Varga Szabolcs
Varga Szabolcs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az első generációs startuppert, aki nem a megszokott „arcoskodó” kockázati befektető, hanem vacsorát is főz az általa támogatott startupoknak, bánná-e, ha a Jeremie-támogatások elhalnának, és mit kellene tenni, hogy digitális írástudásban ne mi legyünk az Európai Unió barbárjai.

hvg.hu: Hogyan működik a Baconsült?

Balogh Péter: Három szinten tudunk együtt dolgozni egy céggel, az első amikor hosszabb távon, hobbiszinten foglalkozunk egy csapattal, ami azt jelenti, hogy kötetlen formában, de ingyen segítjük őket abban, hogy tudjanak haladni. Vannak cégek, akikkel ezt már formalizáljuk, és havi szinten 4-6-8 órát eltöltünk velük és egyfajta coachként, mentorként tanácsokat adunk nekik. A harmadik szint pedig, hogy a tanácsadás mellett be is fektetünk egy cégbe.

hvg.hu: Mit kapnak a kiválasztott cégek a Baconsültből?

B. P.: Jellemzően számukra fontos, problémás területekben segítünk, ez lehet a marketing vagy a nemzetközi piacra lépés, vagy átnézzük a termékfejlesztést, van, ahol magát a termékpozicionálást: oké, hogy van egy termék, de az kinek és mit ad. Azt mondanám, hogy tapasztalattal, külső szemlélőként nagyobb rálátással, kicsit provokatőrként segítünk nekik abban, hogy önmaguk megtalálják a választ a problémáikra.

hvg.hu: Innen a név, kicsit alájuk gyújtanak, hogy kiütközzenek a hibák?

B. P.: A név inkább egy fricska akar lenni a magyar kockázati tőke piacnak, amely egész más mentalitással működik. Az alapkezelőket jellemzően nálunk komolyabb arcú emberek vezetik, kevesebb tapasztalattal és több arccal. Azt látjuk, hogy a legtöbb ilyen intézmény a startupok későbbi vevőjét tekinti ügyfélnek, a startupot magát pedig az árunak. Mi azt szeretnénk megmutatni, hogy lehet ezt máshogyan is csinálni, nem csak magas lóról, hanem egyenrangú partnerként kezelve a cégeket. A mi baconsültségünk alapja, hogy nagyon személyesen végezzük a dolgunkat, alkalmazottak, iroda és külső tőke nélkül. A csapatokat pedig, akikkel együtt dolgozunk, gyakran vacsorára is meghívjuk, és mi magunk sütünk nekik. Ez persze azt is jelenti, hogy a lehetőségeink korlátozottabbak, nem célunk, hogy az ország legnagyobb kockázati befektetőjévé váljunk.

hvg.hu: Hány céggel ültek le és mi alapján választottak közülük?

B. P.: Körülbelül 140-nel, és ugyan van néhány ökölszabály, amihez mindenképpen tartjuk magunkat, az egyik legfontosabb szempont mégis a szimpátia volt, hogy működjön a kémia. De az említett ökölszabályok közé tartozik például az, hogy a cégnek ne legyen politikai hátszele, és hogy ismerjék a témát, a szakterületet, amely problémájának megoldására törekszenek, úgymond saját fájdalmat oldjanak meg, és lehetőleg valamilyen technológiai cég legyen, mert ebben van tapasztalatunk.

hvg.hu: Száznegyven cég után már elég megbízható kép alakulhat ki a magyar ökoszisztémáról, milyen jellegzetességeket vettek észre?

B. P.: Sokan azt hiszik, hogy a startup alapítás az a fiatalok bulija, egyetemisták összeállnak és próbálkoznak, pedig ahogy említettem nagyon fontos, hogy jól ismerjék a szakmát, amiben megoldást kínálnak, ezt pedig csak úgy lehet, ha több évet lehúznak benne. Nem véletlen, hogy külföldön a startup alapítók átlagéletkora negyven év, ilyen korra rendelkeznek azzal a tudással, megtakarítással, hogy saját üzletet indíthassanak egy létező piaci rés betöltésére. Ezzel szemben itthon rengeteg olyan csapattal találkoztunk, akik egyetemisták vagy frissdiplomások, nem dolgoztak még munkahelyen, a témához pedig, amiben vállalkoznának, egyikük sem ért igazán.

hvg.hu: Ezek a piaci torzulások – mind befektetői, mind a cégek részéről – várhatóan mikorra „gyógyíthatóak”, és mi kell ehhez?

