„Kevesen tudnak művészileg is kiteljesedni az x-faktoros szereplést követően, a legtöbb nevet pedig pár év alatt elfelejtjük” – mondta Takács Zoltán „Jappán” zenei producer, a Heaven Street Seven és a Soerri & Poolek zenekarok oszlopos tagja a hvg.hu-nak. Szerinte a hatalmas nézettségnek köszönhető ismertté válás mindenképpen előnye a tehetségkutatóknak, a kérdés csupán annyi, ki és miként tudja azt hasznosítani. Ő pozitív példaként említi Rúzsa Magdit, aki tehetségkutatós szereplései után ma már színházi produkciókban is szerepel, vagy Molnár Ferenc Caramelt, aki szerinte amellett, hogy az évek során lekoptatta magáról a megasztáros jelzőt, a „saját útját” járja, ráadásul képes megtölteni a Budapest Arénát. Illetve akadnak olyanok is – bár elég kevesen – akik a tévés szereplés után inkább az alternatív zenei világ felé fordultak, mint például a Megasztár első szériájában rövid időre feltűnt Polgár Odett, aki ma a pesti underground számon tartott szereplője.

Takács Zoltán zenél a Szimfonik Live 2.0 koncert próbáján 2012-ben.

MTI / Máthé Zoltán

Azonban szép számmal találhatunk olyanok is, akik gyakorlatilag semmit sem tudtak profitálni a tehetségkutatóból. Például ott van az egyik X-Faktorban indult Bodnár Attila, aki bár az első meghallgatáson még nagy sikert aratott, viszont a következő fordulón kitette a szűrét a zsűri. A 37 éves énekes azért került az érdeklődés középpontjába, mert időközben kiderült, annak a Bodnár Attilának a kitagadott fia, aki például az egykori Modern Hungáriában zenélt. Ifjabb Bodnár azonban így sem tudta kihasználni a körülötte kialakult médiahype-ot, és - mint a Blikk írta - azóta is budapesti aluljárókban utcazenél.

Mint azt megtudtuk, a versengő énekesek többsége a show-t követően falunapokon vagy bevásárlóközpontok hakniműsoraiban köt ki. Takács szerint az sem mindegy, hogy a még kiforratlan tehetségek milyen szerzők „kezei közé” kerülnek. Gyakori ugyanis, hogy kifejezetten silány, az amerikai popot lekoppintó számokkal kell színpadra állniuk. Elárulta, egy alkalommal ő is jelentkezett „poénból” az egyik zenekarával, a Soerii & Poolekkel a Csillag születikbe, ám jó előre olyan szerződést kellett volna aláírniuk, mely szerint a műsor lefutása után meghatározott ideig az RTL Klub engedélyétől függött volna, milyen dalt írhatnak vagy adhatnak elő, így végül nem vállalták az egészet.

Akinek simán ment

A legtöbb x-faktoros kiesőnek egyáltalán nem garantált a siker, hiszen kizárólag a győztessel köt kapásból lemezszerződést a Magneton, ő nyer annyi pénzt, hogy egy ideig ne kelljen a mindennapi megélhetés miatt aggódnia. „Két év távlatából azt tudom mondani, stabilan meg tudok élni abból, hogy csak zenélek. Szerencsésnek érzem magam, hogy a műsort követően sikeres tudtam maradni, persze rengeteg munka van ebben” – mondta Kocsis Tibor, a második X-Faktor széria nyertese. Elmondása szerint már az első lemeze is nagy sikert aratott, három dalát pedig a rádiók is sokáig játszották.

Kocsis Tibor fellépése Janicsák Vecával.

MTI / Koszticsák Szilárd

Rengeteg helyen lép fel: falunapokon, fesztiválokon, de szakmailag elismertebb helyeken is. Énekelt már a Budapest Arénában, a Kongresszusi Központban, de volt közös fellépése a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral is. A műsor révén - állítása szerint - olyan törzsközönségre tett szert, akik "akár a belépős koncertjeimre is eljönnek". Azt a nézetet azonban Kocsis is osztja, mely szerint a hazai piac sajnos nagyon kicsi, így nem csoda, hogy abból az X-Faktor szériából, melyben diadalt aratott, sokaknak egyáltalán nincs könnyű dolga.

