bűnszervezetben végrehajtott bűnügyek, köztük a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójából történt lopások elkövetőire és a Diósdon 2005 tavaszán végrehajtott emberölés felelőseire a részvételük mértéke szerint szabta ki a büntetést a Pest Megyei Bíróság tanácsvezető bírója, Bartkó Levente.

A vádlottak közül 29 kapott letöltendő szabadságvesztést. Mivel a gyilkosságokat végrehajtó Papp Sándor beismerő vallomást tett, amivel segítette a nyomozó hatóságok munkáját, őt tettestársánál enyhébben mérte meg a bíró. Pappot húsz év fegyházban, vagyis a legszigorúbb fogvatartási fokozatban letöltendő szabadságvesztésre ítélték, társa életfogytig tartó szabadságvesztést kapott.

A vádlottak nagy része fellebbezett az első fokú döntés ellen. Elfogadta viszont az ítéletet a gyilkosságra megbízást adó Czibere Attila, aki egyébként Papp Sándor nagybátyja. Cziberét szintén húsz év fegyházbüntetésre ítélték. Mivel az ügyészség sem kérte a bíróságtól, hogy súlyosabb büntetést adjon a férfinak, így az jogerőre emelkedett. Egyes vélemények szerint a vádhatóság azért nem akart Cziberével szemben szigorúbb lenni, mert bizonyos egyezkedések történtek közöttük. Mindenesetre Czibere Attilának ki kell töltenie a húsz évet – amibe beleszámít az előzetesben töltött három esztendő is –, mert a bírói döntés szerint nem bocsátható korábban szabadlábra.

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a hvg.hu-val közölte: ritkaság számba megy az, hogy egy ilyen súlyos, bűnszervezetben elkövetett bűnügy vádlottja már az első fokú bírói döntést elfogadja. „Kisebb fajsúlyú büntetőeljárásoknál azonban ez egyáltalán nem meglepő. A városi bíróságokon 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a büntetőügyek mintegy 84 százalékában vált jogerőssé már az első fokú bírói határozat, míg a megyei bíróságokon 54 meghozott ítéletek 54 százaléka nem kerül már a másodfokú bírói testület elé.” A szóvivő elmondta a polgári peres eljárásokra vonatkozó arányokat is. Az említett három esztendő tekintetében a helyi bíróságokon az ügyek 88 százaléka, a megyei szerveknél pedig 75 százaléka lett jogerős már első fokon.