szerző:
Kuglics Sarolta (EUrologus)
Tetszett a cikk?

A felsőoktatás és a kutatás Brüsszel és Budapest csataterévé vált, de a magyar kormány végre lépéseket tesz az Erasmus+ és a Horizon Europe programokba való visszacsatlakozásért. A kormány és az egyetemi szféra Brüsszelben lobbizott.

„Meg fogjuk menteni a magyar hallgatókat” – mondta Rodrigo Ballester az Innovációs és Kulturális Minisztérium miniszteri biztosa és az Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjának vezetője. Ez a kijelentés Brüsszelben, a Liszt Intézet és az EuroAtlantic Consulting konferenciáján hangzott el szerdán, ahol a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem is képviseltette magát.

Az EuroAtlantic Consulting budapesti, brüsszeli és bukaresti központtal működő, EU-s forrásokkal, magyar és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó vállalat – alapítója az a Fellegi Tamás, aki 2010 és 2011 között nemzeti fejlesztési miniszter volt, majd pedig tárca nélküli miniszteri posztot töltött be.

A brüsszeli esemény középpontjában az Európai Tanács 2022 decemberében elfogadott döntése volt, amely 21 modellváltott egyetemet fosztott meg az Erasmus+ és a Horizon Europe programok finanszírozásától. Rodrigo Ballester szerint az EU “elhibázott döntéshozása” több, mint 180 ezer magyar hallgatót és 17 ezer egyetemi oktatót zárt ki a tanulmányi utazás lehetőségéből.

Növekvő konfliktus

2021-ben a magyar Országgyűlés elfogadta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) létjogosultságáról szóló jogszabály módosítást – olvasható Wolters Kluwer jogtárában, ez pedig lényegében az egyetemi modellváltást jelenti. Az addig állami finanszírozásban működő felsőoktatási intézmények hosszútávú keretmegállapodást kötöttek a kormányzattal, ennek keretében a vagyonkezelői jogaikat a KEKVA-kra ruházták át. Ennek elvileg infrastruktúra-fejlesztéssel, nagyobb mértékű anyagi támogatással és megnövekedett autonómiával kellene járnia, de még a modellváltás hivatalos oldalán is kiemelik, hogy az egyetemi döntéshozó szerv, azaz a szenátus jogköre megváltozhat.

Az Európai Bizottság is ettől tartott. 2022 decemberében a Bizottság javaslatára az Európai Tanács teljesen megszüntette az addigra modellváltott egyetemek Európai Unió által finanszírozott tanulmányi ösztöndíjakhoz való hozzáférést. A döntésre hivatalosan az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében volt szükség. Az indoklás egyik eleme az Euractiv cikke szerint az volt, hogy a Fideszhez köthető alapítványok egyre egyértelműbben politizálják át az egyetemek légkörét és ültetnek akadémiai döntéshozói székbe politikusokat. A Liszt Intézet konferenciáján Ballester azonban azt hangsúlyozta, hogy az EU politizálja át ideológiai alapú döntésekkel az Erasmus+ programok elérhetőségét és diszkriminálja a magyar hallgatókat.

A cserediákprogramok leállítását nem hagyta szó nélkül a magyar kormányzat, ezért tavaly novemberben két kérdést szegeztek az Európai Tanácsnak a tiltás tisztázására. A brüsszeli döntés aktuális fázisára és a „vesztegetés” befejezésének konkrét időpontjára volt kíváncsi a magyar döntéshozás – olvasható az Európai Parlament oldalán közzétett levélben. Erre azóta sem érkezett válasz, amit a tegnapi konferencián a Rodrigo Ballester erősen neheztelt is.

