2016‑ban az Európai Bizottság megállapította, hogy a Mercedes‑Benz Group és 15 nemzetközi tehergépjármű-gyártó a közepes és nehéz tehergépjárművek bruttó listaárainak összehangolásával megsértette a belső piacon belüli szabad versenyt. Erre alapozva számos vállalkozás indított kártérítési keresetet, többek között a Mol is, amelynek leányvállalatai ebben az időszakban összesen 71 tehergépjárművet vásároltak vagy lízingeltek a Mercedestől. Ezt a keresetet a Fővárosi Törvényszékhez nyújtották be, azonban a magyar bíróságok úgy vélték, nincs erre az ügyre joghatóságuk, vagyis ők nem bírálhatják el a kártérítési beadványt.

Magyarországon végső soron a Kúria elé került az ügy, amely az Európai Bírósághoz fordult, arra keresve a választ, hogy vajon elbírálhatják-e ezt az ügyet.

Ítéletében a Európai Bíróság úgy határozott, hogy a jelen ügy körülményei között az anyavállalat székhelyét nem lehet a káresemény bekövetkezése helyének tekinteni a versenyellenes magatartás miatt indított kártérítési keresetek elbírálására joghatósággal rendelkező bíróságok meghatározása szempontjából, még akkor sem, ha azt állítják, hogy ezen anyavállalat és e leányvállalatok egyetlen gazdasági egységet képeznek.

A Bíróság szerint

a joghatóság meghatározásakor tekintettel kell lenni a közelség és a kiszámíthatóság, valamint az eljáró bíróság és az alkalmazandó jog közötti összhang célkitűzéseire.

Megállapították, hogy ebben az esetben a versenyjogi jogsértésből fakadó jogok érvényesítésének nincs akadálya, hiszen az általános joghatósági szabály alapján a károsultak bármikor a jogsértés elkövetőjének honossága szerinti bírósághoz fordulhatnak. De arra is lehetőség van, hogy ahhoz a bírósághoz forduljanak, amelynek illetékességi területén a kárt szenvedett vállalkozás a termékeket megvásárolta, vagy ahhoz, amelynek területén a vállalkozás székhelye található.

Az ügy most ennek az ítéletnek a birtokában visszakerül a magyar bíróságokhoz.