szerző:
hvg.hu

Két nap alatt, hétfőről keddre döntött a Parlament arról az előterjesztésről, amivel a lakástakarékpénztár-betétek állami támogatását egy tollvonással megszüntette a kormányzat. Bár ez a lakhatási támogatás sem volt szociálisan célzott, mégis lehetőséget adott az alacsony jövedelműeknek is lakáskörülményeik javítására. A korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.

Az elmúlt években az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a lakás-takarékpénztár jelentette az egyetlen kis összegű, könnyen hozzáférhető, rövid futamidejű és kiemelt hozamot biztosító lakáscélú előtakarékossági lehetőséget, amely a 30 százalékos állami támogatás megszűnésével egyik napról másikra elvesztette jelentőségét. A 22 éve működő, jelenleg is 1,5 millió élő szerződéssel rendelkező rendszer ilyen drasztikus és alternatíva nélküli kivezetése elfogadhatatlan és kiemelten sújtja a nehéz lakhatási körülmények között élőket – fogalmaz a Habitat for Humanity közleményében.

A lakástakarékot már havi ötezer forint befizetésével is el lehetett indítani és egészen húszezer forintos havi összegig ki lehetett használni a teljes állami támogatást. Másik előnye a minimálisan 4 éves futamidő volt, ami könnyebben belátható időtáv egy lakáscélú hitel 5-10 vagy akár 20 éves futamidejénél. Mindezek mellett a kedvező kamatozású lakáscélú hitel felvételét, akár előtörlesztését is támogatta a konstrukció, ami egyben önerőként is funkcionált, ez pedig megint csak az anyagilag kitettebb helyzetben élőket segítette. Nem utolsó sorban erős edukatív jelentősége is volt, előtakarékosságra, tervezésre, öngondoskodásra adott lehetőséget.

A fentiek alapján is érthető a lakástakarékpénztári megtakarítás népszerűsége, amely az állami támogatás nélkül elveszti legfőbb előnyét. Ráadásul nem csak kisgyermekes családok, hanem egyedülállók, párok, sőt társasházak is élhettek ezen előtakarékossági konstrukció minden előnyével, a közös épületrészekre felvett hitel törlesztésére, korszerűsítésre vagy felújításra is használható volt.

Ma Magyarországon a lakásállomány rendkívül rossz állapotú, másfélmillió ember él olyan lakásban mely túlzsúfolt, esetleg beázik, nincs benne wc, vagy sötét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiahatékonysági Cselekvési Tervében közölt adatok szerint a lakások “80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek”. A Habitat szerint emiatt egyáltalán nem probléma, hogy a lakástakarékokat nem fordították “kellő mértékben” lakásvásárlásra – jóllehet az elérhető adatok alapján az utóbbi években épphogy nőtt a lakásvásárlása fordított részarány is.

A lakás-takarékpénztári betétek belátható, négy éves, illetve hitelfelvétel (tehát kockázatvállalás) nélküli konstrukciója pont a lakásfelújításra nyújtott tökéletes finanszírozást. „A lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével eltörölték az utolsó elérhető és kiszámítható forrást, amely hozzájárult a rendkívül rossz állapotú lakások felújításához, és közvetve ugyan, de akár energiahatékonysági beruházásokra is ösztönözte a lakosságot” írja a szervezet.

A lakhatással kapcsolatos beruházások hosszútávú tervezést igényelnek, ám mind az energiahatékonyságot javító beruházásokat segítő “Otthon Melege Program” kiszámíthatatlanul megjelenő, és szintén csak a tehetősebbek számára elérhető, utófinanszírozott támogatási formája, mind az ltp-k két nap alatt történő megszüntetése rendkívül visszaveti a háztartások beruházási kedvét. „Ez nem is meglepő, hiszen a korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.”

A Habitat közleményében hangsúlyozta, hogy „évek óta szorgalmazzuk egy egységes, átfogó lakáspolitika megalkotását, mely kezelni tudná a jelenlegi súlyos lakásszegénységet - amely jelenleg Magyarországon 2-3 millió embert érint -, valamint csökkentené a szociális különbségeket. Azt, hogy erre továbbra sincs kormányzati szándék, jól jelzi, hogy a mostani törvénymódosítást két napon belüli átpréselték a törvényalkotás teljes folyamatán. A 21 éves rendszer egyik napról a másikra történő drasztikus megváltoztatása aláássa a jogbiztonságot, a folyamatból kimaradt az előzetes felmérés és értékelés, a szakmai - társadalmi egyeztetés, valamint az átfogó hatásvizsgálat.”

A szervezet szerint a Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebb családokat és új otthonok építését támogatja, hiányzik a szociális védőháló, a lakhatás terhét csökkentő központi támogatások jó része pedig kivezetésre került a rendszerből. Az állami költségvetésen belül egyre kisebb a szociális helyzet alapján célzott közvetlen támogatás összege (jelenleg a teljes ráfordítás, azaz 285 milliárd forint kevesebb mint 10 százaléka).

Bár a lakás-takarékpénztár állami támogatása sem volt szociálisan célzott, a jelenlegi túlfűtött albérletpiaci és lakáspiaci környezetben mégis szélesebb társadalmi rétegek számára tette lehetővé a biztonságos(abb), olcsóbb és jobb minőségű lakhatást, a hitelönrész előteremtése illetve (akár energiahatékony) felújítások révén. Megszüntetésével a kormány a kizárólag saját lakástulajdonhoz jutást szem előtt tartó és az új lakások vásárlására és építésére ösztönző csok és nok irányába tolja embereket, „egyben népesedéspolitikai eszközként kezeli a lakáspolitikát, egyre inkább kizárva ezzel a korszerűsítés és felújítás lehetőségét, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat”.

Nem is beszélve az egyedülállókról  és a gyermektelenekről, akik a csokos rendszerben választhatnak aközött, hogy teljes mértékben elesnek az állami támogatástól, vagy esetleg – amennyiben lehetőségük van erre – gyereket „ígérnek” az államnak, ami ugyanakkor a gyermek meg nem születése esetén súlyos adósságba taszíthatja a háztartást.

A Habitat for Humanity üdvözli a Bankszövetség kezdeményezését a szakmai egyeztetés szükségességéről, valamint szorgalmazza a szociálisan célzott, lakhatási terheket érdemben és fenntartható módon csökkentő, a lakosság számára közvetlenül elérhető állami támogatások arányának növelését.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kémfotókon a Győrben készülő 400 lóerős Audi RS Q3

Kémfotókon a Győrben készülő 400 lóerős Audi RS Q3

Lázár nem száll le Botkáról

Lázár nem száll le Botkáról

Áder: A Szent Korona nem csak tárgy, hanem egy eszme is

Áder: A Szent Korona nem csak tárgy, hanem egy eszme is

"Rossz hír ez Macedóniának"

"Rossz hír ez Macedóniának"

Négy centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony

Négy centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony

Nézze csak: ilyen kis kampók vannak a macskák nyelvén, amik segítenek nekik a tisztálkodásban – videó

Nézze csak: ilyen kis kampók vannak a macskák nyelvén, amik segítenek nekik a tisztálkodásban – videó