szerző:
hvg.hu

Annak ellenére, hogy megszületett a GMO-élelmiszerek termesztését tiltó kormányzati döntés, és ismét megerősítették a magyarországi moratórium fenntartását 2009 márciusában, a hazai termékek nincsenek biztonságban. Az EU-ban félő, hogy megrendült a bizalom a hazánk számára előnyt jelentő „tiszta” termékek megbízhatóságát illetően, miközben egy esetleges hazai vetőmagpiaci átrendeződés is csak a szinte biztosan szennyezett, fekete vetőmag-szállítmányoknak kedvezne.

Jóval a vetés után, betakarítás előtt, hetente többször is hallani olyan esetről, amikor egy-egy magyar gazda földjén géntechnológiai úton módosított, elterjedtebb nevén GMO-terményt találnak. Ilyenkor – a kormány nem oly régen született döntése nyomán – a teljes terménymennyiséget meg kell semmisíteni. Jóllehet, ha a vizsgálati eredmények már korábban, netán a vetés előtt megszülettek volna, ma több piaci szereplőnek sokkal kisebb lenne a kára.

A késlekedés két szempontból is érthetetlen: egyfelől a minták már hosszú ideje, hozzávetőleg április óta érkeznek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MGSZH), ennek ellenére még mindig akad olyan tétel, amit nem vizsgáltak be. Másfelől a kormány részéről már tavasszal elhangzott a szándék a GMO-terményekkel kapcsolatos szigorításokról, ám a döntésre és annak bejelentésére csak a vetemény virágzása vagy már esetleges megtermékenyülése után került sor. Vagyis akkor, amikor már tényleg nagy kár érheti a gazdát, ha az éves várható terményét meg kell semmisíteni. (A bírságról már nem is beszélve.)

Pedig a kényszerű tárcsázás nem tűr halasztást. Legutóbb múlt pénteken érkezett hír génmódosított termény megsemmisítéséről: Somogyban húsz termelő mintegy 350 hektáros területén találtak GMO-szennyezett kukoricát. Az ilyen estekben azonban a tényleges vetésterületnél mindig nagyobb a veszteség; a somogyi területen például a 400 méteres védősávok (együttélési termesztési határ) miatt több lesz a ténylegesen kitárcsázandó növényi kultúra.

GMO kukorica megsemmisítése. A tárcsa még a környező területnek sem kegyelmez
©

Célkeresztben a Pioneer és a Monsanto

A közelmúltban kirobbant GMO-botrányban két amerikai, vetőmag-forgalmazó cég nevét említik: a hatóságok a Pioneer Hi-Bred Zrt. és a Monsanto Kereskedelmi Kft. cég termékeiben – kukorica magjai között – találtak genetikailag módosítottakat. Mint ismert, mindkét piaci szereplő nemzetközi nagyvállalat, amelyek rendkívül fontos szerepet játszanak a hazai forgalmazásban, termelésben és legfőképpen a vetőmagexportban. Tevékenységük ugyanis nem csupán a magyarországi ellátásban merül ki; a Pioneer például a megtermelt 1,5 millió zsák vetőmagból csupán mintegy 300 ezret értékesít itthon, a többit külföldön, védzárjeggyel, ami a magyar termék GMO-mentességét jelzi.

A vetőmagszakma ismeri és tudomásul veszi az agrárkormányzat azon törekvését, amely hosszú távon fenn kívánja tartani hazánk GMO-mentes státuszát – jelentette ki a hvg.hu-nak Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója. A cégek ezért szigorú minőségbiztosítási rendszerekkel dolgoznak, kiemelten odafigyelnek arra, hogy GMO-tartalmú vetőmagtétel ne kerüljön Magyarországra még véletlenszerűen se.

Ugyanakkor Ruthner arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a két cég által forgalmazott vetőmagok esetében a vizsgálati eredmények szinte a hibahatáron mozogtak (a kimutatott szennyezés mértéke egy ezrelék alatti volt, de inkább alacsonyabb), ilyenkor is a legsúlyosabb kategóriába sorolják a szállítmányt. A mostani GMO-botrány során a gazdákat ért károkat, miután mintegy ötezer hektáron kellett a GMO-s növényeket elpusztítani, állítólag a kormányzat kompenzálja majd. Emellett a két nagy nemzetközi cég is felvette a termelőkkel a kapcsolatot, hogy segítsenek a kár enyhítésében – tudtuk meg az ügyvezető igazgatótól.

