Szeghi-Török Dóra vagyok, angol szakos tanár a Karinthyban. A Veres Pálné gimnáziumi tanulmányaim után az ELTE angol szakán diplomáztam. Elsősorban a kéttannyelvű tagozaton tanítok angolt, nulladikos csoportvezetést is sokszor vállalok (idén is). 2007. április 1. óta dolgozom itt, ez az első munkahelyem, Bognár Anikó akkori igazgatóhelyettes hívott, miután mint bizottsági tag az államvizsgámon látott bennem fantáziát. Próbatanítás után kezdhettem is a mély vízben, mert ketten épp elmentek szülési szabadságra. Osztályfőnök egyszer voltam, 2007 óta folyamatosan tanítok leszámítva 5 év szülési szabadságot.

Szeretem az iskolát, a légkörét, azt, hogy a magas szintű (nyelv)oktatás mellett kritikus gondolkodásra, nyitottságra, elfogadásra nevelünk itt. A közvetlen kollégáimmal különösen jó, családias a kapcsolat, az egyre nehezedő körülmények ellenére is mindig a megoldásra törekszünk. A diákok érdekeit szem előtt tartva tudunk közösen gondolkodni és humorérzékünk megőrzésével igyekszünk már-már erőnkön felül megbirkózni az egyre növekvő terhekkel, óraszámokkal, csoportlétszámokkal és elrettentőbb körülményekkel.

Perger László

Tiltakozásunkkal az oktatás helyzetére akartuk felhívni a figyelmet, illetve olyan párbeszédet szeretnénk a döntéshozókkal, ahol szakmai szempontokat figyelembe véve lehet fokozatos reformokat bevezetni.

A fenyegető levél szövege, melyet a tankerület vezetőjétől átvettünk, már ismert egyenszöveg.

Azt gondolom, hogy megállni itt már nem lehet, a diákoknak azzal is példát mutatunk, ha kiállunk értük és magunkért, úgy, ahogyan szerdán és pénteken ők és sok szülő is kiállt értünk. Minden kolléga egyéni döntése, hogy mit vállal, remélem, a folytatás mellett döntenek sokan.

Őszintén nem gondoltam, hogy idáig fajulnak a dolgok, egyszerre örülök, hogy végre tömegek mozdulnak meg és félek, mert a megélhetésem forog kockán.