Az emberiség évezredekkel ezelőtt feltalálta praktikus edényét: cserépből készült. Az egyiptomiak, a görögök és rómaiak szinte kizárólag cserépedényben főztek és tároltak. Aztán, ahogy lennie kellett, jöttek hozzá, mellé mindenféle főzőalkalmatosságok. Lehetne mondani, hogy helyette is, de ez nem igaz. Legfeljebb az, hogy hol kissé elfeledték, hol éppen divatba hozták. Az 1980-as években például nálunk kifejezetten divatos volt, előbb mint Pataki (a fazekasról elnevezve), aztán mint római tál. Manapság is megtaláljuk a konyhafelszerelési boltokban, és jó okkal feltételezzük, hogy sok háztartásban is, hiszen maximálisan megfelel a legújabb kor magas elvárásainak.

Az alapanyagok kíméletes bánásmódban részesülnek általa, megtartják vitamin- és ásványianyag-tartalmukat a lehető legmagasabb arányban, csekély vagy éppen semennyi zsírt igényelő, ízes, zamatos ételek készülhetnek benne. Bátran mondhatjuk, hogy az ókorban kifejlesztett edény csúcstechnológiás sütő- és főzőeszköz, szinte bármilyen étel elkészíthető benne. Jöhetnek a levesek, egytálételek, sültek, zöldségek, köretek, édességek, de még kenyérsütésre is nagyszerűen használható. A kevésbé zsíros szárnyas- és vadhúsokból is omlós pecsenyék készülnek benne. Bár lehet, hogy némelyek úgy érzik, időigényes és macerás a használata, az alábbi sorok remélhetőleg bebizonyítják, hogy érdemes használni a cserépedényt.

Aréna 2000

Tippek, fortélyok

Először is a cseréptálat minden használat előtt áztassuk legalább fél órára vízbe (ez alatt előkészíthetünk minden belevalót). Minél hosszabb a recept elkészítési ideje, annál tovább áztassuk. (Ha legelőször használjuk, akkor ez legyen inkább másfél óra.) Vigyázzunk arra, hogy a tál teljes egésze ne kerüljön víz alá, 2-3 cm a felső pereméből maradjon szabad, hogy levegőzni tudjon, különben a víz nem tud a pórusokba jutni. A legegyszerűbb, ha a megfordított tetőt teletöltjük hideg vízzel, és ebbe helyezzük bele a tál alsó részét. A cserép megszívja magát vízzel, ennek köszönhetően később a sütőben a hő hatására az edény falán kívül és belül is megindul a gőzképződés, így az alapanyagok nem száradnak ki és a mellé adott fűszerek aromájában párolódnak. Mivel zárt belső térről van szó, az alapanyagok és fűszerek az étel minden részében jól megtartják zamatukat, aromájukat – így a végén igazán ízletes, szaftos, omlósa ételt tálalhatunk fel.

A római tál két oldalán található rés arra szolgál, hogy szabályozza az edényben a nyomást, így a fölösleges gőz el tud távozni. Ha az edényből elpárolgott a nedvesség, akkor automatikusan beindul a sülés fázisa. Ebben a fázisban már nem szabad a tálba semmilyen hideg hozzávalót tenni, mert könnyen megrepedhet – így ezt vagy a sütés első 10 percében tegyük meg, vagy melegítsük elő a később hozzáadásra kerülő alapanyagot. A hideg tálba sem szabad forró zsiradékot önteni – bár a legtöbb esetben a római tálba zsiradék nem is kerül, mivel az ételek saját zsiradékukban, gőzükben sülnek-főnek meg.

A beáztatott tálba helyezzük el a hozzávalókat, és csak utána gyújtsuk be a sütőt, tehát sosem szabad előmelegített, magas hőmérsékletű sütőbe tenni. Sütés közben a hőmérsékletet csak fokozatosan szabad növelni 20-30 fokkal. Cserépedénynél sohase használjuk a légkeveréses funkciót, mivel kiszárítja az edényt. A cserépedényben készült ételeknek az átlagosnál egy kicsit hosszabb az elkészítési idejük, de ez idő alatt a gőzzel telt, zárt térben kiválóan megpuhulnak, és összeérnek az íz- és aromaanyagok.

Ha szeretnénk, hogy az étel teteje szép piros, ropogós legyen, akkor a sütés vége előtt 10-15 perccel vegyük le a tetőt, és úgy süssük tovább az ételt. A cserépből készült edényekhez  ne használjunk fém eszközöket, csak fából készültet. Ha az étel elkészült – ennek idejét az alapanyagok határozzák meg, a legtöbb recept közli is – akkor a sütő ajtaját nyissuk ki, és hagyjuk legalább 20 percig így hűlni a tálat. Ezután semmiképpen se rakjuk hideg felületre, mert a nagy hőmérsékletkülönbség hatására elrepedhet. Tegyük egy összehajtogatott konyharuhára, vagy fából készült vágódeszkára.

