Hat NATO-tagállam drónfalat hozna létre az Oroszországgal közös határszakaszaik védelmére. Finnország, Norvégia, Lengyelország és a három balti állam közös javaslatot tesz le az uniós kormányok asztalára hamarosan – megakadályozandó, hogy a moszkvai vezetés hibrid támadásokat hajtson végre Európa ellen.

A múlt hétvégén az együttműködésben érintett hat ország védelmi miniszterei egyeztettek a légvédelmi fal létrehozásáról. Pontosabban egy koordinált drónrendszer megalkotásáról. Ezzel szabnának gátat az orosz provokációnak, illegális embercsempészetnek, és fokoznák Európa védelmét. Ezzel párhuzamosan a görög-lengyel kormányok tandeme bemutatta a

„Pajzs és Lándzsa” javaslatot.

Utóbbi részben átfedésben van a hat ország határvédelmét biztosítani hivatott lengyel-balti-skandináv tervezettel melyekről közösen egyeztettek most először az EU-csúcson.

A Delfinek nyilatkozva Agnė Bilotaitė litván belügyminiszter úgy fogalmazott: „A pilóta nélküli légi járművek határvédelemre történő bevetésére vonatkozó tervben azért állapodtunk meg, mert Oroszország ukrajnai háborúja közepette fokozódó biztonsági aggályok merültek fel a térségben”.

„Az orosz és a fehérorosz rezsim folyamatos erőfeszítéseit látjuk arra, hogy destabilizálják országaink belső biztonságát és közrendjét, pánikot és bizalmatlanságot keltsenek az intézményekben. Az egész régiót hasonló, Oroszország és Fehéroroszország által koordinált fenyegetések fenyegetik – a migráció instrumentalizálása, kibertámadások, dezinformáció, a kritikus infrastruktúra szabotálása és más hibrid fenyegetések. Ezért közös erőfeszítéseket kell tenni az ellenálló képesség és az ezekkel a fenyegetésekkel szembeni felkészültség kiépítésére. Mindenekelőtt a regionális lakosság evakuálására és az EU külső határainak drónokkal való biztosítására kell gondolnunk” – magyarázta Bilotaitė.

A „drónfal” esetében az országok pilóta nélküli légi járműveket használnának a határ megfigyelésére, valamint drónellenes rendszereket, hogy megakadályozzák, hogy az ellenséges országokból származó drónok bejussanak a légtereinkbe.

Az EUrologus kérdésére egy, a témában jártas intézményi forrás úgy fogalmazott: „Üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely a tagállamok részéről Ukrajna támogatására irányul, minél nagyobb segítségnyújtásról legyen is szó minél gyorsabban megvalósítva”.

Forrásunk szerint ahhoz, hogy az Európai Külügyi és Biztonsági Szolgálat (EEAS) bevonása életképes legyen, el kell érni a javaslatot támogató országoknak egy kritikus tömeget, hogy azt az EEAS hatékonyan tudja koordinálni.

„Tapasztalataink szerint, amikor a tagállami egyéni kezdeményezéseket központilag hangolják össze, hatékonyabbá válnak, mint a kétoldalú koordinációk” – magyarázta forrásunk.

Az EUrologus által olvasott, a lengyel és a görög kormány által felvázolt, „Pajzs és Lándzsa” néven futó légvédelmi kezdeményezés átfogó és korszerű megközelítést kínál az európai légvédelem fokozására. Az új stratégiai koncepció célja, hogy Európa hatékonyan védje légterét a legújabb légitámadásoktól, beleértve a fejlett hadászati drónok, elektronikus hadviselés, hiperszonikus cirkálórakéták és ötödik generációs vadászgépek összehangolt alkalmazását.

A kezdeményezés hangsúlyozza a NATO integrált lég- és rakétavédelmi stratégiájával való szoros együttműködést és egy olyan moduláris és alkalmazkodó légvédelmi architektúra létrehozását, amely garantálja Európa védelmi rendszereinek megfelelő reagálóképességét. A javaslat szerint az európai ipari képességek bővítése is szükséges, hogy fenntartsák az erős és hatékony lég- és rakétavédelmi kapacitást.

Az új javaslat kiemeli, hogy az európai intézményeknek közös finanszírozási lehetőségeket is meg kell vizsgálniuk, beleértve az Állandó Strukturális Együttműködést (PESCO), az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) projektek és az Európai Védelmi Alap (EDF) forrásait, hogy támogassák a közös problémamegoldást a légvédelem területén. A drónfaljavaslat azt is felveti, hogy a Horizon Europe és egyéb kutatási és innovációs kezdeményezések felhasználásával is fejleszteni kellene az EU átfogó védelmi kutatási programját. A javaslat szerint az európai intézményeknek vizsgálniuk kell a tagállamok tervezett vagy folyamatban lévő beszerzéseinek közös finanszírozási lehetőségeit is.

A baltiak és a lengyelek az ukrán háború kitörése óta többször maguk is áldozatai voltak eltévedt rakéták, drónok és módszeresen a zöldhatáron átküldött illegális bevándorlási hullámoknak – melyek mögött mind Oroszország vezetése állt. Hasonlóképpen Finnország idén év elején átmenetileg az összes orosz–finn határátkelőt bezárta szervezett illegális migrációs nyomás miatt, és ma is csak a határátkelői egy részét tartja nyitva.

Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával.

Szerzők: Justė Ancevičiūté – Delfi, Monica Redondo Bruna & Kike Andres – El Confidencial, Folk György (Brüsszel) EUrologus / HVG