©

Tette mindezt a Pioneer és a Monsanto annak ellenére, hogy mindketten úgy vélik, nem volt szennyezett a termékük. A kérdéses tételekre vonatkozóan rendelkeznek független nemzetközileg akkreditált laboratóriumban végzett negatív vizsgálati eredménnyel. A Monsanto az ügy kipattanásakor azonnal jelezte is: indokolatlannak tartja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kukoricatáblák megsemmisítésére vonatkozó döntését és jogorvoslatot kér az ügyben.

A hazai mezőgazdasági szereplők körében köztudott, hogy a vetőmagpiaci ellátás jelentősebb hányadát a Pioneer és a Monsanto biztosítja. Ám terményeiket, éppen a zárjeggyel biztosított megbízható minőség miatt, minimum kétszer olyan drágán adják, mint amennyiért egy zsák a határ menti feketekereskedelemben kapható. Szakértő informátorunk szerint szinte biztos, hogy az amúgy több, főleg kelet-magyarországi gazdálkodó által Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából behozott szállítmányból kerülhettek a vetőmagok közé szennyezett szemek, amelyekből esetleg GMO-növény fejlődött ki. Az már más kérdés, hogy a „hibás” magok véletlenül vagy szándékosan kerültek a tiszta állományba...

Összeesküvés-elmélet vagy piaci átrendeződés?

A kialakult helyzet megítélői között többen vannak olyanok, akik a kormányzat multiellenes politikáját sejtik a GMO-s botrány meglehetősen precíz időzítése és kezelése mögött. Mindehhez ugyanakkor azt is érdemes hozzátenni, hogy amennyiben tényleg erről van szó, és az akció következtében meggyengülne a Pioneer és a Monsanto pozíciója, nem tudni, ki léphetne a helyükbe. A piaci űr kialakulására válaszként pedig szinte biztos, hogy az eddigieknél jóval többen fordulnának a megbízhatatlanabb minőségű, ám olcsóbb külföldi vetőmagok felé. Jelentősen rontva ezzel a magyar élelmiszerek megbízhatóságát.

Persze a hazai mezőgazdaság hírnevének már a mostani botrány sem tesz jót, amin csak kisebb mértékben tud enyhíteni az egy hete meghirdetett kormányzati szigor. Ruthner rámutatott arra is: eddig hazánkat GMO-mentesként tartották számon, és ez a magyar vetőmagexportnál rendkívül fontos státusz. Ezen alapul a szintén GMO-mentes országokba irányuló exportunk is, így Franciaországba, Németországba és a többi európai államba azért tudunk vetőmagot szállítani, mert mi is megfelelünk ezeknek a kritériumoknak. Éppen ezért nem érdeke a két amerikai cégnek sem, hogy GMO-szennyezett vetőmag kerüljön a szállítmányaikba, mert e vállalatok Magyarországon is jelentős mennyiségben állítanak elő vetőmagokat, nemcsak forgalmazzák azokat. Így például a Pioneer Szarvason működteti a világ egyik jelentős vetőmagüzemét – jegyezte meg Ruthner.

©

Az ügyvezető igazgató érzékeltetni is próbálta, hogy milyen jelentősége van a hazai vetőmagtermesztésnek és forgalmazásnak: 120 milliárd forint az exportunk e területen, és 70 milliárd az itthoni felhasználás. A kukorica ágazatban a vetőmag-előállítás 100-120 milliárd forintot tesz ki, ebből a két amerikai cég több mint a felét mondhatja a magáénak. A cégek a vetőmag-értékesítés mellett hazánkba hozták a K+F tevékenységük egy figyelemre méltó részét. Általánossá vált, hogy a nálunk, vagy a hasonló klimatikus viszonyokkal rendelkező környező országokban forgalmazott vetőmagokat, hazai nemesítő műhelyekben fejlesztik ki. Magas hozzáadott értékkel rendelkező terméket állítanak elő, hazai munkaerő-ráfordítással.