Azóta megtörni látszik a jég a magyar kormány részéről, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a modellváltott egyetemek kuratóriumainak és felügyelőbizottságainak megreformálására nyújtott be módosító javaslatot októberben – írtuk meg korábban. Ez a lépés egybecseng az Európai Tanács büntetésére adható reakcióval: politikából érkező köztisztviselők nem vehetnek részt az egyetemek irányításában. Ezen felül az egyetemek élére választott vezetőknek az Integritás Hatóság által végzett átvilágítási folyamatokon kell átesniük hivatalba lépésük előtt. A konferencián egy neve elhallgatását kérő személy szerint ez a kérdés még csak nem is az illetékes európai biztosnál fog eldőlni, hanem egyenesen Ursula von der Leyennél, a Bizottság elnökénél. Hozzátette, hogy ez az EU Magyarországgal szembeni politikájában egyfajta büntetéseként értékelhető, a magyar hallgatók és tanárok pedig semmiben sem szenvednek hiányt az Unió nélkül.

Más forrásból úgy tudjuk, hogy amennyiben a korábban már Brüsszelben köröztetett változatot fogadta el a magyar parlament, az nem lesz elég a blokkolás feloldásához. Jelenleg az Európai Bizottság arra vár, hogy a jogszabályt a kormány elküldje Brüsszelbe, innen számítva 30 napon belül kell értékelni az előrehaladást. A Bizottság javaslata alapján a tagállamok döntenek majd a tiltás feloldásáról.

Hova mennek és hova nem mennek a magyar hallgatók?

A konferencián sokat emlegetett Pannónia Ösztöndíj Programmal gyakorlatilag a világon bárhova mehetnek a hallgatók. A magyar kormány kezdeményezése 10 milliárd forintból működik és 2-60 napos külföldi tanulmányi utakat lehet megpályázni rajta keresztül – erről itt írtunk bővebben. A Debreceni Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője, Jánosy Orsolya azonban kiemelte, hogy az új program nem egyszerűsíti le az egyetem jogalkotási és nemzetközi kapcsolatépítési folyamatait.

A BME küzdelme az életben maradásért célhoz érni látszik, nyáron új rektort is választott az intézmény: Charaf Hassant. Legújabb értesülések szerint az egyetem egy hibrid modellváltást képzel el, amelyben a MOL is részesedést kapna – erről ebben a cikkben írtunk részletesen. A konferencián az egyetem tudományos fejlesztésein kívül lényegi információ nem hangzott el a fenntartóval vagy az Erasmus+ programmal kapcsolatban. Ehhez hasonlóan a Miskolci Egyetem Innováció Menedzsment vezetője, István Zsolt is saját fejlesztésű projektekről beszélt, annyi viszont kiderült a prezentációból, hogy az EU felé benyújtott 24 Horizon Europe projektből eddig kettőt támogattak.

Ballester miniszteri biztos pesszimista volt az EU lépéseivel kapcsolatban, szerinte ugyanis a magyar oktatási intézmények úgyis megoldják valahogy a hallgatók csereprogramját, az Európai Unió reputációja viszont nagyot zuhant. A Tanács tiltásának indokát egy kérdéssel kommentálta:

Technikailag lehetséges lenne egyáltalán, hogy az egyetemek ellopják a támogatásokat a diákoktól?

Hozzáfűzte, hogy a magyar hallgatók és oktatók sem számoltak be soha olyasmiről, hogy megfenyegették volna őket vezetői szintről. Másrészt pedig, továbbra is lehetségesnek tartja a modellváltott egyetemek hallgatóinak Erasmus+ és Horizon Europe részvételét, ugyanis a Tanács részéről kiadott hivatalos szöveg nem tartalmazza a programok neveit. Ennek gyakorlati megvalósítására nem tért ki.

A rendezvény célja egyébként az volt, hogy a nemzetközi közönség, elsősorban a  kutatási, fejlesztési és innovációs szektor és az egyetemek képviselői körében felhívják a figyelmet “a magyar egyetemek előtt álló kihívásokra és a korlátok ellenére fennálló együttműködési lehetőségekre.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!