Alapállásból persze számíthatunk a tiltakozásukra, ha felemlegetjük a salátát, miszerint „nyúlkaja” nem kell. A helyzet nem reménytelen, meglehet, idáig csak szegényes, fantáziátlanul elkészített salátához volt szerencsétlenségük. A következő kipipálandó téveszméjük, hogy a saláta azonos a savanyúsággal, amit a főételek mellé tálalnak. A harmadik pedig, hogy ez a bizonyos holmi csak az önmagukat állandó fogyókúrával sanyargató celebimitátorok állandó étke.

Párunk, rokonunk, barátunk, ismerősünk, üzletfelünk és a Kis (Micimackó és Nyuszi után szabadon) nézeteinek megváltoztatására plusz harminc fok felett vannak esélyeink, ráadásul mi is jól járunk a „tananyaggal”. A saláta, ha jól és gazdagon készítjük el, önmagában is különálló, változatos és laktató fogás lehet – előétel, főétel, de akár desszert is. Amellett, hogy nagyon egészséges, rendkívül gyorsan elkészíthető, így a legbonyolultabb salátakreációt is legfeljebb fél óra alatt az asztalra varázsolhatjuk.

Aréna 2000

Általában a zöld salátanövények adják meg a saláta alapját, amiből manapság igencsak bőséges a választék. A jégsaláta, a kínai kel, a fodros lollo, a radicchio, a madársaláta, a rukkola, a bébispenót már mind beszerezhető a nagyobb boltokban és a piacokon. Lényegében mindegy, melyiket választjuk alapnak. Viszont nem árt tudni, hogy míg egyes salátanövényeknek elég jellegzetes ízük van – mint a rukkolának avagy borsmustárnak – addig mások – például a  jégsaláta – csak friss ropogós leveleikkel, üde zöld színűkkel dominálnak. Mielőtt először használnánk valamely zöld fajtát, érdemes egy levelet megkóstolni, hogy a saláta további összeállításánál ízben harmonizáló összetevőket választhassunk. A zöldek mellett bármilyen zöldséget adhatunk még a salátához, de alapszabály, hogy lehetőleg mindig a szezonnak megfelelő, friss alapanyagot használjuk. A paradicsom, a paprika, az uborka, a hagyma akkor a legzamatosabb, amikor már szabadföldön terem.

Az igazi salátakedvelők  többnyire megelégszenek dresszing gyanánt egy kevés jó  minőségű olíva olajjal, pár csepp citromlével. Ám ne vessünk követ azokra sem – különösen, ha éppen átnevelés alatt tartjuk őket –, akik ragaszkodnak a tartalmasabb öntetekhez. Ezek izgalmasabbá is tehetik a fogást. Öntetet készen is kaphatunk – nem árt alaposabban tanulmányozni a címkéket az adalékanyagokat illetően –, de  jobb, ha otthon, frissen, megbízható alapanyagokból készítjük el. A legismertebb salátaöntet a vinaigrette, amit könnyen összedobhatunk. Az öntet lelke a kiváló minőségű,lehetőleg extra szűz olívaolaj, de kipróbálhatjuk a dió-, szezám- vagy kukoricaolajat is. Az olajhoz adjunk egynegyed – vagy a ízlés szerint ennél kisebb – arányban ecetet. Az ecet, amit az öntethez használunk, mindig szintén kiváló minőségű legyen, mert ez határozza meg a saláta karakterét. A legjobb a balzsamecet, a vörösborecet vagy a málnaecet – haladók kísérletezhetnek szarvasgomba, pisztácia s egyéb különleges ízesítésűekkel is. De ecet helyett használhatunk frissen préselt citromlevet is. Adjunk a keverékhez kevés mustárt, ízlés szerint hígíthatjuk egy kis joghurttal is. Egy kis mokkáskanál méz pedig meglepően jó ízkontrasztot eredményez. Az öntet legyen homogén, gondosan keverjük el.

Csak joghurtból és mustárból, valamint friss zöldfűszerből – kaporral, bazsalikommal, citromfűvel – egészen egyszerű, de annál kiválóbb öntetet készíthetünk. Ízesíthetjük még fokhagymával, lilahagymával, mentával, metélőhagymával, petrezselyemmel is. A keményebb levelű salátákhoz jobban illenek a krémesebb, gazdagabb öntetek, amíg a lágyabb levelű salátákhoz inkább csak olajos, selymes öntetet adjunk. Készíthetünk házilag is salátaolajat, amit bármikor felhasználhatunk. Egy szép formájú üvegbe tegyünk egy ág friss rozmaringot, mentát, bazsalikomot, pár szem tarkaborsot és fokhagymát, majd öntsük fel olívaolajjal és hagyjuk legalább egy hétig érni. Nemcsak a konyha látványos dísze lesz, de később bármikor kedvünkre locsolhatjuk vele a salátát.

