A nemzeti önreflexiót a gyakorlati oldaláról ragadta meg egy cikk a CNN oldalán, mégpedig a külföldre utazó amerikaiakról kialakult kép apropóján. A szerző, Kim Davis hosszú listát állított össze arról, hogy az amerikai turisták hogyan tudják megcáfolni a róluk kialakult sztereotípiákat – amelyek közül állítása szerint sok megalapozott, még akkor is, ha ezt „nehéz lenyelni”.

Hangsúlyozza, hogy „hülye turistaként” bárki viselkedhet, ha nincs tisztában a helyi szokásokkal, környezettel és kultúrával, így a tanácsainak univerzális jellege is van. Mindenesetre van egy érdekes sorvezetője ahhoz, hogy „hülye amerikai turistából” hogyan lehetnek „okos amerikai turisták”.

Elsőként azt javasolja, hogy turistaként „olvassák” a társas jeleket, a legtöbb országban ugyanis az emberek túlságosan is udvariasak ahhoz, hogy a szemükbe mondják, hogy vállalhatatlanul viselkednek.

A „hangos amerikai” sztereotípiája ellen azt javasolja, hogy vegyenek vissza a hangerőből. Vegyék észre, hogy sok városban az ott élők teljesen csendben utaznak, hogy az éttermekben nem lehet hallani, hogy miről beszélnek a szomszéd asztalnál. A szerző felidézi, hogy amikor először Európába költözött, sokkolta, hogy az emberek folyton azt kérdezték tőle, hogy miért kiabál, pedig ő azt hitte, hogy csak normál hangerőn beszél. Azóta megtanulta, hogy jobban tudatában legyen a környezetének, és ehhez igazítsa a hangerejét.

A tanácsok között van az is, hogy olvadjanak be, legalábbis ne hívják fel a figyelmet arra, hogy turisták, mert ezzel zsebtolvajok célpontjai lehetnek. Legyenek kíváncsiak, és kérdezzenek, mert mások szemében vonzó, ha valaki elismeri, hogy nem tud mindent, és alázattal, nyitottsággal közeledik a helyiekhez, akik nagy eséllyel kedvesen fognak reagálni erre.

Ismerjék ki az utcát – azaz legyenek tisztában azzal, hogy egy adott helyen nagyjából mennyibe kerül a taxi, az éttermi menü, adnak-e borravalót, mert így nem vagy legalábbis nehezebben vághatják át őket. Ne ringassák magukat a hamis biztonság illúziójába.

Olvassanak híreket – hangzik egy másik tanács. Nem kell tisztában lenniük egy adott ország teljes történelmével, de sokat segít, ha tisztában vannak az alapokkal: ki az elnök/miniszterelnök, aktuálisan mi foglalkoztatja az embereket, mi az ország nemzeti sportja, és nem utolsósorban: hol helyezkedik el a térképen, kik a szomszédjai. Ehhez kapcsolódóan azt is javasolja, hogy tanuljanak meg legalább pár szót vagy kifejezést az adott ország nyelvén. „Még ha a szavakat el is rontod, a legtöbb ember nagyra értékeli, ha legalább megpróbálsz beszélni a helyi nyelven. Tiszteletet mutat, hogy igyekeztél, és meg fogsz lepődni, hogy ez mennyi ajtót megnyit” – írja a szerző.

A cikk azt is tudatosítja az amerikai turistákban, hogy ők a hazájuk „mini nagykövetei”, ha külföldre utaznak, és viselkedjenek ennek megfelelően: „Ne feledd, hogy vendég vagy. És mint minden jó vendégnek, pozitív benyomást kell keltened, hogy legközelebb is szívesen lássanak.”

Az egyik legmeghökkentőbb tanács, hogy ne csomagoljanak túl sok alsóneműt – mint a magyarázatból kiderül, sok amerikai hajlamos „túlpakolni”, mert attól tart, hogy Európában talán nincsenek mosógépek, ami abból adódik, hogy sokan úgy gondoljak, elmaradottabb, mint az Egyesült Államok.

Végül megnyugtatja a honfitársait (és mindenki mást), hogy turistaként mindenki hibázik, így a legjobb módszer, ha ehhez humorral közelít. „Amikor nem értek valamit, nem vagyok elég magabiztos ahhoz, hogy azt mondjam: »Bocsánat, tudom, hogy hülye amerikai vagyok, de tudna segíteni nekem ebben?« Úgy tapasztalom, hogy ez a megközelítés azonnal lefegyverzi az embereket. Ahelyett, hogy frusztráltak lennének, inkább segíteni akarnak. Ahelyett, hogy éket verne a kultúráink közé, közelebb hoz minket egymáshoz” – magyarázza a cikk szerzője.

Az általa felsorolt tanácsokat alapvetően minden külföldre látogató hasznosítani tudja. Mint ahogy nemcsak az amerikai turistákhoz kötődnek sztereotípiák, hanem például a magyarokhoz is. De mi jellemzi a magyarokat külföldön, és milyen jótanácsokat lenne érdemes megfogadniuk?

Ha vannak ötleteik és javaslataik külföldön vakációzó honfitársainknak, küldjék el nekünk az es@hvg.hu e-mail-címre, és a meglátásaikat igyekszünk egy újabb cikkben megosztani az olvasókkal.