Egyes hírek szerint Várhelyi Olivér akadályozza, hogy az Európai Bizottság elfogadja az orosz energiától való függetlenedés tervét kedden, a brüsszeli testület azonban már meg is hirdette az erről a döntésről szóló sajtótájékoztatót.
Európa orosz energiáról történő leválása azóta téma, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az uniós állam- és kormányfők a háború kitörése után nem sokkal, 2022 márciusában kétszer is csúcstalálkozót tartottak, mindkettőn megerősítették ezt a szándékukat.
Megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket
– áll a március 11-én elfogadott versailles-i nyilatkozatban. Két hét múlva pedig ezt fektették írásba, valamennyi tagállami vezető egyetértésével:
az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét, a versailles-i nyilatkozatban foglaltak szerint.
Nem sokkal később, a fentiekre hivatkozással terjesztette elő az Európai Bizottság a RePowerEU nevű tervet, amelynek célja, hogy
Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól.
Ez az előbbi dátum következne el 2027 végéig, erre tekintettel, a tagállamok által szintén tudomásul vett bizottsági munkatervnek megfelelően, az Európai Bizottság illetékes biztosa egy menetrendet készített el és terjeszt a testületi tagok elé elfogadásra.
Kedden a testület megvitatja az orosz energiaimport megszüntetését célzó ütemtervet. Jørgensen biztos délután 15:30-kor fogja bemutatni ezt a Parlament strasbourgi sajtótermében
– jelentette be hétfőn délben Stefan de Keersmaecker szóvivő. Sőt, később az is kiderült, hogy a sajtótájékoztató utánra egy technikai tájékoztatót szervez az Európai Bizottság az újságíróknak, ez amolyan háttérbeszélgetés, ami egy-egy döntés összefüggéseit mutatják be a jobb megértés kedvéért.
Mindezt azért részletezzük ilyen mélységben, mert a Politico szerint korántsem biztos, hogy ezt a menetrendet elfogadja a Bizottság, ugyanis három névtelenséget kérő tisztviselőtől származó információik szerint a magyar uniós biztos arra készül, hogy megakasztja a terv jóváhagyását. Valamennyi kollégiumi döntés valamennyi biztos egyetértése mellett történhet, ha valakinek kifogása van, akkor azt meg kell vitatni. A hírek szerint Várhelyi a testületi ülés napirendjével szembeni fenntartását hangoztatta. A Politico emlékeztetett arra, hogy a biztosok magatartási kódexe előírja számukra, hogy teljesen függetlenek legyenek, és ne kérjenek és ne fogadjanak el utasításokat semmilyen kormánytól vagy más intézménytől, szervtől, hivataltól vagy szervezettől.
A brüsszeli lap azt is felhozza,
nem világos, hogy a magyar biztos egészségügyi és állatjóléti portfóliójának mi köze van az energiaszektorhoz.
A terv várhatóan egy sor javaslatot tartalmaz majd, amelyek lehetővé teszik az energiacégek számára, hogy lezárják üzleti kapcsolataikat Moszkvával. Magyarország esetében ez komplikált lehet, ugyanis 2021-ben az ország 15 éves szerződést kötött Oroszországgal, amelyet tavaly egy kiegészítő kereskedelmi szerződéssel toldottak meg. Ennek felmondása azonban komoly kötbért jelenthet Magyarország számára. Áthidaló megoldás lehetne az orosz gáz szankcionálására, ezt azonban a magyar kormány – ahogy Szijjártó Péter többször is kijelentette – megvétózná.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