Izgalmasabbá tehetjük a zöld tálat különböző magvakkal. Az apróra vágott pirított dió, mandula, pisztácia, tökmag, napraforgómag egészen ínyenc salátát eredményez. A különböző csírák, a zöld és fekete olívabogyók pedig nemcsak ízletesebbé, hanem látványosabbá tehetik a salátát. Pár gyümölcs is igazán egyedivé teheti a zöldségek sokaságát: alma, körte, avokádó, narancs, sárgadinnye.

Ha úgy érezzük, a csak zöldségekből készült saláta kevés ahhoz, hogy jóllakassunk – jóllakjunk, adjunk hozzá darabokra vágott sajtot, kemény tojást, tonhalat, főtt vagy grillezett baromfihúst, sonkát vagy koktélrákot. A mediterrán salátástálak nem nélkülözik a pirított zsemlekockát sem, ami  természetesen a tálaláskor kerül a salátához, hogy ne ázzon szét. Az arab országokban sokszor kevernek a salátához kuszkuszt vagy bulgurt. Természetesen az olaszok a salátában is kultiválják a pastát, sok különleges, hideg tésztasaláta-receptet vehetünk át tőlük.

A saláta alapanyagait mossuk meg, de soha ne áztassuk hosszabb ideig vízben, mert kioldódnak belőle a vitaminok és az ásványi anyagok. Mindig darabolás előtt öblítsük le, sosem utána. A zöldsalátát kézzel tépkedjük apróbb darabokra, fémmel érintkezve a levelek oxidálódnak és a szélük is gyorsabban megbarnul. A salátát csak tálalás előtt sózzuk meg, mert a só kivonja a zöldségekből a vizet és könnyebben megfonnyad. S használjunk inkább fűszersókat. Mint minden ételnél, a salátánál is fontos az ízléses tálalás. Talán az egyik leghálásabb fogás ebből a szempontból, mert a zöldségek kavalkádja már magában olyan látványt, színorgiát eredményez, ami ránézésre is ínycsiklandóvá, kívánatossá teszi az ételt.

Rukkolasaláta avokádóval és mozzarellagolyókkal

Aréna 2000

2 nagy marék rukkola
1 avokádó kockára vágva
8 koktélparadicsom, félbe vágva
1 nagyobb sárgarépa  lereszelve
1 kaliforniai paprika apró kockára vágva
1 közepes fej lilahagyma felkockázva
8 – 10 mozzarellagolyó
Öntet:
1,5 dl olívaolaj
1 teáskanál dijoni mustár
1 – 2 teáskanál balzsamecet
Só
Frissen őrölt bors

A rukkolát megmossuk, jól lecsepegtetjük, és a sajton kívül minden hozzávalóval jól összekeverjük. Elkészítjük az öntetet: a hozzávalókat alaposan összekeverjük, majd ráöntjük a salátára, és átforgatjuk. A saláta tetejére rádobjuk a mozzarellagolyókat.

Tabbouleh

Ez a saláta az arab konyha nagy kedvence, de mára már Európában is nagyon közkedveltté vált. Magában is nagyon finom, de köretként is adhatjuk húsok, halak mellé.

Aréna 2000

fél csésze bulgur
2 csésze víz
2 – 3 csokor petrezselyem apróra vágva
negyed csésze apróra vágott menta
1  teáskanál só
1 csokor újhagyma vagy lilahagyma apróra vágva
4 – 5 koktélparadicsom
2 csésze apró kockára vágott kígyóuborka
1 teáskanál só
1 kávéskanál őrölt kömény
fél teáskanál frissen őrölt feketebors
1 citrom leve és reszelt héja
negyed csésze extra szűz olívaolaj

A bulgurt felöntjük a forrásban lévő vízzel, lefedjük és legalább 1 órát állni hagyjuk. Ha megszívta magát vízzel, a felesleges vizet kicsavarjuk belőle. Hozzáadjuk a többi hozzávalót, jól elkeverjük és legalább egy éjszakát állni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek  Ízlés szerint gazdagíthatjuk még olívabogyóval, csicseriborsóval, zöldborsóval vagy fetasajttal.

Bazsalikomos saláta csirkemájjal és márványsajttal

1 fej jégsaláta
8 koktélparadicsom
1 kisebb fej körte apró kockára vágva
5 dkg márványsajt összemorzsolva
1 közepes fej lilahagyma apróra vágva
20 dkg csirkemáj
1 csokor petrezselyem apróra vágva
1 citrom leve
2 gerezd fokhagyma
1,5 dl extra szűz olívaolaj
Só
Bors

A jégsalátát apró darabokra tépjük, a koktélparadicsomokat félbevágjuk. A csirkemájat 6 – 7 perc alatt kevés zsiradékon gyorsan megsütjük. A zöldségeket, a körtét és a zöldfűszert, valamint a sót, borsot jól összekeverjük. Elkészítjük az öntetet: összekeverjük az olívaolajat, a citromlevet és a fokhagymát és ráöntjük a salátára, összeforgatjuk. A tetejére halmozzuk a csirkemájat és rámorzsoljuk a márványsajtot.