A PISA nevű nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálat 2012 óta negyedik alkalommal mérte a 15 évesek pénzügyi műveltségi szintjét. Magyarország 2022-ben először csatlakozott a 20 országra kiterjedő pénzügyi műveltségi modulhoz, amely azt értékeli, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel.
Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészült a 2022-es jelentés szerint e tekintetben nem állunk rosszul. Bár a magyar tanulók átlagpontszáma (492) nem érte el az OECD országok átagát (498), de attól alig (hibahatárom belül) maradt el, a mérésben részt vevő 20 ország 475 pontos átlagát viszont szignifikánsan meghaladta.
Az eredmények azt mutatják, hogy közel minden harmadik magyar diák kifejezetten magas pénzügyi műveltséggel, a hazai tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel rendelkezik.
A jelentés rávilágít, hogy nagy szükség van a célirányos iskolai szemléletformálásra.
A PISA mérés vizsgálta, hogy milyen jellegű pénzügyi problémák megoldására képesek a tanulók. A 15 éves magyar diákok közel 30 százaléka tudja, érti és helyesen alkalmazza például a bankszámlavezetéssel kapcsolatos ismereteit vagy a kamatoskamat-számítást, pénzügyi döntéseiben figyelembe veszi azok hosszabb távú következményeit, és sokan közülük rendelkeznek az előrelátás és előretervezés képességeivel is.
A magyar tanulók 81,7 százaléka képes legalább azonosítani a leggyakoribb pénzügyi termékeket és kifejezéseket, ismeri a mindennapi életben előforduló pénzügyi dokumentumok célját, és egyszerű számítási műveleteket is képes alkalmazni ismerős pénzügyi helyzetekben.
Figyelemreméltó nemzetközi és magyar viszonylatban, hogy sok gyengén teljesítő gondolja úgy magáról, hogy tudja, hogyan kell kezelnie a pénzét, az ő pénzügyi műveltségük fejlesztése a jövőbeni döntéseik szempontjából különösen fontos lehet.
A megtakarítási magatartásról sokatmondó eredmény, hogy a magyar diákok spórolási hajlandósága igen magas (92% feletti), ugyanakkor ez jellemzően készpénzben történik: a 15 éves magyar diákok mindössze 44,1%-a tett félre bankszámlán a felmérést megelőző egy évben.
A magyar diákok költésekkel kapcsolatos magatartása is a résztvevők átlagánál kedvezőbb képet mutat: a legkiemelkedőbb eredmény ezen a téren, hogy 96%-uk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, mennyi pénze van (ezt csak a holland és dán diákok jelölték nagyobb arányban).
Az is kiderült, hogy bár jellemzően a tanulók matematikai és szövegértési teljesítménye együtt jár a pénzügyi kompetenciáikkal, de lehetséges a pénzügyi műveltség elmélyítése a matematikában és a szövegértésben gyengén teljesítők körében is.
