Az Egyesült Államokban élő kutató Szolnokon született 1955-ben. Kisújszálláson nőtt fel, az ottani Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, és elsőként ő nyerte el az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat.

A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1983-ban avatták doktorrá.

Az MTA ösztöndíjasaként az SZBK Biofizikai Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.

1985-ben egy leépítéskor elbocsátották, azután családjával az Egyesült Államokba költözött, ahol a philadelphiai Temple Egyetemen szerzett állást. Három évvel később Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott, RNS-t izolált sejtekből, amelyeket azután megpróbált visszajuttatni és követni a hatásukat.

Karikó Katalin Szegeden

Reviczky Zsolt

1989-ben újra Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol huszonnégy évig kutatott. Ott indította el az mRNS (hírvívő RNS)-kutatást, és 1998-tól együtt dolgozott Drew Weissman immunológussal.

2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó–Weissman-technika). Leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást, és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot.

Karikó Katalin Weissman mellett társalapítója és 2006-tól 2013-ig vezérigazgatója is volt az RNARx nevű cégnek.

2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramacuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi székhelyű BioNTech vállalatot választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó Katalin hamarosan a cég alelnöke, 2020-ban a New York-i székhelyű Pfizer multinacionális gyógyszergyár és a BioNTech koronavírus elleni közös mRNS-vakcinája fejlesztésének egyik irányítója lett.

2022 szeptemberével lemondott alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munkának szentelhesse idejét. Tavaly egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Karának professzora lett.

A Covid–19 elleni vakcina forgalmazását és vészhelyzeti alkalmazását elsőként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte 2020 decemberében, Magyarországon december 26-án adták be az első védőoltást.

Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, a Nemzetközi Csillagászati Unió aszteroidát nevezett el róla, az amerikai Time magazin az év hősei közé választotta.

2023-ban Drew Weissmannal megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A Nobel-díjjal járó pénzt jó célokra használta fel, például támogatta egykori alma materét, a Szegedi Tudományegyetemet. 

Tavaly Magyar Corvin-lánc kitüntetést vehetett át. 2023-ban jelent meg Áttörések – Életem és a tudomány című önéletrajzi könyve.

A világhírű kutató több mint negyven éve házas. Lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) amerikai színekben kétszeres olimpiai és többszörös világbajnok evezős.

A Nobel-díj átvétele után azt nyilatkozta, hogy jóval ismertebb lett, mint korábban, ami azzal járt, hogy talán még kevesebb ideje jutott a családjára, hiszen sokkal többet kellett utaznia. Pedig, mint mondta, a legszívesebben az unokáival van. „A legnagyobb öröm számomra, ha játszhatok velük.”