Nem csillapodnak a kedélyek a Színház-és Filmművészeti Egyetem modellváltása körül: a héten járt le a múlt hónapban felmondott huszonhat oktató felmondási ideje, közben folyamatos számháború zajlik azzal kapcsolatban, hányan jelentkeztek az új intézménybe, csütörtökön pedig késő este robbant a hír, hogy mégsem mutatják be az SZFE-ről szóló filmet: az üggyel kapcsolatban a Partizán betiltásról, a FreeSZFE személyiségi jogokról írt a közleményében.

Mindeközben az új kancellár és a megbízott oktatási rektorhelyettes arról beszélt, hogy az előző vezetés miatt veszélybe került az egyetem akkreditációja. Szarka Gábor a Hír Tv-nek csütörtökön este elmondta, hogy a korábbi vezetés többször is haladékot kért a Magyar Akkreditációs Bizottságtól, de egy nappal korábban Zalán János is ugyanezt mondta a Mandinernek adott interjújában, és hozzátette: az előző vezetés nem készítette el sem az Intézményfejlesztési Tervet, sem az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat, erről pedig nem tájékoztatták sem az általuk illegitimnek tartott kuratóriumot, sem a minisztériumot.

„Tételezzük fel, hogy a hallgatók követelése, a blokád, a sztrájk célt ér, és visszaáll minden az eredeti állapotba, akkor is le kellett volna folytatni ezt a folyamatot. Vajon miért nem tették? Szeretnék erre a kérdésre választ kapni” – mondta Zalán a Mandinernek. Lapunk is szeretett volna választ kapni, ezért megkérdeztük Upor Lászlót egykori megbízott rektort arról, valóban úgy távozott-e a vezetés, hogy rendezetlenül hagyta az akkreditációs folyamatot, illetve hogy a Zalán által hiányolt dokumentumok miért nem készültek el.

MTI / Koszticsák Szilárd

„Természetesen nem hagytuk rendezetlenül az akkreditációs folyamatot – ugyanúgy nem, ahogyan más fontos ügyeket sem. Ezt csak a tények nem ismerete vagy szándékos félreértése mondathatja bárkivel. Ha felelőtlenül jártunk volna el, nem vállalunk önként egy hónapnyi keserves „lemondási időt”, aminek egyetlen célja az elrendezendők elrendezése volt. Hogy azok, akik annyira óhajtották volna átvenni az irányítást, nehezen boldogulnak vele, az már nem a mi hibánk” – reagált lapunknak a korábbi vezetők véleményét is összefoglalva Upor Zalán János arra az állítására, hogy “kormányozatlanul hagyták” volna a hajót.

A megbízott, de a köztársasági elnök által soha ki nem nevezett rektor hangsúlyozza: az egyetem szeptember elején sebtében leváltott kancellárja az átadás-átvétel dokumentumaiban felhívta utódja figyelmét, hogy az akkreditációs eljárás folyamatban van. A lemondott rektorhelyettes a hátrahagyott ügyek listáján jelezte ugyanezt. „Munkatársainknál pedig rendelkezésére állt az akkreditációval kapcsolatos minden irat és levelezés – sőt, az épp mostanában ellehetetlenített Minőségbiztosítási Tanács tagjai tovább folytatták az akkreditációs anyagok előkészítését” – tette hozzá, utalva arra, hogy a január 1-jétől módosított Szervezeti és Működési Rend alapján alaposan átalakul a tanács, erről itt írtunk bővebben.

Az előző vezetés szerint a legutóbbi, 2015-ben lezajlott intézményi akkreditáció dokumentuma 2020. december 31-ig lett volna érvényben. Upor László hozzáteszi, hogy a 2019 őszén – tehát időben – született megállapodás szerint az új akkreditáció utolsó szakasza 2021 januárjában zárult volna. Ennek átütemezését kérték, amikor 2020 tavaszán az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt az egyetem kénytelen volt távmunkára átállni, ami ellehetetlenítette a minőségellenőrzési feladatokat. A korábbi vezetés szerint a MAB ekkor hozzájárult, hogy a teljes eljárást átütemezzék 2021-re.

