Vidnyánszky Attila a „Sikertelen a liberális támadás” című, a Magyar Nemzetben megjelent cikkben már egy hónapja azt állította, hogy sikeres volt az állami támadás a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ellen, így aztán öt százalékkal többen jelentkeztek a kormány által elfoglalt intézménybe, mint tavaly.

Ez azért megnyugtató, mert igen hangos propagandát folytattak az ellen, hogy a fiatalok jelentkezzenek az egyetemre. Üzentek a drámatagozatos középiskoláknak: agitáljanak a gyerekek közt, hogy ne jelentkezzenek a Színművészetire

– mondta akkor az egyetemet a modellváltás óta tulajdonló alapítvány kuratóriumi elnöke, Vidnyánszky Attila. Azóta diákok nyílt levélben jelentették ki: saját döntésük volt, hogy nem felvételiznek, nem agitált nekik senki, ám a sikerpropaganda azóta is töretlen, a múlt hét végén az egyetem hivatalos honlapján ismételték meg az állítást. Eközben a Momentum politikusa szintén kampánycélra használja fel a jelentkezések számát, csak ő homlokegyenest ellenkező számokkal, de ellenzékiként sem törődve azzal, ami az egyetem új urait sem érdekli: hogy a hosszú évek óta művészi pályára vágyó diákok csak tanulni akarnak, nem pedig politikai alapú kampányokhoz adni vagy nem adni a jelentkezésüket.

Vidnyánszky Attila

MTI / Soós Attila

De mi az igazság a számokkal kapcsolatban?

Ha az ember gyakorlottan mozog a kormány kegyeltjei által adott esetben kreatívan használt statisztikák között, már az gyanús lehet, miért egyetlen, furcsa számot ismételget az SZFE vezetősége. Eszerint az egyetem „felvételi vizsgájának jelentkezési díját befizetők száma” volt magasabb, mint tavaly –

noha ilyen számot a felsőoktatási statisztikák nem tartanak számon.

Hiszen az irreleváns. Természetes, hogy a biztonság kedvéért vagy pár hónappal elodázva a döntést diákok több szakra is beadják a felvételi lapjukat, ráadásul ez finoman szólva sem egzakt adat, valójában ilyenkor még több figyelmeztetést kiküldenek az elmaradt befizetésekről. Így aztán az egyetemek mindig a beérkezett jelentkezések számát teszik közé, függetlenül attól, hogy ezt hány ember hozta össze. Ez az a szám, ami alkalmas arra, hogy objektíven összehasonlítsák az egyes egyetemek népszerűségét, vagy egy egyetem számainak alakulását az évek során.

Kacskovics Mihály Béla

A Vidnyánszkyék által gondosan elhallgatott szám – a hivatalos közlés mindössze annyi: „megközelítette az 1200 főt” – még csak nem is szerepel a magyar Oktatási Hivatal honlapja, a Felvi.hu statisztikái között. Ezzel együtt van a valóságnak olyan szelete, amelyben tényleg pozitívnak tűnhet az „új SZFE-re” nézve a változás: az adatok szerint minimálisan, alig több mint 1 százaléknyival több jelentkezés érkezett idén, mint tavaly (1827 a tavalyi 1801-gyel szemben).

De a statisztika már csak olyan, hogy semmit nem ér, ha nem vizsgáljuk meg a körülményeket is. A tavalyi évhez való hasonlítgatás ugyanis bár elsőre logikusnak hangzik, valójában csak téves következtetéseket lehet leszűrni belőle. Idén ugyanis több mint másfélszer annyi helyet nyitott meg a felvételizők számára az új vezetőség, mint tavaly: idén 16 szakra összesen maximum 135 hallgatót vehetnek fel, míg tavaly 7 szakra mindössze 82 hallgatót. „Ők láthatóan a mennyiségre mennek, minden létező szakot maximális létszámmal indítanak, ami önmagában egy szakmaiatlan döntés” – mondta erről nemrég Bagossy László, a Színházművészeti Intézet korábbi vezetője a hvg.hu-nak.

Azaz valójában akkor lenne ugyanolyan népszerűnek nevezhető idén az SZFE, mint tavaly, ha több mint másfélszer annyian jelentkeztek volna a több mint másfélszer annyi helyre. A valóság ezzel szemben az, hogy

lecsökkent a túljelentkezés az új SZFE-re.

Reviczky Zsolt

A jelenlegi keretszámokhoz viszonyítva 9,3-szoros a túljelentkezés, azaz annak az arányszáma, hogy hány meghirdetett helyre hányan jelentkeztek (de az persze csak júliusban fog kiderülni, hogy idén valójában hány hallgatót vesznek fel a meghirdetett helyekre: ha kevesebbet, mint a maximális keretszám, az arányszám is nőni fog valamelyest). Az elmúlt évtizedben viszont volt olyan év is, amikor 25,1-szeres volt a túljelentkezés (2011-ben), és ez még csak nem is olyan szokatlan adat, 2018-ban például 19,6-szoros volt ez az arány. És így derül ki az is, mennyire fals azt sugallni, hogy az idei számok jobbak a tavalyiaknál:

tavaly csaknem kétszer ekkora, 17-szeres volt a túljelentkezés.

