De kik azok a hajléktalanok, és jó-e, ha a város lezárja az aluljárókat?

A hír: Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára lezárnák az aluljárókat. Mint kiderült, Tarlós István kérése volt az, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit.

Gyerekszerkesztőinket először a hajléktalanságról kérdeztük, hogy mennyire tudják, miről van szó. Mint kiderült, lényegében eléggé képben vannak – és persze megjelentek a sztereotípiák is. A hajléktalanokat és a menekülteket pedig itt-ott összemosták.

Elmondták, hogy egy hajléktalan ember szerintük azért él az utcán, mert:

- a családja talán meghalt, és nem maradt rá semmi,
- kirúgták a munkahelyéről, és az összes pénzét elköltötte már,
- az országában háború van, és el kellett jönnie,
- nincs háza, mert elvették tőlük rossz emberek: rablók vagy gonosz emberek,
- eladósodott,
- nem akar pénzt keresni, mert fél az emberektől,
- van olyan otthon, ahonnan megszökött: először beküldték, és tök jól hangzott, de megszökött, mert verekedtek, drogoztak.

Arról, hogy milyen érzés lehet hajléktalannak lenni, összességében a gyerekszerkesztők véleménye az volt, hogy rossz, mert:

- ha alkoholista, akkor nem tudja, mi történik vele,
- rossz lehet az utcán élni, mert ha például nagyon esős idő van, mint most, akkor rossz lehet ott lefeküdni.

Az aluljárók lezárásáról az a véleményük, hogy nem jó, ha ez megtörténik, mert

Így egy hajléktalan a rossz életének is a rosszát kapja: már eleve rosszul él, de az aluljáróban legalább van villany, és nem kint az utcán van, a hidegben.

És persze "azért is rossz ötlet, mert ha a hajléktalanok felmennek az utcára, megfagynak, meghalnak".

Mikor megkérdeztük tőlük, hogy szerintük miért zavarják a hajléktalan emberek a járókelőket az aluljárókban, újra előjött, hogy mert büdösek és alkoholisták, de aztán egy egészen frappáns válasz is elhangzott:

Mert nem olyan, mint ő. Neki van kocsija vagy ő húszezret ott hagy a boltban, a hajléktalan meg maximum 500 forintot.

Végül azt is megkérdeztük tőlük, hogyan lehetne segíteni a hajléktalan embereknek. Erre volt, aki elmesélt, hogy pénzt adott nekik, más az anyukája példáját említette, aki az ebédjét adta oda. Mások szerint inkább élelmiszert vegyünk nekik, ne pénzt adjunk, mert úgy nem tudnak alkoholt venni.

Arról, hogy az állam mit tehet, már többféle véleményt hallottunk. Volt, aki szerint segítene, ha beköltöztetnék a hajléktalanokat egy menedékre, ahol szabályokat kell hozni, hogy ne verekedjenek. Mások szerint fel kéne hívni valakit, aki biztosít nekik élelmet és otthont.

Az UNICEF Gyerekhang nap akciója keretében kedd délutánra gyerekeket hívtunk a szerkesztőségbe, hogy mondják el véleményüket egy-egy kiemelt hír kapcsán. A szülők beleegyezésével óvodástól kisiskolás korig, fiúk-lányok vegyesen segítettek nekünk a szerkesztőségben.

Ha érdekli, mit gondolnak Áder Jánosról és a koronáról, ITT elolvashatja.