Az új amerikai elnök új külpolitikai manőverei késztették arra António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy egy rendkívüli uniós csúcstalálkozót hívjon össze március 6-ára Brüsszelbe. Az elmúlt hetekben még volt két magas szintű találkozó Párizsban és egy Londonban, amelyeken nemcsak EU-tagországok vettek részt, hanem – nem függetlenül Donald Trump lépéseitől – Norvégia, Izland, Kanada, Törökország és Nagy-Britannia is csatlakozott. A brüsszeli csúcstalálkozónak két napirendi témája van: Ukrajna és az európai védelem.
A két téma nem szükségképpen új, de a körülmények egy hónap alatt annyira megváltoztak, hogy úgy tűnik, két év telt el
– fogalmazott egy uniós tisztviselő. Ezzel együtt az uniós álláspontban nincs változás Ukrajna kapcsán, továbbra is teljes körű támogatásáról biztosítja a megtámadott országot az Unió. Ez tükröződik az elfogadni tervezett zárkövetkeztetésekben is, amely az EUrologus birtokába jutott.
A háború kezdete óta az Európai Unió és tagállamai partnereikkel és szövetségeseikkel együtt hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós béke révén véget vessünk annak
– áll a dokumentum legfrissebb tervezetében. Azt ugyanakkor mindenki elismeri, hogy a körülmények nehezebbek lettek. Az amerikai támogatások felfüggesztése ellenére az EU ebben a évben több mint 30 milliárd eurós támogatást irányzott el Ukrajna számára és forrásunk szerint a tagállamok többsége részéről erős a jelzés, hogy ezt növelni kell.
Ugyanakkor erről mégsem fog most döntés születni, nagy valószínűséggel azért, mert Orbán Viktor előre közölte: legszívesebben semmilyen dokumentumot nem fogadna el, de egy ilyenhez biztosan nem fog hozzájárulni. Holott arról szóltak a hírek, hogy az EU 20-40 milliárd eurós katonai támogatást vállal. Ez most lekerült a napirendről, de minden bizonnyal csak átmenetileg.
Nem volt erre reakció, nem időszerű
– ezt sikerült megtudnunk tanácsi körökből a magyar miniszterelnök azon felvetésével kapcsolatban, hogy az EU kezdeményezzen közvetlen tárgyalások Moszkvával. Annyi kiderül a zárókövetkeztetés tervezetéből, hogy az igazságos és fenntartható békével kapcsolatban a következők az európai feltételek:
- Ukrajnáról nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajna nélkül;
- Európa részvétele nélkül nem létezhetnek olyan tárgyalások, amelyek hatással vannak az európai biztonságra. Ukrajna, Európa és a globális biztonság összefonódik;
- a tűzszünet csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat részeként valósulhat meg;
- minden ilyen megállapodást szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük Ukrajna számára, amelyek hozzájárulnak a jövőbeni orosz agresszió elrettentéséhez;
- a békének tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
Egy másik forrásunk arról beszélt, hogy a tagállamok közötti tárgyaláson érezhetően megnőtt a súlya Európa védelmének – összefüggésben természetesen azzal, hogy az amerikai jelenlét bizonytalanná vált. Az Európai Bizottság elkészített egy javaslatcsomagot, amely összesen mintegy 800 milliárd eurót szabadítana fel a tagállamok védelmi képességeinek javítása érdekében.
Ezt kedden mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a tagállamok pedig már tanulmányozzák a dokumentumot. Az állam- és kormányfők várhatóan jóváhagyják a követendő fejlesztési irányokat, amelyeket így foglalnak majd össze: “az ukrajnai háború tanulságait figyelembe véve, az Európai Védelmi Ügynökség keretében már elvégzett munkával összhangban és a NATO-val teljes összhangban a következő kiemelt uniós szintű cselekvési területeket határozza meg a képességek területén: lég- és rakétavédelem; tüzérségi rendszerek, beleértve a mélységi csapásmérő képességeket; rakéták és lőszerek; drónok és drónellenes rendszerek; stratégiai elősegítők, beleértve az űr- és a kritikus infrastruktúra védelmét; katonai mobilitás; kiber; mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés”.
Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott, hogy Európa a világ egyik legnagyobb gazdasága, van elegendő pénzügyi lehetősége sokkal többet tenni saját védelmi kapacitásának növelése érdekében. A tagállamok elé terjesztett csomag olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek közül lehet választani, vagy ezeket kombinálni. A legfőbb szempont, hogy a fejlesztések és beruházások összehangoltak legyenek. Van egy technikai “könnyítés” is: a javaslatok az uniós alapszerződés 122. cikkén alapulnak, amely rendkívüli vészhelyzeti intézkedésekhez nyújt jogi alapot. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kezében van a döntés, az Európai Parlamentet csak tájékoztatni kell. A szavazáshoz sem kell egyhangúság, egyszerű vagy minősített többséggel fogadhatják el.
Az előkészítés során többször felmerült, hogy mi a teendő, ha Orbán Viktor blokkolná a szöveget. Az egyik forrás az EUrologusnak azt mondta, hogy a védelem megerősítése kapcsán ez szembemenne Orbán korábbi nyilatkozataival, vagyis nem tűnik logikusnak. Egy másik tisztviselő pedig diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a Tanács elnökének, António Costának az a dolga, hogy megteremtse az egységet, ha lehetséges.
A világ nagyon gyorsan változik és ami egy hete nem volt lehetséges, az mostanra már azzá vált
– utalt egy másik forrás arra, hogy az EU-nak is alkalmazkodnia kell és nincs sok ideje a döntések meghozatalára. Úgy fogalmazott, hogy a március 6-i uniós csúcstalálkozó arra lesz jó, hogy a vezetők véleményt cseréljenek az új elképzelésekről, majd a második, rendes csúcstalálkozó, március 20-21-én szólhat a döntésekről a konkrét jogszabályokkal kapcsolatban.
Bár volt némi bizonytalanság, az EUrologusnak hivatalos forrásból megerősítették, hogy Volodimir Zelenszkij személyesen jön Brüsszelbe a csúcstalálkozóra.
Az európai szövetség szélesítését jelzi, hogy a rendkívüli csúcstalálkozót követő napon, pénteken Costa, Von der Leyen és Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közösen tájékoztatják a fejleményekről a brit, az izlandi, a norvég és a török kormányt.
A kiélezett világpolitikai helyzetre reagált az Európai Néppárt is. A legnagyobb európai pártszövetség nyilatkozatában Ukrajna további támogatása és az európai védelem megerősítése mellett szólaltak fel, majd kijelentették:
Nem engedhetjük meg, hogy Putyin barátai blokkoljanak bennünket. Nekik nincs helyük a kialakulóban lévő biztonsági architektúránkban, és országaik azt kockáztatják, hogy Putyin és Európa közé szorulnak.