Ha valamihez, hát 2019-hez van értelme hasonlítani az idei évet: akkor közel ugyanennyi szakra nagyjából ugyanennyi diákot vettek fel. Akkor 15,9-szeres volt a túljelentkezés, az idei 1262-höz képest 2035-en jelentkeztek, a mostani 1827-hez képest pedig összesen 3104 jelentkezés érkezett.

A slágerszakokra is sokkal kevesebben jelentkeztek

Mindemellett csökkent az is, hányan jelentkeztek az SZFE hírét leginkább meghatározó szakokra is.

• Színművész-képzésre idén 641-en jelentkeztek, ami 25 százalékkal kevesebb, mint tavaly (850), és 32 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben (942).
• Színházrendezőnek idén 98-an jelentkeztek, ami alig valamivel több, mint a fele a tavalyi (182) és a tavalyelőtti (184) számoknak is.
• Filmrendezőművész szakra idén mindössze 38-an jelentkeztek, ami épp a fele a tavalyi számnak, és 61 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.
• Az egyetem 6x6 nevű, hat darab, egymással együttműködő, hatfős filmes osztályába idén összesen 714-en felvételiztek, míg 2019-ben, amikor legutóbb indult ilyen képzés, 1260-an, ami 43 százalékos visszaesést jelent.
• Televíziós műsorkészítő szakra idén 111-en jelentkeztek, ami 55 százalékos visszaesés tavalyhoz képest (246), és 43 százalékkal kevesebb a 2019-es számnál (196).
• Látványtervező szakra idén 12-en jelentkeztek, ami kevesebb mint a harmada a tavalyi számnak (39), bár alig valamivel kevesebben, mint 2019-ben (15).

A látványtervező szak hatalmas népszerűségvesztése talán tünetértékű is lehet: míg színészdiplomát kizárólag az SZFE-n vagy a szintén Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett kaposvári Szent István Egyetemen lehet szerezni, rendezőit pedig még ott sem, addig látvánnyal és vizuális művészetekkel több más egyetemen is lehet foglalkozni (a Magyar Képzőművészeti Egyetemen például tavalyhoz képest egy kevéssel, 8 százalékkal meg is nőtt a látványtervezőnek jelentkezők száma).

És bár statisztikai hatásuk nem mutatható ki egyértelműen, az is tény, hogy ezek a számok szokatlan erőfeszítések révén jöttek össze az SZFE-nek: az eddigi években még elképzelhetetlennek tartott módon fizetett hirdetések százaiban toboroztak jelentkezőket a felvételire.

Szakmai kérdéseket vetne fel ugyanakkor az is, ha a jelen helyzetben bárkit is érdekelnének a szakmai kérdések a politikaiak mellett, hogy felelős döntés-e ilyen kiemelkedően nagy számban művészeket képezni most, ezzel kimondva-kimondatlanul azt is ígérve, hogy öt év múlva lesz ennyi pályakezdőnek helye a magyar művészvilágban, noha a túlképzés és a pályakezdők nehéz vagy lehetetlen elhelyezkedése az elmúlt években mindig komoly problémát jelentett.

A kérdésre a legélesebben a 2008-ban végzett zenés és prózai színész osztályok hívták fel a figyelmet: olyan keveseknek lett munkája diploma után, hogy mindkét osztály saját társulatot alapított, a HOPPArtot és a Komát. Azóta még tovább szűkültek az elhelyezkedési lehetőségek és a függetlenek anyagi keretei, például se a HOPPArt, se a Koma nem létezik már akkori formájában.

Ráadásul épp Vidnyánszky érkezése miatt várhatóan sosem látott bőség jön a diplomát nem adó színészképzések, stúdiók számára is, tovább növelve az amúgy is telített szférába bejutni próbálók számát. „Talán most új alapokra épül az egész színházi és filmes világ. Lehetséges, hogy most érvényét veszti az a diploma, amiért eddig annyira rajongtak, és tíz év múlva már teljesen más körökből, kis társulatokból és alkotóműhelyekből kerülnek a pályára az új színészek és rendezők” – mondta korábban a hvg.hu-nak egy végzős gimnazista, részben ezzel indokolva azt is, miért nem fog hosszú évek óta dédelgetett terveivel szemben felvételizni az SZFE-re.

Nyílt nap az SZFE-en 2015-ben

MTI / Máthé Zoltán

Mindenesetre a felvételizők mennyiségével megvívott harc még nem az utolsó ebben a számháborúban: a lapunknak nyilatkozó diákok közül többen arról beszéltek, a felvételi még nem jelent számukra végleges elköteleződést, még megnéznék, milyen is belülről az átalakított egyetem hangulata. A felvételi jelentkezési lapok leadása után mondott fel 26 tanár is az intézményben, ami szintén eltántoríthatott sok olyan jelentkezőt, akik abban bíztak, így is az általuk ismert mestereknél tanulhatnak majd, nem olyanoktól, akiknek korábban a nevét sem hallották, vagy akiket a kormány gyorsan megjutalmazott egy vízben oldódó, instant állami díjjal, hogy jobban mutasson az új tanári gárda névsora. Akárhogy is, a meghirdetett helyeket nyilván sikerülni fog feltölteni, a lemorzsolódók számáról pedig nem lesz statisztika. És ahogy az a fentiekből látszik,

az új SZFE-nek csak a nem létező statisztika a kedvező statisztika.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: