Egészen hétköznapi szituáció az, hogy valaki a munkahelyén elkezdi ropogtatni ízületeit, majd kollégája felszólítja, fejezze be, mivel őt ez felettébb zavarja, egyenesen rosszul van a hangtól. Ilyenkor jobb esetben a tevékenység megszűnik, rosszabb esetben egészségügyi vitába kezdenek a felek.

Utóbbinak jó táptalaja, hogy több kutatást is végeztek a témában, és az orvosok végül arra jutottak, a roppanó hang az ízületi folyadékban lévő kis buborékok robbanásából ered. Ezt a folyamatot leginkább ahhoz lehet hasonlítani, mint mikor egy rágógumit addig fújunk, amíg az ki nem durran. Ezeknek a gázbuborékoknak nagyjából 20-30 percbe telik újra kialakulni, ezért is van az, hogy ha egyszer megroppantunk egy ízületet, akkor másodjára már nem tudjuk ezt megtenni vele.

Egy amerikai kutatás szerint az emberek 54 százaléka szokta ilyen módon tördelni a kezét. De miért érzik ennyien szükségét ennek? Vannak, akiknek egyszerűen tetszik a ropogtatás hangja, mások arra esküsznek, hogy ez a tevékenység mobilisabbá teszi az ujjaikat. A legtöbben azonban a stressztől vezérelve mozgatják át bütykeiket, ez a haj tekergetéséhez hasonló módszer az idegesség levezetésére.

A legnagyobb kérdés azonban az, vajon okoz-e bármilyen egészségügyi problémát, ha rendszeresen ropogtatjuk az ujjainkat. A legmeggyőzőbb kísérlet minden bizonnyal Donald Unger kaliforniai orvos nevéhez fűződik, aki önmagán tesztelte a következményeket. Unger több mint 50 éven keresztül ropogtatta napi minimum kétszer bal kezének ízületeit, míg a jobb kezét sosem tette ki ilyen megpróbáltatásnak. Kutatása végén röntgenfelvételeket készített mindkét kezéről, és arra jutott, hogy egyik kezében sem fedezhető fel komolyabb ízületi gyulladás.

Nála lényegesen nagyobb mintával dolgozott egy európai kutatópáros, akik összesen 300 ember megvizsgálásával jutottak ugyanilyen eredményre. Ez a kutatás azonban már azt is megerősítette, hogy a ropogtatók körében gyakoribb volt a kézduzzanat, és a fogóerejük kisebb is volt azokénál, akik nem hódoltak ennek a szokásnak. Persze ezeken a tüneteken kívül is lehet ártani magunknak a kezek tördelésével, ugyanis a túlzott erőkifejtés akár ficamot vagy ínsérülést okozhat, ezek azonban kivételes esetek.

Ami pedig más ízületeket illet, a reccsenő hang egészen más okokból kifolyólag eredhet, mint a felrobbanó gázbuborékok. Ezek a hangok származhatnak a térdkalács és az alatta lévő csontok összedörzsölődéséből, vagy akár az ínak mozgása is lehet az ok. Aggodalomra azonban ezeknél sincs ok, ha ezek a furcsa hangokhoz nem kapcsolódik fájdalom vagy duzzanat, egyszerűen együtt kell velük élni, hiszen olyan módot sem találtak még, amivel ezeket a recsegő, roppanó hangokat el lehetne hallgattatni.

Nyitókép: AFP