A mázatlan cserépedényt sose használjuk sütőlapon vagy nyílt láng felett. A maximális sütési hőmérséklet pedig 200-220 foknál nem lehet magasabb. (Gázsütőnél ez a 4-5-ös fokozat). Tisztítani csak a kihűlt tálat szabad, de csak 60 foknál nem melegebb vízzel. Szemcsés súrolószert semmiképpen se használjunk, mivel eltömíti a cseréptál pórusait. Gyakori használat esetén 3-4 hónaponként, vagy azután mindig, ha nagyon erős aromájú fűszerrel dolgozunk, öntsük tele a tálat háromnegyedig langyos vízzel, és adjunk hozzá egy csészényi ecetet. Tegyük be a sütőbe, és folyamatosan növelve a hőmérsékletet kb. egy órán keresztül hagyjuk bent. Az ecet szagtalanít és egyben fertőtlenít is. A cserépedényt használat és tisztítás után hagyjuk 24 órán át száradni, levegőzni, majd jól szellőző helyen tároljuk. Többszöri használat után a cseréptál elszíneződik, foltos lehet, sötétebb lesz – ne aggódjunk, ez a cserép természetes tulajdonsága.

A legnagyobb különbséget más eljárásokhoz képest leginkább húsok készítésénél érzékelhetjük, amelyek kiválóan megvannak a körettel egy fedél alatt, de más egytálételek esetén is sokkal jobb lesz az eredmény. Kelt tésztát, kenyeret is süthetünk benne. Ha pár fortélyt betartunk, akkor a római tál használatával fantasztikus ízélményekkel ajándékozhatjuk meg családtagjainkat, barátainkat.

Részeges ponty burgonyával

50 dkg pontyfilé
15 dkg paradicsom
10 dkg gomba
3 dkg füstölt szalonna apró kockára vágva
2 gerezd fokhagyma összezúzva
1 dl fehér bor
1 dl tejszín
egy csipet szerecsendió, só, bors

A pontyfilét felszeleteljük, besózzuk és bedörzsöljük a fokhagymával. Az apró kockára vágott szalonnát megpirítjuk egy serpenyőben. A cserépedényt kikenjük egy kevés szalonnazsírral, és szépen belehelyezzük a halszeleteket. A szalonnára rádobjuk a cikkekre vágott gombát. A burgonyát is cikkekre vágjuk és rétegesen ráhelyezzük a halra, majd rásimítjuk a szalonnás-gombás réteget s a cikkekre vágott paradicsomot. A rétegeket a só, a bors és a szerecsendió keverékével fűszerezzük. Az egészet meglocsoljuk fehér borral és tejszínnel, és kb. 40 percig sütjük 160 fokon. Az utolsó percben vegyük le a fedőt, és pirítsuk a tetejét.

Gombás csülök

Aréna 2000

1 kg kicsontozott csülök
1 teáskanál pirospaprika
40 dkg gomba 
2 darab húsos zöldpaprika
2 darab közepes paradicsom
2  közepes fej vöröshagyma, vékony karikákra vágva
4 gerezd fokhagyma
2 ág friss rozmaring
2 evőkanál liszt
1 dl száraz fehér bor
1 kávéskanál frissen őrölt fekete bors
1 kávéskanál só

A római tálat áztassuk fél órára hideg vízbe. Amíg ázik, keverjük össze a lisztet, a sót, a borsot és a pirospaprikát és forgassuk bele az 1 cm vastagra  vágott, kicsontozott csülökszeleteket. A tál aljára rakjuk le a hagymaszeletek felét, majd rétegezzük a csülökszeleteket, aztán újra a hagymát, az apróra vágott fokhagymát, felkarikázott gombát, húst, mindaddig, amíg a hozzávalókból tart. Az utolsó réteg vegyesen a karikára vágott zöldpaprika és paradicsom. Az egészet öntsük nyakon 1 dl száraz fehér borral, a tetejére fektessünk két szál friss rozmaringot. Tegyük a sütőbe, és az első 45 percben 150 fokon, a második 45 percben pedig 200 fokon süssük. Ezután vegyük le a fedőt, és kb. 180 fokos sütőben pirítsuk a tetejét 10 percig.

Olasz olívás-oreganós kenyér

300 ml langyos víz
500 g liszt átszitálva
1 teáskanál cukor
2 teáskanál só
1 teáskanál oregano
3 evőkanál olívaolaj
1 csomag szárított élesztő
3 evőkanál apróra vágott zöld olívabogyó
1 evőkanál paradicsompüré, vagy 8 dkg szárított paradicsom apróra vágva

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk és meleg, huzatmentes helyen kétszeresére kelesztjük (kenyérsütő gép dagasztóprogramja is megfelel). Vajazzuk ki a cserépedényt, és a megkelt tésztát tegyük bele. Fedjük le, tegyük a még hideg sütőbe. Állítsuk be először a sütőt 160 fokra, és hagyjuk, hogy lassan melegedjen – ez idő alatt a tészta még kel. Amikor felmelegedett, akkor emeljük a hőmérsékletet 200 fokra. Ha már fél órája sül a kenyér 200 fokon, akkor vegyük le a fedelét, és további 40 percig süssük így a kenyeret. Körülbelül 10 perccel a sütés vége előtt kenjük meg a kenyér tetejét vízzel, hogy ropogós legyen a héja. Végezzünk tűpróbát, hogy a kenyér belseje átsült-e. Ha igen, vegyük ki a tálat, tegyük egy konyharuhára, és hagyjuk legalább fél órát hűlni, mielőtt kivesszük a kenyeret.