Ráadásul tavaly márciusban a fenntartó a szükséges kiadásokon túl minden további kötelezettségvállalást határozatlan időre megtiltott minden állami felsőoktatási intézménynek, magyarán az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges szerződést sem írhatta volna alá az egyetem. „Mindezt a járvány kényszerítette ki. Nagy gond, ha ezzel az új felelősök nem jöttek tisztába” – mondja erről Upor.

A korábbi vezetés szerint tehát nincs szó arról, hogy többször kértek halasztást, ez egyszer történt meg, és nem is történhetett volna meg többször. Szerintük az új vezetés tisztában volt azzal, hogy az eljárás folyamatban van, ennek sikeres megvalósítására elegendő idő áll rendelkezésre, és ez kizárólag az új vezetés felelőssége. „Ha mégsem tudták, az hiba” – véli Upor, aki beszámol arról is, hogy az egyetem novemberben, azaz jóval az előző vezetés lemondása után hivatalos tájékoztatást kapott a MAB-tól az akkreditációs teendőkről és határidőkről. Ebben azt írták, hogy az önértékelési dokumentum benyújtási határideje 2021. június 30.

Zalán János a Mandinernek adott interjújában azt állította: „2020 szeptember végéig kellett volna az egyetem önértékelését és az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat elkészíteni. Sajnos ennek a kötelezettségnek az egyetem korábbi vezetése nem tett eleget, és erről sem az új kuratóriumot, sem az általa fenntartónak vélt minisztériumot nem tájékoztatta.”

Reviczky Zsolt

A korábbi vezetés szerint azonban az eljárás elhalasztásából eleve következik, hogy az önértékelés és más dokumentumok beadásának határidejéről sem születhetett olyan megállapodás, amelyben 2020-as dátum szerepel, ráadásul a „kitolt” határidő egyben az akkreditáció érvényességének meghosszabbítását is jelenti az eljárás végéig, azaz az egyetem nem köteles erről a tényről a fenntartót tájékoztatni, hiszen a módosítás önmagában a működőképességre semmilyen hatással nincs.

„Zalán János állításaival szemben nem került veszélybe sem az egyetem akkreditációja, sem a hallgatók diplomája. Emiatt legalábbis biztosan nem” – fogalmaz Upor, hozzátéve, hogy egyébként már 2020 márciusában közölték az államtitkársággal, hogy kezdeményezni fogják az akkreditációs folyamat halasztását. „A szükséges terjedelmes dokumentumok elkészítését a járvány szorításában és annak ellenére a munkatársak természetesen elkezdték – a folyamatot csak az erőltetett modellváltás, majd az új vezetés szakszerűtlen működése lassította szükségtelenül.”

Zalán János szerint az SZFE-n nem készült el az új Intézményfejlesztési terv sem, holott ezt a múlt év végéig be kellett volna nyújtani. Upor erről azt mondja: valóban nem készült el a dokumentum, azonban azt már nem is nekik kellett volna összeállítaniuk. „Az adott időszak intézményfejlesztési tervének keretrendszerét mindig a felsőoktatásért felelős államtitkárság adja ki, ennek hiányában az intézményfejlesztési terv nem készíthető el. A 2021–2025-re vonatkozó intézményfejlesztési terv „tartalomjegyzékét” az államtitkárság csak 2020. december 11-én – azaz jó tíz héttel az egyetem legitim vezetése felmondási idejének lejárta után – küldte ki a rektoroknak és a kancellároknak. Ebben a tervezet beküldésének határidejeként 2021. január 15-ét jelölték meg. Azaz Zalán János számára sem lehet kétséges, hogy az intézményfejlesztési terv elkészítése kizárólag az ő felelősségük – vagy az lett volna, amennyiben még nem készült el.”

Upor ugyanakkor arra is rávilágít: az intézményfejlesztési terv tartalmi fővonalát a rektori pályázat határozza meg, azzal tehát, hogy a minisztérium soha nem volt hajlandó kinevezni az egyetem szenátusa által demokratikusan megválasztott rektort, maga lehetetlenítette el az intézményfejlesztési terv elkészültét is.