Az Eurostat előrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24 százalékról 2030-ra 34 százalékra, míg 2040-re már 40 százalékra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Az egész Európára jellemző demográfiai bomba egyik legsúlyosabb hatása a nyugdíjrendszer működésében mutatkozhat meg a következő évtizedekben. A Generali reprezentatív kutatásából kiderült, hazánkban is egyre többen ismerik már fel a demográfiai helyzetből és a járulékfizetők alacsony számából fakadó veszélyeket.

A megkérdezettek 62 százaléka például biztos abban, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csupán 5 százaléka gondolja, hogy nyugdíjából kellő módon meg tud majd élni. A megkérdezettek 72 százaléka szerint 2010-ben romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete. A válaszadók szerint ahhoz, hogy a majdani nyugdíjasok megfelelő ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat. Mivel egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén kénytelen tovább dolgozni, vagy előtakarékossággal felkészülni a nyugdíjas éveire.

Mindezek ismeretében nem meglepő az sem, hogy a kutatásban résztvevők 53 százaléka már gondolkodott azon, miből fog megélni idős korában. Ők leginkább a házi, vagy a bankszámlán történő megtakarítást részesítik előnyben (30 százalék) annak ellenére, hogy a spórolás ezen formája csekély, illetve semmilyen kamatot nem nyújt számukra. További 28-28 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik életbiztosítást kötöttek, vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárba léptek. A nyugdíj melletti munkát, illetve és az ingatlanbefektetést viszonylag kevés válaszadó tartotta kivitelezhető megoldásnak az időskori pénzügyi függetlenség eléréséhez.

A kutatásból kiderült az is, hogy az emberek kezdik megérteni, az előrelátás és a tudatos pénzügyi gazdálkodás nélkül nehezen tervezhetőek és finanszírozhatóak az életük fontosabb állomásai. Ezzel párhuzamosan növekvő pénzügyi tudatosságára enged következtetni az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő befektetések összege és a szerződések száma lassú emelkedésnek indult az elmúlt egy év során.

„Felmérésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy az emberek jelentős része nem bízik már a tisztán állami ellátásban, tudja, hogy saját erejéből is gondoskodnia kellene időskori anyagi függetlenségéről. A nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy igyekezzünk olyan szolgáltatásokat kidolgozni, amelyek közül a nehéz anyagi helyzetben élők is megtalálhatják azt a megoldást, amivel el tudják indítani nyugdíjcélú megtakarításukat” – fejtette ki Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója.

A kutatás a lehetséges nyugdíjcélú megtakarítások ismertségét is vizsgálta, ami szintén érdekes eredményeket mutatott. A megtakarítási formák közül messze kiemelkedett az említések során az önkéntes nyugdíjpénztár (55 százalék) és a nyugdíjcélú életbiztosítás (36 százalék), de minden negyedik megkérdezett az egyszerű bankbetétet is felsorolta, mint lehetséges megtakarítási formát. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 60 százaléka havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tud félretenni erre a célra, 24 százalékuk 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forint feletti összeget pedig mindössze 16 százalékuk képes megtakaírtani. 

„Minél korábban kezd el valaki félretenni a nyugdíjas éveire, annál kisebb havi terhet jelent számára a takarékoskodás. Pályakezdőként havi 5-10 ezer forint közötti összeggel is megalapozhatjuk a nyugodt időskort, de emellett a Generalinál minden élethelyzetre tudunk megoldást kínálni. Ezzel együtt arra törekszünk, hogy minél előbb tudatosuljon a fiatalokban is, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni.” – tette hozzá Paál Zoltán.