15 percig bírta, aztán...

A legtöbbünknek Gergelyék sztorija a legismerősebb. Ők két tévén nézték az argentin-francia meccset: Gergely a feleségével a nappaliban, a gyerek a saját szobájában. A fiú folyamatosan kommentálta Skype-on az eseményeket a barátaival, ráadásul, mivel a kedvenc csapata játszott, minden helyzetet, pláne gólt felfokozott érzelemkitörés kísért – durván 20 másodperccel azelőtt, hogy a szülei látták volna.

Azaz még csak lendületet vett a játékos, Gergelyék már tudták, hogy ebből nem lesz semmi (vagy lesz), mert a gyerek felordított, vagy gúnyosan nevetett, de legalábbis hosszasan szidalmazza a focistát.

Úgy 15 percet bírtak így, amikor Gergely felállt, rányitotta az ajtót és közölte a fiával: vagy sürgősen elhallgat, vagy visszafogja a kiabálást, amíg már ők is látják, mi történik, vagy szépen kijön, és a család együtt nézi a meccset. A fiú az utóbbit választotta, és kijött.

Na, de mi volt azzal a két tévével?

via GIPHY

Amikor az analóg lepipálja a digitálist

A családot a technika trükközte meg: míg a szülők tévéjéhez digitális kábelcsomag tartozott, a gyerekhez analóg jött a jel.

Ebben a cikkben bővebben is kifejtettük, hányféle módon befolyásolja a technika a meccsnézést. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy azt a bizonyos jelet milyen gyorsan dolgozza fel például a tévénk. Az is számít, hogy a szolgáltató honnan veszi a műsorjelet: műholdról, a földfelszínről vagy internetes adatcserélő központból. Vagy hogy mi az átviteli közeg: üvegszál, koaxkábel, fizikai érpár. És már gyűlnek is az értékes-átkozott másodpercek.

Hasonló a helyzet az internettel. Ha valaki streamel, kérdés, milyen netkapcsolata van: milyen díjcsomagja a szolgáltatónál, mekkora a sávszélesség, milyen állapotban van az ő utcájában a hálózat. Vagy hogy mikor indította el vagy újra a streamet, volt-e benne megszakadás, és úgy általában, hogy milyen gépen nézné a meccset.

AFP

Akik megúszták a dühöngést

És még nem is beszéltünk a rádióról. Nagyot futott a Redditen az a videó, amin a brazil-mexikói meccset állítólag rádión követő férfi hamarabb kezdett örülni a gólnak, mint a körülötte szorongó tömeg.

This guy was the only one listening to a radio broadcast while the rest was watching on the big screen. It's like lag in real life. from r/gifs

Ilyen „időhurokba” mi is könnyen kerülhetünk. Judit a mázlisták között volt, mert amikor két éve a tőlük három telekkel odébb található katolikus templom kertjébe szervezett csoportos Eb-meccs-nézést a fiatal pap, ők pedig otthon nézték a meccset, akkor a templomkertben lévő kivetítőn megjelenő kép volt csúszásban. Amikor minden (különösen magyar) gól után hatalmas üdvrivalgásban tört ki a templomkertben ülő 20-30 fős társaság, addigra ők már régen (egy-két perccel korábban) tudták, hogy a hálóba került a labda. Még most is hálás, hogy így alakult, mert ha fordítva lett volna, az szerinte teljesen tönkretette volna az élményt.

AFP

Lehet áldás is a csúszás

Persze, ha valaminek igazán van tétje, az ember megtapasztalhatja azt a meglepő érzést is, nemhogy idegesíti, hanem megnyugtatja, hogy előbb hallja az eredményt, mint hogy látná.

Zsolt a 2016-os foci Eb-n a nyári melegben, nyitott ablaknál nézte a magyar-osztrák meccset. Nagyon izgult, hogy ne bőgjön le a válogatott, hiszen olyan ritkán jutunk ki. Így, amikor az utcáról hallotta, hogy felordítanak a szomszédok (vagy a kocsmából jött?), akkor kifejezetten jó érzés töltötte el.

A második gól előtt pedig már abszolút megnyugtató volt, hogy előre tudta, mi lesz. Szerinte van úgy, hogy jobb, ha nem izgul annyit az ember.

via GIPHY

Így néz ki ugyanez az IT-ben

Meccs volt a világ túloldalán, és az internetes tartalomajánló cégnél dolgozó Fruzsináék az irodában nézték az ingyenes streamelt szolgáltatást, ami öt percet késett az élőben sugárzott, előfizetéses verzióhoz képest. Egyszer csak megugrottak a szolgáltatás forgalmának mutatói, aztán öt perc múlva Fruzsináék látták, hogy az egyik játékost durván fejen találta a labda.

A megugrás oka az volt, hogy sokan nem a meccs előtt ültek, hanem amikor meghallották a szomszédból az üvöltést, akkor a telefonjukon ránéztek az appra – és ez a szolgáltatói oldalon plusz forgalomként jelentkezett.

via GIPHY

A mindent vivő érv

A kilométerekben mérhető távolság még a technikát is felülírja. Legalábbis erre a logikára utal az a dühös jegyzet, ami a 2005-ös görög-magyar meccs után jött le egy vidéki lapban.

Az történt, hogy az író a pesti barátokkal telefonálva felháborodottan vette tudomásul, hogy az ismerősei korábban tudták, hogy gól lett, mint ő a dél-magyarországi városban. A konklúzió az volt, hogy már megint Budapest jár jól, miközben ők az Alföldön közelebb vannak Görögországhoz.