Nem könnyű megélni

A feledés pedig nemcsak az első élő adás kiesőit, hanem a dobogósat is fenyegeti. Emlékszik még bárki például a Kocsis száriájában negyedikként végző Tarány Tamásra? Ő maga mégsem látja ilyen borúsan a helyzetet, hiszen - mint azt a hvg.hu-nak elmondta - a műsor és a tévés szereplés gyökeresen megváltoztatta az életét. „A műsor után lett egy lemezszerződésem, kiadtunk egy válogatáslemezt és néhány új dalt is. Alapítottam egy zenekart, akikkel már tudtam élő koncerteket is vállalni”– magyarázza. Énekesként részt vesz saját dalai írásában, ám természetesnek veszi, hogy külsős szerzőkkel is dolgozik. Sikere szerinte országos, bár 2012 saját bevallása szerint "kicsit gyengébb volt". Kisebb falvakban és városokban is fellép. Valószínűleg nem nagyon válogat: „Ahová hívtak, mentem."

A háttérből figyel

„Nem voltak nagy elvárásaim, a kaland miatt jelentkeztem, nem gondoltam volna, hogy idáig eljutok” – emlékezett vissza Baricz Gergő, az X-Faktor azonos szériájának harmadik helyezettje. Két éve az Erdélyből érkező fiú sikerétől volt hangos a hazai bulvármédia, azonban ma már korántsem foglalkoznak vele ilyen intenzitással. A hvg.hu-nak azt mondta: a műsor óta kerüli a szenzációt és a "bejáratott zenei gépezetet": inkább kisebb stúdiókban, a saját dalain dolgozik. „Még rengeteget kell tanulnom, éppen ezért zenei képzésben is részt veszek, hogy fejlesszem a hangom ” – magyarázta a kényszerpihenőt.

Baricz Gergő adja elő Húz-című saját dalát a Magyar Televízió A Dal című műsorának első elődöntőjében.

MTI / Bruzák Noémi

Mint mondta, bár az utóbbi években több fellépése is volt vidéken, különféle falunapokon, éppen csak fenn tudja tartani magát a zenélésből. Szerinte egy tehetségkutató műsor megbélyegezhet, és elvághat a konkrét szakmától „A zenei világban nem feltétlenül pozitívum, ha a tévé által lettél ismert, többeknek nem tetszik a hirtelen jött siker” – magyarázta.

„Kell egy jó sláger”

Geszti Péter, az X-Faktor mentora szerint a tévéshow után általában a mezőny utolsó harmadának van esélye arra, hogy a műsor után se haljon éhen, bár kivételek azért akadnak. Egy tehetségkutató szerinte egyáltalán nem garancia a sikerre, ahogy a művészeti főiskolákon végzettek közül is csak kevesen tudnak érvényesülni. Mint azt a hvg.hu-nak kifejtette, a versenyt követő időszakot kell jól kihasználni, "ha sikerül ilyenkor egy jó dalt írni, amiből sláger lehet, akkor fel lehet futni. Ott van például Wolf Kati, akinek sikerült berobbannia a „Szerelem, miért múlsz” című dallal”. Geszti szerint elengedhetetlen, hogy az előadó mögött legyen egy jól működő menedzsment, amely az önálló zenei stílus kialakításától a koncertek leszervezéséig mindent elintéz.

Azt ő is elismerte, hogy kifejezetten nehéz 2013 Magyarországán fiatal zenészként megélni. „A válság hatására a magyar popipar végletesen elszegényedett, nincs elég támogatás, kevés a szponzor, az emberek pedig egyre kevésbé fizetnek a koncertekért. Régen elmentünk egy koncertre és utána megittunk egy sört, a fesztiválbiznisz miatt ez megváltozott – ma elmegyünk sörözni és meghallgatunk mellé valamilyen zenét – nagyot változott a világ” – magyarázta.