A hazai gabonapiac elleni támadás azonban csak az első lépés az magyar élelmiszerek „tisztasága” ellen várható, akár nemzetközi hadjáratnak – véli a szakmában jártas informátorunk. Az üzemanyagok másodlagos piacán, valamint a takarmánypiacon sokkal nagyobb lobbilehetőségek vannak – fogalmazott. Hozzátéve: a napi gyakorlat már rég felülírja a jogszabályokat. A sertések gyorsított hizlalása ma már nem képzelhető el kiegészítő takarmánytápok nélkül, amelyek legfontosabb összetevője a főként Brazíliából exportált szója. Ott pedig nincs GMO-tilalom, sőt a szójatermés 65 százaléka GMO-vetőmagból származik. Tehát közvetetten már régóta passzív GMO-fogyasztónak tekinthető a magyar lakosság nagy többsége, például az import lengyel disznóhús következtében.

Lehet-e jól szabályozni?

Szerte a világon, így Magyarországon is erőteljes hitvita alakult ki arról, vajon jó-e a génmanipulált élelmiszer? Az elfogulatlan, racionális hozzáértő vélemények szerint bizonyos esetekben igen hasznos lehet átalakítani egy-egy fontos mezőgazdasági termék génállományát. Leginkább igaz ez az úgynevezett hibrid termékekre, amelyek úgy jönnek létre, hogy a fajtán belüli egyedek kedvező tulajdonságait összegzik és erősítik fel az egyik vagy egy új családtag utódjaiban.

Ezzel szemben a józan ésszel ellentétes például az a módszer, amikor egy vetőmagot úgy alakítanak át, hogy egy szelektív gyomirtó szerrel szemben ellenálló legyen, vagy annak egy veszélyes kártevőjét elpusztítandó, permetezni se kelljen. Elég, ha a rovar megeszi a „szokásos” termést, utódjai vagy akár önmaga belepiusztul. Azt azonban nem lehet tudni, hogy az idegen vegyszer szükségesnél nagyobb mennyisége később milyen hatást vált ki az adott növényben, ami akár súlyos egészségkárosodást okozhat az azt elfogyasztó emberben vagy állatban.

Raskó György agrárközgazdász úgy véli, a kormány túl szigorú a génmódosított kukoricával szemben. A szakember a Klubrádiónak nyilatkozva kifejtette: a magyar kormány szembemegy az ésszerű gazdasági érdekekkel, miután zéró toleranciát hirdetett a génmódosított kukoricával szemben. Emellett a fertőzött területek melletti úgynevezett pufferzónákat túl nagy területre terjesztették ki, ami akár 5 milliárdos kárt is okozhat a kényszerirtások miatt.

A szakember rámutat: sehol a világon nem vállaltak zéró toleranciát, ezt szerinte a magyar kormány is csak belpolitikai megfontolásból tette. A vállalás ugyanis nem tartható be, mivel a szomszéd országokban lehetnek génmódosított növények, amelyek pollenjét a határ mentén átfújhatja a szél hazai termőföldekre is. A kényszerirtással kapcsolatban Raskó úgy tartja, felesleges volt az intézkedés, mivel a kukorica már elvirágzott, ráadásul a génmódosított, hibrid kukorica termése magról nem is tud szaporodni. Így, ha az elszóródna a szántóföldeken, akkor is meddő marad, nem lesz belőle újabb növényi generáció.

A hvg.hu-nak nyilatkozó biológus szerint a tényleges veszélyt az ezen hibridektől elszóródó pollen okozhatja. Ám, ha a szabályokat továbbra is szigorúan betartják, a tényleges átporzással jelentkező génátvitel mindvégig bizonyosan a hibahatár alatti lesz. A kényszerű akkreditált vizsgálatokkal azonban tízezrekkel növekedhetnek a vetőmagtermelők költségei, akiket várhatóan arra köteleznek majd, hogy tételeiket bevizsgáltassák a mentesség zálogául.

Greenpeace: etikai kérdésről is szó van

Tömöri Balázs, a Greenpeace szakértője szerint fontos leszögezni, hogy a GMO-növények kérdése részben etikai kérdés is. Nemcsak vallási, világnézeti problémáról van szó, hanem például a vegetáriánusok számára fontos, hogy tudják, mit esznek: vannak olyan GMO-növények, amelyek állati eredetű géneket tartalmaznak.

