Az Európai Unió nagy fába vágta a fejszéjét, amikor célként tűzte ki, hogy még a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt véglegesítik az EU migrációs reformjának valamennyi elemét. Szinte minden EP-képviselő, az Európai Bizottság és az Európai Tanács is egyetért abban, hogy a reformot olyan gyorsan véglegesíteni kell ahogyan lehet, mivel a jelenlegi rendszerben a migránsok folyamatos életveszélynek vannak kitéve, egyes tagállamokon túl nagy teher van, és virágzik az embercsempészet.

Pascual Navarro Ríos a spanyol EU-elnökség képviseletében leszögezte, hogy a reformnak az EU belső ügyeit és külpolitikáját is érintenie kell. Tehát az, hogy hogyan kezeljük az unióba érkező menedékkérőket épp olyan hangsúlyos kell, hogy legyen, mint a harmadik és származási országokkal fenntartott kapcsolat. Azonban, ezen harmadik országokkal való együttműködésben az emberi jogok tiszteletben tartásának épp olyan fontosnak kell lennie, mint az Európán belüli eljárások esetében, tehát nem az a cél, hogy a jogosulatlan menedékkérőket olyan helyekre küldjük, ahol veszélyben vannak.  A Tanács egyértelműen azt szeretné, ha még a jelenlegi európai parlament ciklusban megállapodásra jutnának a tagállamok.

Margaritisz Szhínasz, az Európai Bizottság alelnöke még erőteljesebben fejezte ki az ügy sürgősségét. Szerinte az európai döntéshozók jelenleg egyszerre „építészek és tűzoltók”. Miközben az unió igyekszik kidolgozni egy átfogó, szisztematikus és működőképes migrációs rendszert, folyamatosan humanitárius katasztrófákat kell elhárítani. Az európai biztos szerint a rendszer rendkívül diszfunkcionális, és négy alapvető területen van szükség új szabályozásra

1. Gyors elbírálás a határon: a menekültkérelmeket ezután az EU határainál bírálják majd el, a lehető leggyorsabban, mivel a jelenlegi több hónapos várakozási idők mind emberi jogi, mind költség és erőforrás hatékonysági szempontból tarthatatlanok.
2. Kötelező szolidaritás: Ez a pont tartalmazza a magyar kormány által rutinszerűen kritizált kvótarendszert, tehát azt, hogy a jogosult menedékkérőket arányosan osszák szét a tagállamok közt. Azok az államok, amelyek nem akarnak menedékkérőket fogadni, anyagi hozzájárulással is kiválthatnák ezt (bár a magyar kormány ezt is ellenzi).
3. Hatékonyabb visszaküldés: azokat a menedékkérőket, akiknek a kérelmét elutasítják a jelenleginél gyorsabban, hatékonyabban és szervezettebben küldenék vissza származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba, ami fogadja őket. Tehát az EU nem nyitja meg a kapuit mindenki előtt, ahogyan azt sok populista politikus állítja.
4. Összefogás az embercsempészet ellen: Az EU szorosabbra fűzné a kapcsolatát azon országokkal, amelyek megpróbálnak fellépni az embercsempészet ellen, és közös stratégiákat dolgoznának ki az illegális, fekete piaci szereplők ellehetetlenítésére.

Az Európai Parlament képviselői maguk is megosztottak voltak több kulcskérdésben, habár a legfontosabb alapelvekben többnyire egyetértettek. Manfred Weber az Európai Néppárt képviseletében elmondta, ha a tervezet megbukik, az a populistáknak biztosít talajt. Weber kritizálta Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák politikus hozzáállását a reformhoz, és azt, hogy sok ország kizárólag kerítések építésével próbálja kezelni a migrációs helyzetet. Gabriele Bischoff, a szociáldemokraták vezérszónoka viszont azt emelte ki, hogy a harmadik országokkal kötött partneri megállapodások véleménye szerint nem megfelelő megoldások.

Csak azért, mert mi nem vagyunk képesek felelősségteljesen viselkedni, még nem háríthatjuk át a feladatokat Tunéziára, nem adhatunk nekik egyszerűen pénzt és várhatjuk, hogy ők oldják meg a problémáinkat

– mondta a német képviselő. Amiben azonban a két nagy pártcsalád vezetője egyetértett, az az, hogy a populista politikusok, Európán belül és kívül is csak rontanak az eleve nehéz egyeztetések helyzetén, és álláspontjuk egyáltalán nem konstruktív. Bischoff szerint

a populizmust meg kell fékeznünk.

Eközben a jobboldali populista Identitás és Demokrácia képviselője, Marco Zanni azon véleményét fejezte ki, hogy kizárólag a határvédelem és az illegális határátlépők azonnali kitoloncolása csökkentheti a migrációt. Ez az álláspont igen messze áll az EU javaslatától, amely nagy hangsúlyt fektet a határokon kialakult helyzet megfelelő kezelésére és az embercsempészetre, de emellett tartalmaz egy értelmezhető stratégiát arra is, hogy mit csináljunk azokkal az emberekkel, akik jogosultak menekültstátuszra, még ha illegálisan is lépték át a határt.

Tehát az európai intézmények előtt még kemény viták állnak a következő hónapokban, azonban a túlnyomó többség szeretne megállapodni, még kompromisszumok árán is. Így érdemes lesz figyelni mostanában az EU migrációs reformjának fejleményeit.

A témával kapcsolatos fontos fejlemény, hogy a tagállami nagykövetek szerdán megegyeztek az utolsó nyitott kérdésekben is, így most már érvényes tagállami tárgyalási mandátummal rendelkezik a Tanács.