Kína a világon az egyetlen nagy ország, amely az úgynevezett zéró-Covid politikát követi: ez szigorú karanténnal, városok és térségek lezárásával, illetve tömeges teszteléssel jár, s így igyekszik megfékezni a járvány terjedését, még akkor is, ha ennek hatalmas gazdasági költségei vannak.

Az illetékes egészségügyi hatóságok elmondták, hogy szombaton országszerte 450 új fertőzöttet regisztráltak, míg egy nappal korábban ez a szám még 432 volt. Az esetek többsége tünetmentes.

A vírus terjedése miatt a hatóságok úgy döntöttek, hogy az ország számos régiójában további korlátozásokat léptetnek életbe.

A Kuanghszi tartománybeli Pejhaj hatóságai szombaton részleges vesztegzárat hirdettek két körzetben. A döntés több mint 800 ezer embert érint.

Anhuj tartomány egyik megyéjének lakosságát pénteken helyezték vesztegzár alá. Kanszu tartomány székhelyét, Lancsout szerdán zárták le. A karantén 4,4 millió embert érint. A hét elején pedig általános karantént rendeltek el a Honan tartománybeli Vukangban, miután találtak egy koronavírus-fertőzöttet. A város acélipari központ.

Az ország zéró-Covid járványügyi stratégiája nagy kihívás elé állítja a kínai gazdaságpolitikát is. Legutóbb 2020-ban volt ilyen alacsony a kínai gazdasági növekedés, mint az idei év második harmadában. Szakértők szerint a teljesítményromlás elsődleges okai a járvány miatti korlátozások.

A sanghaji Fudan Egyetem kutatói még májusban publikáltak a Nature Medicine című, nemzetközi orvostani szaklapban egy tanulmányt, amely szerint Kínának a jelenlegi szigorú járványügyi stratégia elhagyása esetén mintegy 1,55 millió halálesettel kellene számolnia a május és július közötti időszakban. A szakértők által létrehozott modell az intézkedések hiányában 112 millió Covid-19-es megbetegedést, köztük 2,7 millió intenzív ellátásra szoruló beteget jelzett előre ugyanerre az időszakra.