Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Parlament határozatban rögzítette, hogy az Oroszországi Föderáció által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett szándékos támadások és atrocitások, a polgári infrastruktúra lerombolása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése az ukrán lakosság elleni terrorcselekménynek minősül, és kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Ezért az EP Oroszországot „a terrorizmust támogató és terrorista eszközöket használó államnak” nyilvánítja. A határozatot 494 támogató és 58 ellenző szavazattal fogadták el.
Azonban mivel az EU hivatalosan nem nyilváníthat államokat a terrorizmus támogatóinak, ezért a Parlament felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy hozzák létre az ehhez szükséges jogszabályokat és fontolják meg, hogy Oroszországot felveszik a terrorimust támogató államok uniós jegyzékébe. Ez számos jelentős korlátozó intézkedést vonna maga után Oroszországgal szemben, és alapvető korlátozásokat eredményezne az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban.European Parliament has just recognized Russia as a state sponsor of terrorism. Putin’s regime must be held accountable for their crimes. pic.twitter.com/4cUQqWA7Sv
— Dita Charanzová (@charanzova) November 23, 2022
A Parlament Oroszország még szélesebb körű nemzetközi elszigetelését várja az uniótól, így többek között a nemzetközi szervezetekben és testületekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A képviselők emellett szorgalmazzák az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok további mérséklését, valamint azt, hogy a kapcsolattartást minden szinten a szükséges minimumra korlátozzák. Az EP emellett felszólítja a tagállamokat: zárják be, tiltsák be az orosz diplomáciai képviseletek égisze alatt és vezetésével működő, világszerte az orosz propagandát terjesztő intézményeket az EU-ban.
Az EP-határozatot üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki úgy vélte: Oroszországot „el kell szigetelni", hogy „véget vessen az Ukrajnában és az egész világon régóta folytatott terrorista politikájának".
I welcome @Europarl_EN decision to recognize Russia as a state sponsor of terrorism and as a state which uses means of terrorism. Russia must be isolated at all levels and held accountable in order to end its long-standing policy of terrorism in Ukraine and across the globe.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 23, 2022
Az Európai Parlament állásfoglalását, amely terrorizmust támogató államnak minősítette szerdán Oroszországot, a Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg: bent voltak ugyan a teremben, de nem nyomtak gombot.
Nem ítélték el a Fidesz képviselői az Európai Parlamentben Oroszországot
Bent ültek, amikor az Európai Parlament terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, de gombot nem nyomtak, nem szavaztak.
A HVG riportere, Földes András eljutott három olyan kelet-ukrán városba, amelyet nem sokkal az érkezése előtt brutális harcokkal vettek vissza az oroszoktól az ukránok. Izjum, Liman, Kupjanszk városai a háborús bűnökről és az ukrán sikerekről ismertek, kollégánk a helyiekkel beszélgetett arról, hogy milyen volt az orosz uralom hét hónapja az ő szemükkel.
Megölném a kínzóimat, csak tudnám, kik voltak - Földes András filmje Kelet-Ukrajnából
A középkorba verték vissza az oroszok Kelet-Ukrajnát, ahol terhes nő, elrabolt katona mondta el nekünk, hogy élték túl a harcokat, hol lehetett főzni, milyen volt a kórház. Még a gyerekeken is nyomot hagyott az orosz uralom. Videóriportunk a helyszínről.