Ha azt mondjuk hungarikum, elsőre legtöbbünknek biztos, hogy a pálinka ugrik be. A magyar gyümölcsből való, magyar főzdéből származó, magyar pálinka. Minden egyéb csupán párlat lehet. Ha pedig pálinka, akkor alapállásból barack. Legalábbis ebből indult ki az MGE, amikor a közelmúltban, egy szép júniusi napon barackpálinkákat választott ki, hogy kétféle megmérettetésnek is alávesse a nagyrabecsült itókákat.

Végel Dániel

A bárki fogyasztó-vevő által hozzáférhető, jellemzően ismert kereskedelmi főzdékből származó pálinkákból közjegyzővel hitelesített mintákat küldtek laboratoriumi tesztelésre, ahol a mérések célja elsősorban a metanol- és etil-karbamát-tartalom kimutatása volt. Ugyanezeket a mintákat érzékszervi tesztnek is alávetették, neves szakemberek közremükődésével. Utóbbi tesztelők természetesen nem ismerhették a kóstolás, értékelés során a laboratóriumi eredményeket.

Az értékelést 20 pontos rendszerben végezték. 15-20 pont a nagyon jó, kiváló kategóriát jelentette. Ide 5 pálinka került be, az élen a Márton és lányai magyar kajszival. A 13-14 pontszámot elért 3 pálinka a megfelelően jó, élvezeti értékkel bíró mezőnyt alkotta, első helyen a Madarasi főzde barackjával. A 10-12 pontra becsült 6 pálinka bizony már több hibával is bírt, de azért senkitől sem tagadnák meg például a fahordós érlelésű Zsindelyes barackot. A 10 pontos, illetve az alatti pálinkák kifejezetten gyengének, fogyasztásra nem ajánlottnak találtattak. Négyen kerültek a szégyenpadra – a Szent István korona barack és társai –, illetve még 2 kakukktojás, az egyik tényleg az volt, lévén ágyas szilva, míg a másik egy bizonyos "Fütyülős".

A tesztről részletesen: itt