A féléves francia EU-elnökség programját mutatta be az Európai Parlamentben Emmanuel Macron. A vitán azonban erősen érződött a francia elnökválasztási kampány, a mintegy ötven felszólaló jelentős része francia volt, a témák is gyakrabban emlékeztettek egy olyan adok-kapokra, amely a francia nemzetgyűlésben zajlik.

AFP

Az államfő a programismertetőjét három fogalom köré csoportosította: demokrácia, haladás, béke. Macron a demokrácia kapcsán kifejezetten sokat beszélt a jogállamiságról, és ennek kapcsán ő is és mások is Magyarországgal és Orbán Viktorral példálóztak. Arról is beszélt, hogy a jogállamiság terén sokan újra vitát akarnak nyitni az eredeti uniós szövegekről, azokról, amelyeket minden tagállam elfogadott, amikor szuverén módon csatlakoztak az EU-hoz. Feltette a kérdés a francia elnök, hogy vajon ezek a politikusok az egyenlőséget, vagy a független igazságszolgáltatást akarják felülvizsgálni?

A jogállamiság vége az önkény lenne, visszatérés az autoriter rezsimekhez

- jelentette ki. Emiatt, azt mondta, párbeszédet kell folytatni a jogállamiság védelméről.

A jogállamiság nem Brüsszel találmánya, - ezt hallhatjuk bizonyos fővárosokból - nem, ez történelmünk öröksége. Meg kell erről győzni azokat a népeket párbeszéd keretében, akik eltávolodtak ettől

- húzta alá. Egyúttal azt javasolta, hogy aktualizálják a húsz évvel ezelőtt elfogadott alapjogi chartát, amelybe olyan elemeket kell beemelni, mint például a környezet védelme, vagy pedig az abortuszhoz való jog elismerése.

AFP

A haladás címszó alatt megemlítette, hogy a klímasemlegesség terén előre kell lépni a gazdaságok zöldítése, a biodiverzitás érdekében. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény révén pedig a polgárokat kell megvédeni a tisztességtelen nagyvállalatoktól.

Határozott fellépést ígért a migráció terén is, hogy Európának ne kelljen mások döntésének következményeit elszenvednie. Utóbbihoz kapcsolódik és Európa békéjéhez hozzájárul, hogy új pénzügyi-gazdasági megállapodást kell kötni Afrikával, ami alkalmas a terrorizmus, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni fellépése is. Macron fontosnak tartja, hogy Európa adjon világos perspektívát a Nyugat-Balkánnak, hogy a külföldi destabilizációs erőkkel szemben fel lehessen lépni. De azt is leszögezte, hogy a mostani szabályokkal nem lehet 32-33 tagúvá bővíteni a közösséget, olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják a hatékonyabb döntéshozatalt.

AFP

A nagy parlamenti pártok reakcióiban visszatérő elem volt a magyar jogállamiság. A Néppárt részéről Manfred Weber frakcióvezető felrótta a tagállamoknak, hogy a 7-es cikk szerinti eljárást nem képesek továbbvinni, a Tanácsban semmi sem történik ezzel kapcsolatban. Iratxe Garcia Perez szociáldemokrata frakcióvezető azt mondta, hogy addig nem szabad helybenhagyni a magyar és a lengyel helyreállítási tervet, amíg ezek a kormányok nem hajtják végre a bíróság iítéleteket és nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. A szélsőbaloldali Manon Aubry kérdéseket tett fel Macronnak:

A Földet védi, amikor az orbáni szélsőjobbal együtt védi meg a gáz- és atomenergiát? Vagy a demokráciát védi, amikor Orbánnal találkozik francia elnökként?

Emmanuel Macron válaszában védelmébe vette az uniós pénzek visszatartására alkalmas jogállamisági mechanizmust, de jelezte, hogy ezzel kapcsolatban meg kell várni az Európai Bíróság döntését. Elmondta, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás keretein belül a tagállamok előtt februárban Lengyelország, márciusban Magyarország kerül terítékre, vagyis újabb meghallgatások következnek.

Ez túl lassú? Nem tudjuk azt elfogadni, hogy egyes országok kilépjenek a közös európai projektből, mert túl nagy nyomást gyakorlunk, inkább a meggyőzés eszközét alkalmaznánk

- árulta el az elnökségi stratégiát. A vita során Cseh Katalin momentumos képviselő a Pegasus-botrányról beszélt, amelyet az európai Watergate-ügynek nevezett, mivel két kormány ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatott le. A képviselő azt mondta, hogy a francia elnökségnek megvan a lehetősége, hogy cselekedjen. “Számítunk önre” - fordult Cseh Macronhoz.

Ideje felhagyni a kettős mérce alkalmazásával és a politikai zsarolással, a kettős mérce és a politikai zsarolás tiszteletlenség, tisztességtelen, jogellenes és súlyosan rombolja az európai értékeket

- ezt már Deutsch Tamás fideszes képviselő mondta, aki felhívta Macron figyelmét arra is, hogy nem kell és nem szabad mindenből politikai és pláne nem ideológiai kérdést csinálni. "Ráadásul az alapvető európai értékekkel ellentétes az ideológiai kizárólagosságra törekvés, amit a liberális demokrácia jelszavával képviselnek" - tette hozzá, majd a klímaválságra adott válaszokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “nem attól lesz valaki zöld, mert sötétben olvas és keveset mosakszik” és szerinte az atomenergia nélkül képtelenség a klímacélok elérése.

Felszólalt a vitában a jobbikos Gyöngyösi Márton is, aki Macron szemére vetette, hogy ugyan kiállt az európai értékek mellett, de Orbánnal tárgyal, miközben Orbán Putyinnal barátkozik.

Az oroszbarát illiberalizmus nagy veszélyeket vet fel

- figyelmeztetett Gyöngyösi.

Meg kell jegyezni, hogy bár Macron megemlítette a sajtó fontosságát és az újságírók munkájának támogatását is, az elnökségi programismertető utáni sajtótájékoztatón egyetlen kérdést sem lehetett neki feltenni. Néhány mondatos nyilatkozat után a rá órákat váró újságírók legnagyobb megdöbbenésére kiment a teremből.

EU journalists walking out of a Macron - Metsola press conference which will take no questions from the media pic.twitter.com/LcwcJSdK2C

— Mehreen (@MehreenKhn) January 19, 2022

Az április 10-ére tervezett francia elnökválasztás miatt nemcsak a sajtótájékoztató volt sietős, de a féléves elnökség is: programjait nagyjából három hónapra zsúfolja össze a párizsi vezetés. Aligha lesz azonban eseménytelen, amint az látszott a parlamenti vitán is. És azt is biztosra lehet venni, hogy Macron elsősorban a jogállamiság nevében épp elégszer fog bírálatokat megfogalmazni a magyar kormánnyal szemben is, különösen, hogy "ellenfele", Orbán Viktor hozzá hasonlóan újraválasztására készül.

Van azért közös pont is a két kormány között. Mint azt az elnökség magyar vonatkozásairól szóló cikkünkben kifejtettük, ilyen az atomenergia kérdése. Franciaország az EU legnagyobb atomhatalma, a hírek szerint Párizs indítványozta azt a határozatot is, amely alapján a nukleáris energiát is a zöldenergia kategóriába sorolnák az EU-ban.