 

Mindezen túl a GMO-kérdés a takarmányozás miatt is fontos: hiszen nem mindegy, hogy mit esznek azok az állatok, amelyek húsát, tejét, zsírját fogyasztják az emberek. A genetikailag módosított növények esetében éppen az a legnagyobb baj Tömöri szerint, hogy nincsenek részletes, átfogó és alapos vizsgálatok az ilyen „szabadalmak” – módosított növények - hatásmechanizmusáról. A hosszabb távú egészségügyi, biológiai, természeti és környezeti hatásokat szeretné vizsgáltatni a Greenpeace. A szakértő hangsúlyozta: jelenleg az uniós GMO-növények engedélyezési eljárása nem vizsgálja azt, hogy az adott génmódosított növény milyen hatással van a daganatos betegségek, a hormonrendszeri problémák, az allergia kialakulására, a szaporodási képességek megváltozására.

 

Magyarország esetében Tömöri szerint nagyon fontos a GMO-mentesség fenntartása, ezekkel a törekvésekkel egyetért a Greenpeace hazai szervezete. Tömöri felhívta a figyelmet ugyanakkor néhány kevésbé ismert tényre. Így például arra, hogy a génmódosított növények az olajalapú, nagyüzemi méretekben nagyfokú gépesítéssel gazdálkodók számára ugyan kényelmessé teszik a növényvédelmet, de pusztítják a sokféleséget és korántsem igényelnek kevesebb vegyszert, ellentétben azzal, amit kifejlesztőik állítanak. A FAO, a WHO, az UNESCO és a Világbank, valamint 110 kormány munkájából készült óriástanulmány, többek között ezt is cáfolja.

 

A GMO-növényeket általában nagy vegyianyag-gyárak fejlesztik ki. Ezek a saját növényvédő szereikre teszik ellenállóvá a GMO-kat, a gyomnövényeket pedig gyomirtószerük elpusztítja. Ám egy idő után a természet is alkalmazkodik a gyakrabban alkalmazott vegyszerhez: évekkel később az ilyen monokultúrák körül olyan gyomnövények terjednek el, amelyek a természetben nem alakulnának ki, s amelyek ellenállnak a speciális növényvédő szereknek. Ezek aztán egyre nehezebben és csak egyre gyilkosabb szerekkel irthatók ki, ami végeredményben a felhasznált vegyszerek mennyiségét és erősségét is növeli, aminek akár az Argentínában már tapasztalható súlyos egészségügyi és környezeti hatásai lehetnek – tette hozzá Tömöri.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Tech

Géntechnikusok rekonstruálják a kukorica illatvédelmét

Géntechnikusoknak sikerült újra előállítaniuk egyes kukoricafajták elveszett illatkibocsátáson alapuló védekezőrendszerét - közölte a svájci Neuenburg Egyetem és a németországi Max Planck kémiai ökológiai intézet.

hvg.hu Világ

Bizonytalan hatású génmódosított növényeket engedélyeztek

Miközben az Európai Bizottság (EB) kedden bejelentette, hogy a jövőben a tagállamokra bízná a génmódosított növények termesztésének engedélyezését, egyúttal rábólintott négyféle genetikailag módosított termény uniós piacra engedésére.

MTI Tech

Zöldek bírálják a GMO-kukoricát biztonságosnak nyilvánító tanulmányt

A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) alapjaiban hibásnak tartja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) álláspontját, amely az Európában egyedül engedélyezett genetikailag módosított (GM) kukoricát biztonságosnak nyilvánította - közölték a zöld szervezetek.

Premier előtt látni a Mazda első elektromos autóját?

Premier előtt látni a Mazda első elektromos autóját?

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián

Nehezen alszik el a gyereke? Ezek a tippek segíthetnek!

Nehezen alszik el a gyereke? Ezek a tippek segíthetnek!

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Nem halott a dízel – vélekedik a meglepetéssel készülő Mazda

Nem halott a dízel – vélekedik a meglepetéssel készülő Mazda

Karácsony "a budapestiekhez fordul" a stadionberuházások ügyében

Karácsony "a budapestiekhez fordul" a stadionberuházások ügyében