Csakhogy gyakran előfordult, a gyengécske borok nem nagyon bírták ki a tengeri utat. Az eszes hollandoknak elég hamar beugrott, hogy lepárlókat létesítsenek a kikötő környékén. A brandewijn, azaz az égett bor aztán már hajókázhatott nyugodtan. Virágzott is szépen az üzlet, mígnem bekövetkezett az éppen esedékes francia-angol acsarkodás, és a szigetországbeliek szépen blokád alá vették a kikötőt. A charente-iek nyakán meg ott maradt pár esztendőre egy nagy rakomány égett bor.

Történészek tudják, hogy éppen akkoriban melyik ország hadai győzedelmeskedtek az évszázadokon át sportszerűen űzött háborúskodás során, de ami biztos, az az utókor nyereménye. Kiderült ugyanis a két-három éves elfekvő készletről, hogy ugyancsak finom párlattá érett. Vagyis megszületett a konyak. Pontosabban, a cognac, ami a régió kereskedelmi központjáról, Cognac városról kapta a nevét. A hozzá tartozó – védett – termőterületen a szőlő 95 százalékából borpárlat lesz. Az ital 300 éve a szigorú szabályok szerint készül. A cognac a 20. század eleje óta eredetvédett, a gyártást 1936-ban helyezték állami felügyelet alá.

Égetett bor.

Cognac-nak tehát csak az a borpárlat nevezhető, amelyet legalább 90 százalékban a fenti terület hat régiójában: Grande és Petit Champagne-ban (nem tévesztendő össze a pezsgős vidékkel), Borderies-ben, Fins Bois-ban, Bon Bois-ban és Bois Ordinaire-ban termett, háromféle fehér szőlőből készített borból párolnak le. De a maradék 10 százaléknak is a védett területen belül honos valamely fajtából kell kikerülnie.

A bort kisüsti eljárással, az eredeti formájú, hagyományos rézüstökben kétszer kell lepárolni. A párlatokat minimum 2 évig a csakis Limoges városában ácsolt tölgyfahordókban érlelik. Az érlelést – a whiskyhez és a rumhoz hasonlóan –úgynevezett keverőmesterek felügyelik, ők forgatják vagy házasítják, és palackozás előtt az általános 40 térfogatszázalék alkoholtartalomra hígítják az italt. Többnyire. Mert léteznek keveretlen konyakok is a single malt analógiájára.

Ha vagyunk olyan szerencsések, hogy a Mikulás puttonyában vagy a karácsonyfa alatt egy palack konyakot találunk, akkor családi feltevéspályázatot indíthatunk a címkén feltüntetett csillagok és betűk megfejtésére. A nyertes jutalma az első pohár, úgyhogy segítünk:

- V.S. – Very Special és/vagy 3 csillag: legalább ama bizonyos két évig érlelték tölgyfahordóban

- V.S.O.P  –  Very Superior Old Pale; V.O. – Very Old: ezt a kettőt legalább négy évig érlelték.

- X.O. – Extra Old, vagyis a csúcs, mert ennek hattól tíz évig kötelező a hordóban tartózkodnia.

Gyanítjuk, hogy a cognac nőnemű. Ugyanis nem a valódi korát vallja be a címkéken. A jelölés csak a keverékben levő legfiatalabb komponensre vonatkozik, így a palackban a „bevallottnál” idősebb párlat lehet. Még tartozunk egy vallomással: ezek a standard cognac-konyak jelölések, tekintettel arra, hogy a jogosultsággal bíró területről kb. 300 kereskedőház és 600 pincészet produktumai kerülnek ki. S bizony vannak olyan prémium kategóriás italok, amelyek 1200(!) alapkonyak keverékéből születnek, s akadhat  köztük 100 esztendős komponens is. Persze igencsak tehetős nagyszakállúnak vagy Jézuskának kell lennie annak, amelyik ilyes holmival lep meg, hiszen ezekből egy-egy palack jó magyar forintokban megüti az egymilliót.

Forrás: vendon.hu