Hatodik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben közel öt éve zajló 7-es cikkely szerinti eljárás keretében. A tagállamok továbbra sem tudtak túljutni a meghallgatások időszakán, ami azt jelentené, hogy ajánlásokat fogalmaznának meg a magyar kormány számára. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy Magyarországgal szemben időről időre felmerülnek újabb és újabb kifogások, amelyek megvitatását az éppen soros elnökség napirendre tűzi. Így aztán két egymást követő meghallgatás korántsem azonos tartalommal szokott lezajlani. Mindenesetre a magyar kormánynak már elege van ebből, ahogy Varga Judit fogalmazott a tanácskozás előtt, ez egy

beteg és megfáradt eljárás.

Az igazságügyi miniszter szerint ezért Magyarországnak elégtétel járna.

Ha Magyarország egy természetes személy lenne, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon már a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt beperelhette volna az európai intézményeket

– fejtegette. Varga szerint „a legfontosabb kérdés ma tisztázni, hogy van-e már egyáltalán politikai irányítása ezeknek a jogállamisági eljárásoknak, hiszen azt érezzük, hogy sehol egy tiszta, világos perspektíva és egy közös egyetértés abban, hogy ki hová akar eljutni, egyes politikai szereplők magát az eljárást tekintik politikai célnak”.

Beszélt arról is, hogy az Európai Parlament továbbra is nyomás alatt tartja Magyarországot. Az elmúlt években először a bevándorlás ellenzése, aztán a családok védelme, most pedig a békepárti politika miatt támadják Magyarországot, tette hozzá. Leszögezte, a tagállamoknak is el fogja mondani, hogy Magyarország az elmúlt több mint egy évben mennyi mindent tett le a transzparencia, a közbeszerzések hatékonysága terén, ahogy fogalmazott,

ez lehet követni más országoknak is.

Már a meghallgatást követően Jessika Roswall, a soros elnökséget betöltő svéd kormány Európa-ügyi minisztere azt mondta, hogy ugyan a magyar kormány által megtett több lépés is a jó irányba mutat, de még mindig maradtak fent aggodalmak a magyar jogállamisággal kapcsolatban, amelyekre az Orbán-kabinetnek megfelelő válaszokat kell adnia.

Megtudtuk, hogy a tagállamok képviselői elsősorban a korrupcióval, a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban tettek fel kérdéseket.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke számos olyan körülményről tájékoztatta a tagállamokat, amelyeket az elmúlt hónapok vizsgálatai állapítottak meg. Példaként említette az állami médiaköltségek átláthatóságával és kiegyensúlyozottságával kapcsolatos aggodalmakat, ugyanakkor pozitívan nyilatkozott az igazságszolgáltatási reformról, de jelezte, hogy itt is van még teendő. Szerinte a 7-es cikkely szerinti eljárást tovább kell folytatni, mert

Magyarországon továbbra is fennáll az európai értékek szisztematikus megsértésének veszélye.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy az eljárás befejezéséhez az kell, hogy a problémákat megoldják, és ne is fenyegessen olyan veszély, hogy az uniós alapértékeket ismét megsértik.

És bár minden érintett hangsúlyozta, hogy Magyarország 2024-es soros elnöksége nem szerepelt napirenden, mégis többen mondtak róla véleményt. A téma azért vetődött fel, mert az Európai Parlament csütörtökön szavazásra bocsátandó állásfoglalásában az szerepel, hogy az EP megkérdőjelezi, Magyarország képes lenne-e hitelesen teljesíteni az elnökséggel kapcsolatos feladatokat,

tekintettel az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének megsértésére.

Varga Judit szerint azért félnek az EP-ben a magyar elnökségi félévtől, mert a magyar elnökség elkötelezett a jogállamiság uniós intézményeken belüli ellenőrzése mellett.

Egyebekben az ötletet Varga teljes nonszensznek minősítette, különösen azért, mert

a magyar szakértelem Európa-hírű.

Más véleményen volt Anna Luehrmann, a német kormány Európa-ügyi minisztere. Kétlem, hogy Magyarország képes lesz sikeres EU-elnökséget teljesíteni – jelentette ki. Ugyancsak aggodalmát fejezte ki holland kollégája, Woepka Hoekstra, aki azt mondta, hogy Magyarországnak reagálnia kell a felvetett aggodalmakra.

Az Európai Parlament két „erősembere” is reagált, akik mindketten hazájuk kormányát irányító politikai csoporthoz tartoznak, vagyis véleményük közel állhat a tagállami állásponthoz is. A finn Petri Sarvamaa szerint kétséges Magyarország EU-elnöksége.

Hogyan tudná megőrizni az EU-tagállamok egységét ebben a világpolitikai helyzetben egy olyan ország, amely folyamatosan nehezítette az EU dolgát például az Oroszország elleni szankciók és Ukrajna támogatása kapcsán – írta közleményétben Sarvamaa.  Az elnökséget betöltő országnak nagy hatalma van a napirend meghatározásában. Ebben az esetben egy másik kulcskérdés az is, hogy Magyarország mennyire tudna hitelesen beavatkozni az EU alapértékeit veszélyeztető fejleményekbe, amikor maga is súlyos jogállami problémákkal küzd.

A holland liberális Sophie in’t Veld kicsit sarkosabban fogalmazott:

egyértelmű, hogy az Orbán-kormány teljesen alkalmatlan arra, hogy hat hónapig a Tanács arca legyen. Európát nem vezethetik homofób, klepokrata Putyin-pincsik.