Szijjártó Péter az Országgyűlés általános vitáján felszólalva bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot.

Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában

– közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, hogy szerinte “nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette”. Indokolásul felhozta, hogy a gázai népirtás miatt az ICC elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen. Ezt a döntést látványosan semmibe vette a magyar kormány, amikor nemrégiben több napon keresztül vendégül látta Budapesten az izraeli vezetőt – a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést is ekkor jelentette be Orbán Viktor.

Az EU támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Római statútumban lefektetett elveket. Az EU tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét és pártatlanságát, és határozottan elkötelezettek vagyunk a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás és a büntetlenség elleni küzdelem mellett

– szögezte le az Európai Bizottság álláspontját Anouar El Anouni szóvivő, a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján. Arra is utalt, hogy a magyar lépésnek lehetnek uniós következményei. Így fogalmazott:

Az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének (3) bekezdése értelmében Magyarország köteles a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében aktívan és fenntartások nélkül támogatni az Unió külső biztonságpolitikáját, és eleget tenni az Unió e téren hozott intézkedéseinek.

Ha az uniós jog megsértésének lehetősége felmerül, akkor az Európai Bizottságnak – mint az alapszerződés őrének – kötelessége lépéseket tenni, vagyis kötelezettségszegési eljárás indítani. Egy hasonló ügyben jelenleg is a Bíróság előtt áll Magyarország: az ENSZ Kábítószer-bizottságának egyik ülésszakán a Kábítószer Egyezmény módosításáról szóló szavazás alkalmával Magyarország a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok átminősítése tekintetében az ezzel kapcsolatos uniós állásponttal ellentétesen szavazott, annak ellenére, hogy az EU-s álláspont képviselete minden kormány számára kötelező. Ebben az ügyben a Bíróság főtanácsnoka már ismertette az álláspontját, szerinte ki kell mondani, hogy Magyarország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, valamint megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét. Vagyis éppen azzal érvelt a főtanácsnok, mint amire az Európai Bizottság is hivatkozik az ICC esetében.