B. P.: Hosszú távon mindenképpen megéri piaci alapokra helyezni a startup-támogatói rendszert, ahogy teszi ezt a Baconsült vagy a Power Angels is, amelyben szintén érdekeltek vagyunk, mert a nem piaci alapú kezdeményezéseknek, mint a Jeremie-program is, irtózatos a torzító hatásuk és rengeteg rossz üzleti modellre adnak lehetőséget, ahol nem feltétlenül a startup hosszú távú boldogulása az elsődleges cél.

A legnagyobb hatást ugyanakkor az fogja elérni, ha az első generációs startuperek – Fehér Gyuláék (Ustream), Halácsy Petiék (Prezi) vagy akár jómagam – elkezdik a következő sztorijukat építeni, vagy angyalbefektetőként elkezdik azt a tudást továbbadni, amit felhalmoztak. A Baconsült az egyik ilyen első formáció, de hatásában, gondolatiságában ide sorolnám a Bridge Budapestet is. Mert ugyan a Jeremie-alapkezelők nagyobb tőkén ülnek, azt gondolom, hogy egy startup ökoszisztémát sikerességben nem a rendelkezésre álló források fognak meghatározni, hanem a rendelkezésre álló tapasztalat. Tudomásom szerint a magyar tech startup piac körülbelül fél-egy tucat exiten van túl. Amint meglesz ebből száz, akkor már nem a Jeremie-ben elérhető pénz fogja hajtani az ökoszisztémát, hanem annak a száz embernek a kapacitása, hogy másokat is végigkísérhessen ezen az úton. Az NNG sikeréhez sem sok tőke kellett, hanem egy olyan csapat, amely első évtől profitábilisan tudta vinni a céget, ami így saját tőkéből tudott növekedni.

Amennyi tőkéből az NNG indult, annak több ezerszeresét osztották már szét a Jeremie keretében, és ami szomorú, hogy egyetlen az NNG-hez hasonló sikersztori sem jött ki ebből a költésből. Ennek a piaci tapasztalat hiánya az oka. Azt azért el kell ismerni, hogy arra jó volt, hogy felkeltse az érdeklődést, aminek köszönhetően rengeteg ember ráugrott erre a vonatra. De én annak örülnék, ha a Jeremie szépen elhalna, és saját erejéből menne tovább a folyamat.

hvg.hu: Van-e olyan terület, amiben az állam segíteni tudná az ökoszisztéma fejlődését?

Még az előző ciklus végén az iparág és állam képviselői közösen kidolgozták a Runaway Budapest 2020 startup credót, aminek a célkitűzései még ma is érvényesek, mert sajnos azóta sem sikerült a döntéshozóknak figyelembe venniük. De ha kicsit távolabb lépünk, akkor olyan hagyományosan állami feladatokban is lenne mit tenni, mint például az oktatás, ahol például az informatika – azon belül pedig a programozás – olyan szinten el van hanyagolva, hogy az OECD statisztikái szerint Magyarország digitális írástudásban az unión belül a legutolsó helyen van, tehát ilyen szempontból mi vagyunk az Európai Unió barbárjai, ami nyilván ki fog hatni a startupokra, a vállalatokra is.

A Baconsült portfóliócégeiről itt olvashat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Másképp is lehet edzeni, ha tovább akar élni

Másképp is lehet edzeni, ha tovább akar élni

Bréking: Orbán Viktor szerint megszűnt itthon a baloldali médiatúlsúly

Bréking: Orbán Viktor szerint megszűnt itthon a baloldali médiatúlsúly

Kiderült, mi okozhatta 330 gyerek rosszullétét a hajdúsámsoni iskolában

Kiderült, mi okozhatta 330 gyerek rosszullétét a hajdúsámsoni iskolában

34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

A Lukoil a legnagyobb orosz magáncég

A Lukoil a legnagyobb orosz magáncég