Közös meghallgatáson kérdezhették a szakértőket az Európai Parlament környezetvédelmi és gazdasági bizottságának tagjai arról, hogy szerintük jó ötlet-e az Európai Bizottság új javaslata, amely befektetési szempontból fenntarthatónak sorolná be az atomenergia és a földgázenergia bizonyos fajtáit, tehát változtatna az EU taxonómiáján. A taxonómia egyszerűsítve egy besorolásrendszer, melyben olyan vállalatok és befektetési lehetőségek kaphatják meg a “környezetvédelmileg fenntartható” avagy “zöld” besorolást, amelyek szignifikánsan hozzájárulnak az EU valamelyik klímacéljához, míg a többiben nem tesznek kárt. Az EU-nak összesen hat ilyen klímacélja van:

• a klímaváltozás mérséklése,
• a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
• a víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
• a “körkörös gazdaságra” való átállás,
• a szennyezés megelőzése és kontrollálása,
• a biodiverzitás és az ökoszisztéma védelme és visszaállítása.

Tehát amennyiben egy befektetési lehetőség lényegesen segíti ezeknek a céloknak az egyikét a taxonómiában, zöld besorolást kaphat, ami nem csak azért növelheti a befektetési kedvet, mert környezetbarát célokat szolgál, hanem jelentős adókedvezményt is jelent. Az új javaslat szerint a földgáz és atomenergia egyes, kisebb környezeti terheléssel járó fajtái is ide tartoznának, tehát ezekre is igénybe vehetőek lennének a kedvezmények.

Az egyik meghallgatott szakértő, Nancy Saich, az Európai Befektetési Bank képviseletében elmondta, hogy intézményük támogatja a javaslatot, mivel így reményeik szerint sikerülne visszaszorítani a rendkívül szennyező, az EU klímacéljait gátló energiatermelést a földgáz és az atom javára.

Egyértelművé kell tennünk, hogy milyen közel is vagyunk a szakadék széléhez az elszabaduló és veszélyes klímaváltozás miatt

- mondta Saich. Egy másik szakértő, Stephen Quest, a Közös Kutatási Központ munkatársa pedig azt emelte ki, hogy az atomenergia átfogó kutatásuk szerint megfelel a taxonómia feltételeinek, mivel nagyban elősegíti a klímaváltozás mérséklését, míg a többi célban nem tesz kárt.

A másik két megkérdezett szakértő viszont ellentétes véleményen volt, szerintük a taxonómia megváltoztatása több kárt okozna, mint hasznot. Hartwig Liersch, egy holland nyugdíjalap befektetési vezetője szerint a taxonómiai besorolásokat jelen formájában a befektetési alapok arra használják, hogy minimalizálják a klímakockázatot a portfóliójukban, ám ezt a kevésbé környezetbarát energiaforrások beemelése a fenntartható kategóriába könnyen tönkreteheti. Ehelyett egy  átmeneti, “sárga” kategóriát javasolt a két, nem túl környezetszennyező, de nem is kimondottan környezetbarát energiatermelési forma besorolására. Sébastien Godinot, a WWF szenior közgazdásza még nagyobb problémákat vetített előre. Szerinte az új besorolás

kockázatot jelent amiatt, hogy több milliárdnyi befektetés áthelyeződik a földgáz és atomenergia finanszírozására a megújuló energiaforrások helyett.

Nancy Saich szerint nem kell tartani a befektetői piac bizonytalanságától, mivel az Európai Befektetési Bank, több más pénzintézethez hasonlóan külön ajánl fenntartható, és szigorúbb környezetvédelmi megkötésű zöld portfóliókat. Szerinte a befektetők az EU taxonómiájától függetlenül is tudják, hogy hogyan fektethetnek megújuló energiába. Sébastien Godinot viszont fontosnak tartja az EU besorolásrendjét mint nemzetközi etalont. Szerinte a fenntartható kategória kibővítése miatt káosz alakulna ki a befektetési piacon, mivel a pénzintézetek és cégek saját besorolások kidolgozására kényszerülnének a megújuló energiaforrásokra épülő befektetések kategorizálására. A közgazdász szerint ráadásul az ukrán-orosz háború is átrendezte a javaslat aktualitását, mivel Európa energiabiztonságát épp a földgáz kiszorítása, nem pedig a promotálása segítené.

Az, hogy melyik félnek sikerül meggyőznie a felszólalásaik alapján szintén megosztott képviselőket, nagy súllyal bírhat. A két bizottság ugyanis június 14-én szavaz majd arról, hogy kifogást emelnek-e a taxonómia bővítése ellen. Amennyiben igen, az nagyban befolyásolhatja az Európai Parlament döntését, ahol, amennyiben a képviselők fele a javaslat ellen szavaz, a parlament hivatalosan tiltakozhat. A taxonómia-javaslat helyzetét nem teszi egyszerűbbé, hogy a parlamenti képviselőket a Tanács és a Bizottság teljesen kihagyta a javaslat előkészítéséből, ami ellenkezik az eddigi gyakorlattal, és több képviselő szerint antidemokratikus is. A parlamentnek és a Tanácsnak pedig július 10-ig van ideje eldönteni, hogy megvétózzák-e a javaslatot, és habár a parlament önmagában nem dönthet a vétó mellett, befolyásolhatja a tanácsot.