Kinek, kinek kedvenc helyszíne és sportja szerint leginkább adódik a  legközelebbi hüttében, kolibában, kávézóban, sarki kocsmában a megbízható Becherovka, Fernet Blanca, Jager, Starý Myslivecka és egyéb népszerűségek.

De vajon hányan találkoztak már a világ legerősebb teájával? A sarkvidékre nem kell érte menni, de még a nagy havazás miatt éppen most bezárt Lappföldre sem, elég átruccanni a szomszédos Szlovákiába. A Tátrai Tea azaz a Tatranský Čaj féldecis pohárban érkezik, szerencsés esetben egy  csinos csaposnő közvetítésével. A Tatranský Čaj megjelenésének köszönhetően a „becsajozás” is mindjárt új értelmet nyer… A lendületesen lehúzott feles nyomán aztán a meglepett vendég se köpni - se nyelni nem tud. Szeme könnybe lábad, a levegő is belészorul. Ilyenkor nem árt, ha van a keze ügyében legalább egy pofa tizenhatos Budějovický Budvar sör. Így sikerülhet a torkában lángoló tüzet eloltani. Ez a tea ugyanis 72 százalékos alkoholtartalmú ital. Rendesen, a portoricoi rumhoz hasonlóan, tényleg teával esetleg forró vízzel hígítva szokták inni.

Az ital eredete még azokra a  szép tátrai időkre datálodik, amikor zimankós teleken a kolibába megérkezők a különféle hegyi gyógynövényekből főzött teát nemes egyszerűséggel tömény szesszel öntötték nyakon. A hagyomány felelevenítése és palackozott újragondolása 2002-ben esett meg, még hozzá a Pató Pál szülőfalujaként elhíresült Szőgyén (Svodín) szeszfőzdéjében. Az első változat még csak 52 százalékos alkoholtartalommal készült. Később soroltak mellé a karcsú palackokban a 62,72, sőt – mazochistáknak – a 82 százalékos változatok. Igaz, alulról meg jöttek a 32-42 százalékos szelíd teák. Az egyedi, gyümölcstea ízű ital, alkoholból, cukorból, gyógynövény- és teakivonatokból valamint gyümölcspárlatokból áll. A recept természetesen szupertitkos. Határainkon innen és túl persze vannak egyáltalán nem titkosított nagyágyúk is.

Romániában a mindenkori kedvenc a cujka, ami ugyan a pálinka román neve, de általában csak a szilvapálinkát értik alatta. Hasonlóképpen gondolnak a csehek a sligovicával, az oroszok a tuicaval vagy déli szomszédaink a slivovicával. Szóval, a cujkát ez idő tájt melegen kortyolgatják, mézzel vagy cukorral forralva, s a nagyobb hatás kedvéért némi őrölt fekete borssal turbózva.

Az osztrák hüttékben pedig,ha arra érdemesnek tartanak minket, megajánlják a Niederschlagot. Szó szerinti fordításban:leütés. Megtapasztalt hatásában: olyan, mintha egy gumibottal ütöttek volna le. A kocsmáros előre bekever, felfőz és melegen tart 10 dupla feketét fél liter száraz vermuttal, fél liter konyakkal és némi cukorral, hogy aztán forró, kis adagokban vigye be a vendégeknek az ütéseket.

Mi ehhez képest a bécsiek téli kedvence, a Schwarzer Gespritzt? Csak rummal vagy konyakkal kevert kávé,amit régen a pesti kávéházakban szinte szóra sem méltattak, egyszerűen bélelt feketének hívták. A Margoliman is a kedélyes sógorok találmánya. A neszkávé előtti időkben fél evőkanál finomra őrölt kávéval alapozták. Ma már jöhet az instant, amit evőkanál cukorral, stampedli konyakkal vagy rummal együtt forralnak fel,és habosra keverve mérnek ki.

Ha nem akarjuk cifrázni, akkor forduljunk bizalommal a jó öreg lélekmelegítőkhöz. S kínáljuk meg magunkat fűszeres forralt borral, boros teával, rumos forró csokoládéval (kakaóval) vagy őrölt szerecsendióval megszórt mézes, rumos, meleg tejjel.

Kovács Gábor – Gyimesi Zsuzsa