RTL Sajtóklub / Bársony Bence

Úgy látja, hogy a tehetségkutatósok nagy része általában céges rendezvényeken, falunapokon haknizik, kevesen akadnak, akik prominensebb helyeken, például a Müpában vagy a Budapest Arénában lépnek fel. Azonban nagyon ritka, hogy az x-faktorosok közül valaki az alternatívabb helyeken, például a Szigeten koncertezzen. Pedig a nyári fesztiválok a hazai zenei élet egyik legfontosabb helyszínei a nagy látogatottság miatt.

Túltermelt popikonok

Hasonlóan látja a kérdést Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró. Szerinte ugyanis a hazai popszakmába nem könnyű betörni, mivel azok sem élnek meg belőle, akik már benne vannak. Hozzáteszi: persze időről-időre szüksége van a popvilágnak vérfrissítésre, azonban a hazai tehetségkutató műsorok „túltermelik” az előadókat. „Legalább tíz éve nem nézek tévét, de a szakmából sokan figyelik ezeket a műsorokat, már csak a konkurencia miatt is kíváncsiak az előadókra” – tette hozzá.

A rendszerváltás előtt máshogy működtek még a tehetségkutató műsorok, akkoriban gyakorlatilag monopolhelyzetben volt könnyűzene közvetítésében a Magyar Televízió – országos nézettségű volt a „Ki mit tud” vagy a „Táncdalfesztivál”, és a műsorokban szereplő előadók tényleg híresek lettek. Ma már rengeteg helyről hozzá lehet jutni a különböző műfajú zenékhez, elaprózódott az emberek érdeklődése. Ugyanakkor szerinte korántsincs arról szó, hogy egy tehetségkutatóban szerzett ismertséget ne lehessen forintosítani.

Már tűkön ül a Magneoton

„Már van stratégiánk néhány idei előadóra, ahogy arra is van tippünk, hogy ki fog nyerni, de ezt most még nem árulom el” – mondta Joós István, a Magneoton ügyvezető igazgatója hvg.hu-nak. A Magneoton Kiadó áll szerződésben az RTL-Klubbal, az X-Faktort követően ők kötnek lemezszerződést a nyertes versenyzővel. Az ügyvezető igazgató azt is elárulta, minden adást megnéznek, kielemeznek, sőt még azt is figyelik, hogy milyen internetes kommentek érkeznek az egyes produkciókra. "Ma már hitetlenül sokoldalúnak kell lennie egy versenyzőnek, nem elég az mint régen, hogy egy dalt jól elénekeljen” – tette hozzá.

MTI / Baranyi Ildikó

Joós szerint az X-Faktorhoz hasonló tehetségkutatók mintegy tíz éves története alatt rengetegen feltűntek a képernyőn, azonban ezek közül csak nagyon kevesekből lett hosszú távon is sikeres előadó. A befutottak közé sorolható például Tóth Gabi, Caramel, Király Viktor, Rúzsa Magdi, Radics Gigi – ők azok, akik amellett, hogy a köztudatban maradtak, jól meg tudnak élni a zenélésből. Mellettük akadnak olyanok, akik szerényebben, és kevesebb média figyelemmel, de szintén a zenéből élnek, például Kökény Attila vagy Kontor Tamás. „Az X-Faktorról még nehéz nyilatkozni, de valószínűleg Vastag Csabának, Kocsis Tibornak, Janicsák Vecának is nagy sikere van” – vélekedett.

Úgy látja, sosem véletlen, hogy ki nyeri a versenyt, mivel a nagy tehetségek úgy is kitörnek. A legjobbak pedig később is érvényesülni fognak, mivel a popszakmában mindig szükség van egy „új csillagra”. Azonban azt is hozzátette, hogy valószínűleg ezek a tehetségek az X-Faktor nélkül is nagy karriert futottak volna be. Az utóbbi tíz évben is sokan lettek sikeresek, anélkül, hogy szerepeltek volna ilyen műsorban, például ott van Zsédényi Adrienn, Péterfy Bori vagy Harcsa Veronika.