Oszétiában a bronzkor óta főznek sört. A Kaukázusban élő nép a mai napig is őrzi a Szent Sörhöz kötődő hagyományait. Rituális ünnepi italuk legendáját az oszétek már nemzeti eposzukban is  megénekelték – úgy is emlegetik, mint nemzettudatuk egyik megtestesítőjét. Oszét szokás szerint a vendégeket ma is illik díszes, kétfülű ivóedényben szervírozott kézműves sörrel és mellé három lepénnyel fogadni. A barnára pörkölt árpamalátából főzött és komlózott oszét sör állítólag felveszi a versenyt az angol porterrel.   

povar.ru

A legtöbbet nálunk az oszétok söréről Szabó Géza régész tudja, aki a sörfőzés ősi titkait, eszköztárát a távoli országban kutatta. Többször járt a Kaukázusban, s Észak-Oszétia fővárosában Vlagyikavkázban is megfordult. Ismereteit és élményeit kaukázusi és iráni diaképeivel illusztrálta a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény múlt heti rendezvényén A régész előadását „hitelesítették” az est oszét vendégei, Roza Boriszovna Tandelova és Larisza Muhtarova Hekilaeva, akik a maguk főzte sörből adtak kóstolót.

etokavkaz.ru

Szabó Géza említett utjait megelőzően a szekszárdi múzeum névadója, Wosinsky Mór apát-plébános/régész is tagja volt a Zichy Jenő gróf vezette kaukázusi kutatóexpedícióknak 1895-1898 között. Útjuk során őket is vendégül látták a házilag készített, intenzíven keserű és füstös árpasörrel, amelyet mostanság a dombóváriak több városi rendezvényen is megízlelhettek.